Ha belegondolsz, elsőre furcsának tűnhet, hogy várandósként vérszegénységtől kell tartanod, hiszen a kilenc hónap alatt jóval több vér kering a testedben, mint szokásosan. A vérszegénység azonban nem azt jelenti, hogy csökken a vér mennyisége, hanem azt, hogy alacsony a vérben található vörösvértestek száma, mivel vashiány esetén nem tud elegendő mennyiségű hemoglobin termelődni. Ez az oxigén megkötéséért és szállításáért felelős fehérje a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amelynek nélkülözhetetlen része a vas, amelyet azonban az emberi szervezet nem képes előállítani. Ugyan a lebomló vörösvérsejtekből újra tudja hasznosítani, ám ez a várandósság során megnövekedett vasszükséglet kielégítéséhez messze nem elegendő.
Mennyi vasra van szükséged a várandósság alatt?
Terhesség alatt drámaian megnő a hemoglobin- és ezzel együtt a vasszükséglet is, hiszen a baba a méhlepényen keresztül a vérből nyeri a fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat és oxigént. Fogantatás előtt és a várandósság első trimeszterében a napi vasszükséglet 1,5-2 mg, a második trimeszterben 4-5 mg, a harmadikban pedig 6 mg. A legjelentősebb időszak a terhesség utolsó 10 hete, ugyanis a kisbabád ekkor tölti fel a saját vasraktárait. De újdonsült anyukaként sem szabad elfeledkezned a megfelelő vasbevitelről, mivel a szülés átlagosan 250 mg vasveszteséggel jár, és ezt gyorsan vissza kell tölteni, hogy az újszülött babád elegendő vashoz jusson az anyatejből.
Fontos tudnod, hogy a bevitt vasnak átlagosan csupán a 10-15%-a hasznosul, éppen ezért a WHO napi 30-60 mg elemi vas bevitelét javasolja a várandósoknak. Ekkora vasmennyiséget táplálkozás útján még akkor sem lehet biztosítani, ha változatosan, egészségesen étkezel. A megnövekedett vasszükséglet táplálékvassal történő fedezéséhez például naponta 31 darab tojást vagy közel 1 kg marhasteaket kéne megenned. A vashiány és az abból fakadó vérszegénység megelőzésének érdekében tehát minden kismamának szüksége van vaspótlásra.
Milyen következményei lehetnek a terhességi anémiának?
Vaspótlás nélkül nemcsak te tapasztalhatsz negatív változásokat (túlzott fáradékonyság, koncentrációzavarok, szapora szívverés, hajhullás), hanem a babád egészségét is kockáztatod. Ha a vashiányos anémiát nem előzöd meg hatékony vaspótlással a terhesség alatt, akkor a magzat nem tud megfelelően fejlődni, és ilyen esetekben gyakori az alacsony születési súly, illetve a koraszülés. Mivel az alacsony hemoglobinszint miatt romlik az oxigénellátás, a baba idegrendszeri fejlődése is visszamaradhat, illetve számos betegség előfordulásával találtak összefüggést az orvosok (például vashiány esetén nő az ADHD és az asztma rizikója). Ezenkívül a terhességi anémiában szenvedő kismamák újszülöttjeinél az első három hónapban gyakran lép fel zavar a vörösvérsejtek képződésében, ami a későbbiekben a mozgás- és pszichés fejlődésükre is rossz hatással lehet.
Milyen faktorok fokozzák a vashiány kockázatát?
A várandósság alatt az első trimesztertől kezdve vizsgálják a kismamák hemoglobin-, illetve vasszintjét. Vaspótlás nélkül általában a második trimeszterre alakul ki hiányállapot, de bizonyos esetekben korai terhességben is lehet számítani erre.
Már a terhesség elején figyelj a vaspótlásra, ha:
- korábban is volt vashiányod,
- ha cukorbeteg vagy, mert attól csökkenhet a szervezet vörösvértest-termelése,
- dohányzol,
- egyoldalúan táplálkozol (diétázol vagy növényi étrendet követsz), mert az állati eredetű élelmiszerekből jobban hasznosul a vas,
- ha az előző terhességed óta kevés idő (12-18 hónap) telt el, vagy most ikrekkel vagy várandós,
- túl alacsony vagy túl magas a testtömegindexed,
- valamilyen gyulladásos bélbetegségben, például Crohn-betegségben szenvedsz, mert az felszívódási zavarokat okoz.
Sok kismama tart a vaspótló szedésétől, nehogy azok mellékhatásaként fokozódjon a várandósságot egyébként is gyakran megkeserítő hányás és székrekedés. Szerencsére az új generációs vaskészítmények esetében ezek ritkábban jelentkeznek, így hatékonyan és kényelmesen gondoskodhatsz arról, hogy a saját és a babád vasraktára is fel legyen töltve.