Mitől lesznek a fogak és a csontok egészségesek?
A gyermekek fogazatának és csontozatának fejlődését már születés előtt, az anyaméhben töltött időszak alatt befolyásolja az anya táplálkozása, de ezen belül is az utolsó két hónap kalcium-, foszfor-, és D-vitamin-ellátottságának van nagyobb jelentősége.
Születés után az újszülöttek és csecsemők számára a legideálisabb táplálás a szoptatás, azonban az anyatej nem tartalmaz K-vitamint és elegendő D-vitamint. A fogak és csontok fejlődéséhez szükséges egyéb tápanyagok megtalálhatók az anyatejben, és a szopás közben kifejtett aktív izommunka is segíti a csecsemő későbbi fogazatának kialakulását.
A későbbiekben is fontos a megfelelő vegyes táplálkozás, mert a táplálkozási szokások nagyban befolyásolják a fogszuvasodás (caries), a fogazati rendellenességek és a fogágybetegségek kialakulását.
Lényeges a fehérjékben gazdag tápanyagok, valamint vitaminokat (A, C, B, D) ásványi anyagokat (Ca, P, Mg) és nyomelemeket (F, Mo) kellő arányban tartalmazó ételek fogyasztása.
A kalcium az egyik legértékesebb ásványi anyag. A gyermekek számára nélkülözhetetlen az erős csontok és fogak kifejlődéséhez. A csontoknak, főleg a növésben lévő csontoknak, sok kalciumra van szükségük. Ezért gyermekkorban létfontosságú a megfelelő kalciumfogyasztás, különösen a hirtelen növekedés időszakaiban, azaz az első két évben és a serdülőkorban.
Óvjuk a baba fogait!
A D-vitamin ugyancsak kulcsfontosságú vegyület a gyermekek fogainak, csontjainak fejlődéséhez és a csontállomány helyes összetételének kialakulásához, ugyanis a megfelelő mennyiségű kalcium önmagában nem ér semmit, ha nem áll rendelkezésre elegendő D-vitamin, amely a bélből való felszívódást és a csontokba történő beépülést segíti. Ismerjük meg most ezt a napfényvitaminnak is nevezett zsírban oldódó vitamint.
Napfényvitamin
A D-vitaminról valójában tudjuk-e pontosan, milyen vegyületet takar, hogyan keletkezik, miért kell esetlegesen kívülről pótolni? A D-vitamin a zsírban oldódó vitaminok csoportjába tartozik, két formája van, a D2 (ergokalciferol) és a D3 (kolekalciferol).
A D-vitamint a szervezet egyrészt a táplálékkal veszi fel (a D2 főleg növényi eredetű, a D3 pedig állati forrásokból származik), másrészt a bőrben az UVB-sugárzás hatására létrejövő fotokémiai szintetizációból származik. A napfény UV sugarai hatására a bőrben jelenlévő előanyagából keletkező D3-vitamin a májban és a vesében történő átalakulások során nyeri el végső, aktív formáját.
Az aktív forma fokozza a kalcium- és foszforfelszívódást a bélrendszerből, serkenti a vesék foszfor-visszaszívását a vizeletből, valamint közvetlenül is fokozza a kalcium beépülését a csontba. Hiányában súlyos csontdeformációk jöhetnek létre.
Mivel a mi éghajlatunk esetén a napfényben szegény évszakokban elégtelen a biológiailag értékes sugárzás, ezenkívül a csecsemők tápláléka sem tartalmaz elegendő mennyiséget, a D-vitamint gyógyszerkészítmény formájában kell pótolni. Pótolni kell relatív vitaminhiány esetén is, amikor látszólag elegendő mennyiség bevitele esetén is előfordulhatnak hiánytünetek, ha a táplálék nem tartalmaz zsírt, ugyanis a zsíroldékony természetű D3-vitamin az élelemmel felvett zsírokkal együtt szívódik fel.
Tartós táplálkozási, emésztési vagy felszívódási zavarok, a zsíranyagcsere zavarai esetén is elégtelen lesz a D-vitamin hasznosulása, így fokozódik a betegség kialakulására való hajlam.
