Minden az élesztőkivonattal kezdődött
Egy brit orvosnő, dr. Lucy Wills mintegy nyolcvan éve élesztőkivonatot kezdett használni a vérszegénység egyik típusának gyógyítására. A jótékony hatásért felelős vegyület a folát volt, melyet a negyvenes évek elején spenótlevélből vontak ki (a folát elnevezés is erre utal, a latin folium, vagyis levél szóból ered).
Kiváló természetes folátforrások a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök (citrusfélék) és a sörélesztő. Mindössze 10 dkg sertésmáj vagy 2-3 csésze spenót már fedezi is pár napra a felnőtt szervezet folsavszükségletét. A megállapított, ajánlott napi étrendi mennyiségek elegendőek az egészséges szervezet megfelelő folsavellátottságának biztosítására. Ezek az adagok életkori és nemi bontásban, speciális élethelyzetek figyelembevételével kerültek meghatározásra. A természetben előforduló folát 1 mikrogrammja és a jobb biohasznosulási értékekkel rendelkező előállított társa, a folsav 0.6 mikrogrammja egyenértékű egymással. Sőt éhgyomorra szedett folsavból a természetes folátmennyiség fele is elegendő ugyanolyan biológiai hatás eléréséhez. Felnőtt férfiak és nők esetében az ajánlott napi folátmennyiség 400 mikrogramm, ami folsavból 200-240 mikrogrammot jelent. Terhességben és szoptatás alatt megnő a szervezet folsavigénye, ilyenkor 400-800 mikrogramm napi mennyiség bevitele javasolt. Csecsemők és totyogók a fenti értékek töredékével is beérik, nekik mindössze 25-50 mikrogramm a napi igényük.
A rejtőzködő folsavhiány
Folsavhiány alakulhat ki, ha megnő a szervezet folátszükséglete, ha az étrendi bevitel nem fedezi az ajánlott napi mennyiségeket, vagy ha a folát kiürülése emelkedett. A folsavhiány korai tünetei nem specifikusak. Hasmenés, étvágytalanság és fogyás jelentkezhet, fejfájás, elesettség, szívdobogásérzés és viselkedésváltozások következhetnek be. Szomorú tény, hogy foláthiányos nők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy alacsony súlyú, illetve koraszülött gyermeket hoznak a világra, sokszor velőcsőzáródási rendellenességgel. A foláthiány előrehaladott állapotban vérszegénységhez vezethet. Gyerekek esetében a nem megfelelő szintű folsavellátottság lassíthatja a növekedést.
A folsavhiány diagnosztizálása orvosi feladat. A folsavhiány kialakulásának esélye magasabb rendszeres alkoholfogyasztók körében, felszívódási zavarok, vesedialízis és májbetegség fennállása esetén, terhesség és szoptatás alatt, bizonyos gyógyszerek, mint az első generációs görcsgátlók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a daganatellenes metotrexát szedése mellett.
Veszélyben a születendő babák?
A folátbevitel megakadályozhatja a folsavhiány és a vérszegénység kialakulását várandós nőkben. Az alacsony folátszint születési rendellenességekhez, vetéléshez vezethet. Az étrendi folátmennyiség növelése hatásos lépés a folsavhiány létrejöttének kivédésére, ső már a fogantatás előtt is tanácsos odafigyelni az étkezésre, minél több folsavban gazdag élelmiszert, babot, borsót, lencsét, spenótot, brokkolit, paradicsomlevet, narancsot fogyasztani.
A velőcsőzáródási rendellenesség olyan súlyos születési rendellenesség, melynek során a magzat agyát és gerincét körbevevő szövetek és csontok nem megfelelően fejlődnek. A betegek, akik igen gyakran egész életük során orvosi felügyeletet igényelnek, különböző mértékben paralízissel küzdenek, ami érintheti a végtagokat, a hólyag, illetve a bélműködést is. A legsúlyosabb esetekben ezek a kisbabák halva születnek, vagy közvetlenül születésük után halnak meg. A velőcsőzáródási rendellenességek kiszűrésére az alfa-fötoprotein (AFP) teszt alkalmazható a terhesség 16-18. hetében. Ez a vizsgálat szűrő jellegű, az AFP értékek eltérése nem feltétlenül jelent kóros állapotot. Megemelkedett AFP szint esetén további vizsgálatok szükségesek (újabb AFP, ultrahang és amniocentézis), melyek segítségével közel 100%-os biztonsággal mondható ki a végleges eredmény. A legalább 400 mikrogramm folsavat tartalmazó étrendkiegészítők és multivitaminok egyértelműen mérséklik a veleszületett rendellenességek, köztük a velőcsőzáródási rendellenességek (angol rövidítéssel NTD), mint a spina bifida (nyitott gerinc) és az anencephalia (koponya- és agyhiány) kialakulásának kockázatát.
