Azt valószínűleg te is pontosan tudod és érzed, hogy nyugodtnak kellene maradnod, amikor a kisebb (vagy nagyobb) gyereked hisztizik. De ott, a szituációban, a mindannyiótokat elöntő érzelmek között ezt egyáltalán nem könnyű megtenni. Simán lehet, hogy rengeteget olvastál már a témában, előadásokat hallgattál, nagy elhatározásokat tettél, ém mikor kitör a balhé, az események sodornak magukkal, felborítva minden elhatározást. Emiatt nem érdemes ostoroznod magad, szinte mindannyiunkkal megtörténik rendszeresen. De nem kell, hogy ez most már mindig így legyen: lehet és tudsz is tenni ellene! A Parentingforbrain.com szakértői szerint a kulcsot az érzelmek jelentik.
Még az érzelemcunami előtt
Az érzelmek áradása, vagy a mindent elöntő érzelmek, vagy kontrollálatlan érzelmek – valahogy így lehetne körülírni az „emotional flooding” kifejezést. Ez az olyan szituációkat takarja, amikor az embert rendkívül intenzív érzelmek öntik el, olyannyira, hogy a tiszta, racionális gondolkodás háttérbe szorul. Ez okozza azt, hogy az érzelmileg túlterhelő helyzetben nem tudod előhívni mindazt, amit tanultál, olvastál elhatároztál. Mint egy hatalmas hullám, ami ledönt a lábadról, elsöpri a tiszta gondolatokat, és teret enged a dühnek vagy az elkeseredésnek.
Az, hogy kinél mi idézi elő ezt az érzelmi árhullámot, mindenkinél más. Amikor ilyen hevesen reagálsz valamire, amit a gyereked mond vagy csinál (esetleg épp nem csinál), akkor nyilván nem arra az adott dologra reagálsz így, hanem arra a rengeteg dologra, ami benned valamilyen formában ehhez kapcsolódik. Régi sérelmek, traumák, hiedelmek kapcsolnak be, és a hozzájuk kötődő erős, kontrollálatlan érzelmek azok, amelyek annyira elöntenek, hogy elveszíted a kontrollt a saját viselkedésed felett. A szakértők szerint a leggyakrabban ezekben a helyzetekben következik be egy-egy érzelmi „roham”:
- Megtámadva érzed magad
- Úgy érzed, félreértenek
- Sértve érzed magad
- Megszégyenítve érzed magad
- Ellenségességet érzékelsz
Ezek mind hatalmas stresszt jelenthetnek, és azt eredményezik, hogy nem „férsz hozzá” az agyad tudatos részéhez, és az önkéntelen, automatikus reakciók veszik át a terepet. Vagyis kiabálsz, dühösködsz, és egyáltalán nem úgy viselkedsz, ahogy a szakirodalom-olvasás után olyan jól megtervezted.
Vihar előtti csend
Az érzelmi vihart sokkal könnyebb megelőzni, mint kontrollálni vagy megállítani. Az alábbi lépések sokat segíthetnek, hogy ne borulj ki te is, amikor látod, hogy a gyereked a kiborulás szélén van – vagy már el is kezdett hisztizni.
(Kép forrása: Getty Images)
1. Mi a triggered?
A trigger az, ami kiváltja nálad az érzelmi vihart. Sokat számít, ha igyekszel ezt felismerni, beazonosítani – és amikor észreveszed, hogy bekövetkezik, tudsz lépéseket tenni az ellen, hogy bekapcsolja a nem kívánt automatizmusokat. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra: figyelmet, fegyelmet, kitartást, vizsgálódást és önmagad felé őszinteséget, nyitottságot igényel. A trigger, vagyis az, amit látva-hallva-érezve kiborulsz, sok minden lehet: kiabálás, ütés, egy-egy szó, sírás, verekedés, egy arckifejezés – figyelj rájuk.
2. Foglalkozz a miérttel
Tedd fel magadnak a kérdést: Vajon miért hat rám ez a trigger ilyen erősen? Sokféle válasz létezik, és egyáltalán nem biztos, hogy könnyű lesz megtalálni. Sőt valószínűleg sok töprengést, gondolkodást, önboncolgatást igényel, de megéri foglalkozni ezzel.
3. Figyelj a mintákra
Elemezd azt is, mi történik ilyenkor, és próbáld megtalálni, mi lehet ennek a jellemző reakciónak a hátterében. Ha felismered, hogy általában egy bizonyos módon reagálsz, már könnyebb lesz egy ponton megállítani az érzelemhullámot. Ha pedig arra is van rálátásod, vajon mindez mire vezethető vissza, az még többet segít.
4. Ne ostorozd magad
Menjünk most egy kicsit időben későbbre: nem valószínű, hogy miután elolvastad ezt a cikket, soha többé nem borulsz ki a hisztiző gyerekeddel együtt. Lesznek még ilyenek, és ez teljesen természetes, ne ostorozd magad érte. Nem attól vagy jó szülő, hogy sohasem hibázol, hanem attól, hogy igyekszel a lehető legjobban csinálni, és igyekszel a gyereked érdekét, fejlődését, boldogságát, nyugalmát szem előtt tartani.
Fotó: Getty Images
5. Fejleszd a tudatosságod
Na de vissza a vihar előtti csendhez: ha elkezdesz mindezzel foglalkozni, előbb-utóbb egyre tudatosabb leszel az intő jelek felismerésében, egyre könnyebben el tudod kapni azt, amikor elönti az agyadat a vörös köd. Ebben sokat segíthet, ha meditálsz vagy valamilyen mindfulness-gyakorlatot végzel, esetleg jógázol. Az érzések, érzelmek, testi reakciók megfigyelése minden téren tudatosabbá tehet.
6. Címkézd az érzelmeidet
Dolgozz azon, hogy minél jobban megismerd, milyen érzelmeid jelennek meg egyes szituációkban. Nem csak a nehéz helyzetekben, hanem bármikor. Minél jobban odafigyelsz az érzelmekre, minél inkább be tudod azonosítani őket, annál könnyebb lesz távolságot tartanod tőlük. Hiszen így könnyebb felismerni, hogy ezek csak érzelmek, amelyek jönnek-mennek, ahogy jöttek, úgy el is múlnak, nem érdemes tehát átengedni nekik az irányítást.
7. Végy egy mély lélegzetet
Közhelyesnek hangzik, de tényleg segít, ha elkezdesz tudatosan figyelni a légzésedre, amikor érzelmileg megterhelő helyzetbe kerülsz. A stresszhelyzetek felületes, gyors, kapkodó légzése helyett lassabb, nyugodtabb légzés tartása rengeteget segíthet az érzelmileg terhelt szituációkban.
8. Vigyázz magadra
Kisgyerekkel, de nagyobbal is, munka mellett, a háztartás teendőivel bizony nem könnyű időt szakítani a feltöltődésre. Pedig elképesztően fontos lenne. Ha eleinte csak 5 perc megy, akkor annyit. Aztán próbáld majd meg ezt egyre növelni, ahogy a helyzetetek engedi. Minden kis kikapcsolódás, lazítás segít abban, hogy a nehéz helyzetekben nyugodt tudj maradni és ne robbanj.
Forrás: Parentingforbrain.com
Kapcsolódó cikkek
