Kipárnázva, bebugyolálva
A legtöbben akkor találkoznak a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kifejezésekkel, amikor a családban az egyik gyereknél felmerül valamelyik probléma. Az olvasás, írás és számolás nehézsége – kutatások szerint – a kisgyermekkorban alakul ki. A népesség körülbelül 5-7 százaléka komoly diszlexiától szenved, de még egyszer ennyi embert érint az enyhébb fokú diszlexia.
A kisgyerekből akkor lesz, lehet egészséges, értelmes felnőtt, ha megfelelő ingerek érik megfelelő életkorban. Az ritkán fordul elő, szinte elképzelhetetlen, hogy egy egészséges, érzékszervekkel (hallás, látás, tapintás) rendelkező gyermek teljesen ingerek, külső hatások nélkül cseperedjen fel. Azonban különbség van, különbség lehet az ingerek minőségében és mennyiségében.
Szakértők megfigyelései alapján egyre gyakoribb, hogy a szülők túlféltés miatt vagy a kényelemre hivatkozva kevés mozgási szabadságot adnak a kisgyereknek. Emiatt a gyerek kevesebbet mászik, szalad, forog, ugrik, kapaszkodik.
Ahhoz, hogy az egyes bonyolultabb funkcióhoz szükséges agyi ideghálózat kialakuljon, különböző ingerekre van szükség. Ezért is fontos, hogy a kisgyerek minél többet másszon. Nemcsak padlón, hanem felfelé (például mászókára) is, hogy a térérzékelése fejlődjön.
– Ha a babánál kimarad a kúszás, ülés, a gyermek mászás nélkül egyből feláll, akkor később más területeken lehetnek problémái. Ezért nagyon fontos, hogy megpróbáljuk rávenni a gyereket a négykézlábazásra. Ha kell, menjünk le az ő szintjére, le a földre, négykézlábazzunk vele együtt, mert szüksége van arra, hogy együtt használja a kezét és a lábát. A kéz-láb koordináció begyakorlása nagyon fontos – mondta a HáziPatika.com-nak Orszáczky Ildikó pedagógus.
Izgő-mozgó, kúszó-mászó óra
A tudósok csak pár éve tudják műszerekkel is figyelni, feltérképezni az agyfejlődést. Eredetileg úgy vélték, hogy mindenki előre beprogramozott agytekervényekkel születik. A nagy felbontású pozitronemissziós tomográfok (PET) a sejtek szintjéig képesek láttatni az agyi folyamatokat. Kiderült, hogy az agyi kapcsolatok ingerek hatására alakulnak ki, fejlődnek, főleg a mozgás, a térbeli tájékozódás ösztönzi az agyat tanulásra.
|
Orszáczky Ildikó akkor döntött úgy, hogy kihasználva tudását és végzettségét mozgásprogramot indít kisgyerekeknek, amikor a saját kislányát nem tudta hova vinni, mert mindenhol ülve illett maradni az órán. Márpedig ez egy éppen mozogni tanuló kisgyereknél – ahogy Ildikó fogalmaz “sajtkukacnál” – nagyon nehezen megy. Ezért összeállított egy speciális foglalkozást, ahova egészségesen fejlődő gyermekek járnak, hogy minél többféle mozgást kipróbáljanak, begyakoroljanak.
A 40 perces foglalkozáson tehát a többi hasonló gyermekprogrammal ellentétben nem csupán éneklés és mondókázás zajlik, hanem ezek közben aktív mozgás. A pedagógus úgy válogatta össze a feladatokat, hogy azok a ritmusérzéket és az egyensúlyérzéket is fejlesszék. Ez utóbbi a koncentrációs képességet fejleszti.
A Csiri-biri tornára járó gyerekek láthatóan nagyon élvezik a játékot. A mondókákat, dalokat a nagyobbak már ismételgetik is, a közös, irányított, feladatokkal tarkított futkosás pedig levezeti az energiáikat, kielégíti a mozgásigényüket. Az órát úgy építette fel a pedagógus, hogy egyszerre csak rövid ideig kelljen koncentrálni, hiszen az ilyen kicsi gyerekek még csak néhány percre tudnak odafigyelni valamire. Az óra közepén van egy szabad foglalkozás, amikor a legkülönfélébb tornaeszközöket próbálhatják ki. Mindegyik mást fejleszt.
A trambulin, a különböző hidak-gerendák, a mászóalagút, a hintarács, a hatalmas labda, a tüskés korong, a hintaló, a billenő palló, karikák, egy forgató tölcsér és a kis labdák minden izmot megmozgatnak és minden agyterületre hatással vannak.
Ha nem mozog, tanulási problémái lehetnek
– A diszlexia, a diszgráfia, diszkalkuliától kezdve minden problémának a forrása a mozgással kapcsolatos dolgoknál keresendő. Ha egy gyereknél nem volt rendesen felépítve a mozgás, akkor nem érték megfelelő ingerek az idegrendszerét. Az idegrendszeri fejlődés összefüggésben van a későbbi tanulási képességekkel. A mozgásfejlődésbeli kimaradások okozhatnak később viselkedési zavart, olvasási nehézséget, érdemes ezekre odafigyelni – magyarázta a mozgás fontosságát a Csiri-biri torna ötletgazdája.
Arra is felhívja a szülők figyelmét, hogy lehetőleg lehetőleg kerüljék el a babykomp használatát, hiszen az a gyermeket helytelen tartásra és mozgásra készteti. Ahhoz, hogy megfelelő ingerek érhessék már csecsemőkortól a kisgyereket, lehetőleg kemény felületű mozgásteret kell neki biztosítani. Ha sokat van szűk helyen, például kiságyban, járókában, akkor a mozgásfejlődéséből könnyen kimaradhat a kúszás, mászás, gurulás, ellenben a szűk tér és a kapaszkodók jelenléte túlzottan korai állásra késztetheti.
Ha a váltott kéz-láb mozgás hiányában zavar keletkezik vagy egyáltalán nem tapasztalja meg a gyerek a négykézláb mászást, akkor később az agyféltekék szinkronizációjában keletkezhet zavar, ez pedig később figyelemzavart, vagy betűtévesztést eredményezhet.
Nyissuk ki!
Kiderült, hogy a kisgyermekek fejlődésekor úgynevezett időablakok, tanulási periódusok vannak. Ebben az időszakban kell megfelelő ingereknek érnie az agyat ahhoz, hogy egyes képességek, készségek kialakuljanak, fejlődjenek. Ha az adott időablakban nem érik megfelelő hatások az agyat, akkor az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat nem fejlődik ki teljes terjedelmében. Szélsőséges esetben, ha minden inger hiányzik, fogyatékosság alakulhat ki.
Épp ezért a szülők nagyon egyszerű módszerekkel is sokat tehetnek azért, hogy gyermekeik agyfejlődését serkentsék. Kétéves korig az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége a gyereknek, hintázásra, mászásra, kapaszkodásra, ugrásra, ütésre, dolgok elkapására, gurítására, egyensúlyozásra.
Akár játszótéren, akár otthon, akár játékos foglalkozásokon, de lehetőséget kell biztosítani a gyereknek a mozgásra, mert ezzel számos későbbi problémát megelőzhetnek a szülők.
|
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