Három hónapnyi előkészület az egészséges terhességért: naptármódszer másképpen
A velőcsőzáródási rendellenességek kialakulása a terhesség igen korai szakaszában következhet be, a fogantatást követő 3-4. hétben. Ekkor a legtöbb kismama még nem is sejti, hogy várandós. A folsavpótlást éppen ezért a (tervezett) fogantatás előtt 1-3 hónappal ajánlott elkezdeni, és ezt a terhesség alatt is folytatni legalább az első trimeszterben. A javasolt mennyiség 400-800 mikrogramm, de ügyelni kell azonban, hogy a bevitt napi folsavmennyiség ne lépje túl az 1 milligrammot (kivéve, ha a terhes nő kórtörténetében már korábban volt velőcső-záródási rendellenesség). Ha a folsav szedése multivitamin-készítmény formájában történik, akkor érdemes gondot fordítani arra, hogy az A-vitamin-tartalom 5000-10000 IU (nemzetközi egység) alatt maradjon, a magzatkárosító hatások kivédése miatt. Fontos megjegyezni, hogy a folsav szedése a terhesség 2. és 3. trimeszterében is jótékony hatású babának és mamának egyaránt, hozzájárul a magzat egészséges növekedéséhez!
A veszélyeztetett kismamáknak is van megoldás!
Azok a nők, akiknek a közvetlen családjában már előfordult velőcsőzáródási rendellenesség, nagyobb kockázatú csoportot képviselnek. A korábbi magzati NTD 15-szörösére emeli a kismama esetében egy újabb NTD előfordulási valószínűségét az átlagpopulációhoz képest. Fokozott a kockázat akkor is, ha a terhes nő vagy partnere velőcsőzáródási rendellenességben szenved. Az NTD kialakulásának emelkedett az esélye bizonyos gyógyszerek, például görcsgátlók szedése mellett is. Velőcsőzáródási rendellenesség megelőzésére a periconceptionalis (fogamzás előtti) időszakban, illetve az első trimeszterben akár 3-4 mg-os folsavmennyiség is alkalmazható orvosi előírásra és felügyelet mellett, ha terhességi anamnézisben már szerepelt ilyen születési rendellenesség.
Ezerarcú folsav
Az Egyesült Államokban a kilencvenes évek végén törvénybe foglalták az egyes gabonafélékből készült élelmiszerek folsavval történő ellátását, így biztosítva az egyes magzati rendellenességek előfordulási gyakoriságának csökkenését. Mindenképp érdemes naponta gondoskodni a megfelelő folsavpótlásról az étrendi összetevők helyes megválasztásával, illetve folsavtartalmú készítmények szedésével. A folsav bevitele javasolt már a fogantatás előtt, valamint később, a terhesség alatt még a magzat gerincének teljes kifejlődése és lezáródása után is, sőt a szoptatás idején az anyai szervezet megnövekedett folsavigényének fedezésére.
Figyelmeztetés: A folsavhiányos állapot kezelése előtt feltétlenül javasolt a kezelőorvos megkérdezése, aki először B12-vitamin szedését írja elő, ha a vérszegénységet B12-vitamin-hiány okozza. Ilyen esetben a csak folsavat tartalmazó készítmények szedése azért veszélyes, mert az elfedheti a specifikus tünetek egy részét (kivéve a neurológiai panaszokat), és a beteg nem kapja meg a szükséges oki kezelést.
Ezt is érdemes elolvasni:
- A terhesség alatt szedett folsavval megelőzhető a gyermekkori magas vérnyomás
- Miben mennyi folsav van?
- 7 étel várandósoknak az okosabb babáért
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
