A baba megszületésekor előfordulhat, hogy a picinek eltörik valamelyik csontja. A leggyakoribb eset a kulcscsonttörés. Ennek oka, hogy a váll a megszületésekor nehezebben bújik elő, elakad, s ezért néha ki kell fejteni. Ilyenkor a baba karjának mozgatása az adott oldalon fájdalmat okoz, amire az újszülött sírással reagál.
A sérült kar mozgása az egészségeshez képest elmarad, a baba a teste mellett lógatja. Tapintáskor eleinte a törésnek megfelelően “sercegés” érezhető, később ugyanott a gyógyulás jeleként megjelenik az úgynevezett kallusz, ami egy tömött tapintatú kis mogyorónyi képlet. Kezelést nem igényel.
Törések
A felső végtagon előforduló törések esetén esetleg az idegek is sérülhetnek. De az ideg sérüléséhez nem feltétlenül kell törésnek előfordulnia. A születés során a gerincoszlopot ért húzó hatásra az idegek is meghúzódhatnak, s ez különböző mozgáskorlátozottsággal járó idegsérülést eredményezhet. Ezek a sérülés mértékétől függően általában hosszabb idő alatt gyógyulnak. Egyéb törések (például borda, comb) igen ritkán fordulnak elő.
Spontán csonttörések a csecsemőkorban bizonyos csontképződési betegségekben észlelhetők. Ezek mindig kórosak. A picik csontja szerencsére elég rugalmas, így nehezen törik, de nagyobb erő hatására mégiscsak eltörhet a csont.
Előfordulhat, hogy a kicsi karja vagy a lába beakad az ágyrácsába, egy rossz mozdulat, és máris kész a baj. Mindig oda kell figyelni, hogy a rácsba ne tudjon beakadni a csecsemő végtagja, se a feje, ami igen komoly veszélyt jelenthet!
A későbbiekben, amikor a gyermek elkezd önállóan közlekedni, járni, előfordul, hogy rosszul esik, ilyenkor a leggyakoribb az alkar törése kézre eséskor, illetve a lábszárcsont törése egyszerű eleséskor. Ilyenkor a sérült terület duzzadt, meleg tapintatú, a pici kerüli az érintett rész mozgatását. Figyeljünk a kicsikre, mert előfordul, hogy egy óvatlan pillanatban a kezét az ajtónyílásba teszi és észre sem vesszük, rácsukjuk az ajtót. Ilyenkor a kézujjpercek törhetnek el. Az ujj bedagad, vérömleny keletkezik rajta, először piros, majd kék színű lesz.
A csont- és ízületi rendszernek sok veleszületett eltérése is létezik. Ezek közül van olyan, ami csak bizonyos testrészt érint, és olyan is, ami az egész csontrendszert és még más szerveket is.
Lebontás és felépülés
A csontanyagcsere folyamán a lebontás és a felépülés egy folyamat része. Itt a két tényezőnek egyensúlyban kell lennie. Mert bármelyik oldalra dől is a mérleg nyelve, bajt okozhat. A csontanyagcsere bonyolult művelet, amelyben jó néhány szerv vesz részt. Hormonok szabályozzák a szervezetbe került kalcium beépülését, aminek 99 százaléka a csontokban található. De a vese, a bélrendszer is szerepet játszik a kalcium beépülésébe. A kalciumbevitel külső forrásból történik, a tej, illetve tejtermékek nagy mennyiségben tartalmazzák. Fontos tényező a csont felépítésben a D-vitamin, s jelentős szerepet játszik a napsugárzás, az úgynevezett ultraibolya sugárzás (296-310 nanométer). Ezek a sugarak nem hatolnak át az ablaküvegen.
A D-vitamin jelentősége
A D-vitamin hiánya rachitishez, magyarul angolkórhoz vezethet. Ilyenkor a csontokba nem épül be a kalcium, így azok leépülnek. Amennyiben ennek kezelése nem kezdődik meg idejében, megjelennek a klinikai jelek, ehhez több hónapos hiányállapot kell.
A csecsemő koponyacsontja puha, benyomható, akár egy pingponglabda. Ezért ezt a tünetet pingponglabda-tünetnek hívják.
Következő eltérés az úgynevezett rachitises olvasó: a borda, a porc, a csont átmeneténél észlelt duzzanat. Ezek a jelek viszonylag korán jelentkeznek. Jellemző a nagyobb fokú izzadás különösen a fejen, tarkótájon. A fej formája kocka alakot vehet fel. A kutacs széle puha, záródása elhúzódhat. Néha még kétéves korban is tapintható, holott általában másfél éves korra bezáródik. A tejfogak áttörése is késhet.
A gerincen ferdülés is kialakulhat, a medence deformálódhat. Az alsó végtag ó- vagy x-formát ölthet. Az eltérések együttesen alacsony termetet eredményeznek. Érintett lehet az izomzat, ami gyenge, késhet a mozgásfejlődés, nagy, elődomborodó pókhas látható. Ezek a tünetek együttesen ritkán fordulnak elő, mert a gyanú esetén elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik a betegség kimutatását. A vizsgálatok egyrészt vérvételből állnak, másrészt röntgenfelvételből. Szintén ezekkel az eljárásokkal lehet a gyógyulást is igazolni. Az ilyen gyerekek fogékonyabbak a felső légúti megbetegedésekre. Megfelelő kezelés mellett a gyógyulás néhány nap után elkezdődik, de a teljes gyógyulás, a csonteltérések rendeződése hosszú időt vesz igénybe.
Megelőzés
A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, mert úgy nem alakul ki ez a betegség. Emiatt adagoljuk hazánkban a D-vitamint. Különböző kiszerelésekben van forgalomba (olaj, tabletta, injekció). Az adagolása függ a baba korától, hogy koraszülött-e, illetve a gyógyszer hatóanyag-tartalmától.
Ha már kialakult a D-vitamin-hiány, akkor kezelésre van szükség. Ilyenkor a korábbi adag sokszorosát adják. Bizonytalan gyógyszerbeadás esetén, illetve felszívódási zavarokban szenvedőknél lehetőség van az injekciós kezelésre. A D-vitamin adagolásával azonban óvatosnak kell lenni, mivel szakszerűtlen tablettázás komoly következményekkel is járhat.
Kapcsolódó cikkeink:
V. évf. /4. szám
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