D-vitamin-hiány=rachitis?
A D-vitamin-hiányon alapuló, csontosodási zavarral járó betegség a rachitis vagy más néven angolkór. A D-vitamin hiánya következtében a csontképzés két fő ásványi anyagának, a kalciumnak és a foszfornak az anyagcseréje kórossá válik: a két anyag nem szívódik fel a bélből kielégítő mennyiségben, illetve a vese nem tartja vissza a foszfort, így azok hiányosan rakódnak le a csontokba.
Maga a porcszövet fokozottan termelődik, a normális határokon túlterjedve rendellenesen burjánzik. A csontvégek burjánzása következtében alakul ki az ún. rachitiszes karperec a csuklón vagy a rachitiszes “olvasó” a bordaporcok csonthatárainál. A csontok puhák, a hosszú csöves csontok elgörbülnek, törésre hajlamossá válnak. Főleg a gyorsan növekedő csontok érintettek. A legjellemzőbb korai tünet a nyomásnak kitett területeken a koponyacsontok felpuhulása: ha ujjunkkal nyomást gyakorlunk a tarkó tájékára, a csont, akár egy pingponglabda, benyomható.
A D-vitamin-hiány következtében a csecsemő fogzása is rendetlenné válhat, izomzata petyhüdt lesz, a csecsemő étvágytalan és rosszkedvű, nem szívesen mozog. A következményes kalciumhiány súlyos eseteiben izomgörcsök is felléphetnek. Az angolkórra jellemző csontdeformációk és a késői fogzás D-vitamin-kiegészítéssel hatékonyan kivédhetők. Maga az angolkór többnyire csak a növekedés szakaszai során válik nyilvánvalóvá. A kezeletlen betegség később törpenövéshez, a mellkas alakváltozásaihoz, pókhashoz, görbe lábakhoz, a medence deformálódásához vezet.
Ma már – rendszeres gyermekorvosi, védőnői kontroll mellett – Magyarországon gyakorlatilag súlyos rachitis nem fordul elő.
Hogyan pótolható a D-vitamin?
Az angolkór megelőzését szolgálja a helyes táplálás, levegőztetés, a napoztatás és a D3-vitamin adása. A gyógyszert megelőzésképpen mindenkinek szükséges szedni a naphiányos időszakban. Van, akinek állandóan, egész évben ajánlatos szedni, például gyermekeknek egy éves korig, szoptatós anyáknak, várandósoknak, vagy krónikus csont-,vesebetegség esetén.
A gyermek D3-vitamin-szükségletét mindig egyénileg kell elbírálni.
A csecsemők és kisdedek átlagos D3-vitamin-szükséglete a hiánytünetek kivédése céljából naponta 400-1000 nemzetközi egység (rövidítve NE), ez napi egy csepp Vigantol, 0-1 éves korig. 1-18 éves korig 500-1000 NE/nap, felnőttek esetében pedig 1500-2000 NE/nap. Várandósoknak és szoptatós anyáknak 1500-2000 NE/nap.
A kialakult angolkór esetében az adagok természetesen magasabbak, a bevezető nagy dózist követően az orvos megítélése szerint akár 1000-5000 NE D-vitamin folyamatos, hosszú ideig történő használatára is szükség lehet.
Az adagolási utasításokat mindig be kell tartani, ugyanis a D-vitamin túladagolása szintén veszélyes következményekkel járhat. A kalcium rendellenes helyeken, a belső szervekben (vesékben, erekben) is lerakódhat, ami az illető szerv működését súlyosan károsíthatja. Tartsuk szem előtt, hogy a D-vitamin adagjainak nagyságát – figyelembe véve a csecsemő vagy gyermek korát, esetlegesen fennálló alapbetegségét (pl. felszívódási zavar, vesebetegség) – a gyermekorvos állapíthatja csak meg.
Kapcsolódó cikkeink:
- Veszélyes a túl kevés D-vitamin
- Gyermekeink egészséges csontjaiért
- Nem csak a kisbabáknak kell D-vitamin!
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
