Azon nők, akik a termékenységi ablakuk alatt nagyobb stresszről számoltak be, 40%-kal kisebb eséllyel estek teherbe az adott hónapban, mint más, kevésbé stresszes hónapban.
A University of Louisville School of Public Health and Information Sciences epidemiológusa, Kira Taylor, és munkatársai az Emory University-vel együttműködésben azt találták, hogy azok a nők, akik általában is nagyobb nyomásnak voltak kitéve, 45%-kal kisebb eséllyel estek teherbe. A kutatás eredményei nemrégiben jelentek meg az Annals of Epidemiology című kiadványban.
A kutatásban négyszáz, 40 év alatti, szexuálisan aktív nő vett részt, akik skálán jelölték, hogy aznap milyen szintű stresszt éreztek. Emellett fel kellett jegyezniük, amennyiben menstruáció, együttlét, fogamzásgátlás, alkohol-, koffein fogyasztás vagy dohányzás történt. A résztvevőktől vizeletmintát is gyűjtöttek, s a teherbeesésig vagy a kutatás végéig követték nyomon őket.
A kutatók kiszámolták az átlagos stressz szintet minden menstruációs ciklusban, az ovuláció idejének pedig a 14. napot vették. Az eredmények szerint a stressz negatív hatása csak akkor volt megfigyelhető, ha az a termékenységi ablakban is fennállt.
Taylor szerint ezek az eredmények bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyfokú stressz befolyásolhatja a termékenységet, így azon nők, akik teherbe szeretnének esni, növelhetik ennek az esélyét a stressz csökkentésével, így sportolással, stressz kezelési programban való részvétellel vagy megfelelő egészségügyi segítséggel.
A kutatás szerint, azon nők, akiknek sikerült teherbe esni, a hónap végén magasabb stresszről számoltak be. Taylor szerint ezt két dolog okozhatta: a nőkben fokozódott a feszültség a terhességi teszt elvégzésétől és a terhesség tényétől, illetve valószínűbb, hogy a hormonszintekben beálló változás okozhatta a megnövekedett stresszt.
Néhányan szkeptikusak az eredményekkel, miszerint érzelmi és pszichológiai tulajdonságok is közrejátszhattak a termékenység befolyásolásában. Taylor reméli, hogy az eredmények felhívják a figyelmét mind az orvosoknak, mind a lakosságnak, miszerint a pszichológiai jólét ugyanolyan fontos, mint bármely más elfogadott rizikófaktor, úgymint a dohányzás, alkohol fogyasztás, elhízás.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
