Biztos te is hallottál már olyan családokról, akik éjjel, órákon át tologatták a kisbabájukat a lakásban, míg végre elaludt, és akiknek az ég világon semmilyen erőfeszítésébe sem telt szinte az egész napot alvással tölteni. És persze arról is nyilván mindenki hallott már, hogy az újszülötteknél ez egyáltalán nem nevezhető ritkának, sőt, az igazság az, hogy nagyon is gyakori.
Nincs belső órájuk
A nappal és éjszaka felcserélése azért fordul elő, mert az újszülötteknek még nem alakult ki a belső ritmusuk, azaz a cirkadián ritmusuk. Ez egy olyan belső időzítési mechanizmus, amely nappal éberebbé, éjszaka álmosabbá tesz minket – fogalmazza meg a cirkadián ritmus lényegét Alanna McGinn gyermekalvási szakértő a todaysparent.com-nak. Hozzáteszi, hogy a szülők hajlamosak irreális elvárásokat támasztani az újszülöttekkel kapcsolatban és elvárni tőlük, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjanak a külvilághoz.
Az újszülötteknél az első 6-8 hétben, sőt, akár tovább is összekeverednek a nappalok és éjszakák. Ez ellen nem lehet mit tenni, nem kondicionáláson múlik, hogy „jól” alszik-e a baba (bár a baba minden bizonnyal jól alszik, csak éppen nem akkor, amikor mi felnőttek szoktunk). A legtöbb, amit tehetünk, ha kivárunk.
Ne próbáljuk meg a babát nappal ébren tartani, nem mintha könnyen meg lehetne akadályozni, hogy egy álmos csecsemő aludjon. Ha ezt meg is próbálnánk, akkor maximum egy nagyon nyűgös babát kell majd valahogy elaltatnunk este. Egy szóval, valahogy túl kell élni ezt a 2-3 hónapot, amíg beáll a babád biológiai ritmusa és nappal ébren lesz, éjjel pedig aludni fog.
Forrás: todaysparent.com