Ne hagyd, hogy sokat tévézzen
Talán nincs is olyan szülő, aki még soha ne hagyta volna a gyerekét egy kicsit tévézni, hogy végre elintézhessen pár dolgot pl. megfőzze a vacsorát. Utána természetesen rosszul érezzük magunkat, hiszen jól tudjuk, hogy a sok tévézés felnőtt korban nagyobb eséllyel vezet elhízáshoz és más lehetséges negatív következményekhez.
Ha ez nem lenne elég indok a tévé előtt töltött idő korlátozására, egy új kutatás most azt is bizonyítani látszik, hogy minél többet bámulja a képernyőt a gyerekünk, annál később válik iskolaéretté.
A New York University kutatói óvodákban vizsgálták a gyerekeket és úgy találták, hogy azok a kicsik, akik csak napi pár óránál többet töltöttek televíziózással, kevésbé mutatták az iskolaérettség jeleit, mint azok, akik ennél kevesebbet vagy egyáltalán nem tévéztek. Különösen igaz volt ez az alacsonyabb egzisztenciával rendelkező családok gyerekeire.
Maximum napi 1 óra
A kutatás arra ösztönzi az Amerikai gyermekorvosok Egyesületét (AAP), hogy ajánlásukban a 2 és 5 éves kor közötti kisgyerekek képernyő előtt töltött idejét napi egy órában maximalizálja. Ezt persze tudjuk jól: könnyebb mondani, mint csinálni. Különösen úgy, hogy a mai világban az egyéb elektronikai kütyük (tablet, okostelefon stb.) is ekkora jelentőséggel bírnak mindenki életében.
Pedig sajnos a kutatás szerint a tévénézés komoly hatással van a gyermekek fejlődésére. A kutatást végzők 807 különböző hátterű óvodát vizsgáltak meg. A szülők anyagi helyzetét és a gyerekek napi képernyő előtt töltött idejét is összevetették. (A videójátékok, tablet és okostelefon használata nem képezte részét a kutatásnak). Az óvodásoknak olyan matematikai, szövegértési és alap kognitív és szociális-érzékenység kompetenciát mérő feladatokat adtak (pl. memória, kognitív rugalmasság), melyek az iskolaérettség előfeltételei.
Sok tévé = alacsony iskolaérettségi mutató
Azok a gyerekek, aki naponta több mint két órát töltöttek tévénézéssel, sokkal rosszabbul szerepeltek a teszteken. Az is megfigyelhető volt, hogy minél rosszabb anyagi körülmények közül került ki a gyermek, az értékei annál alacsonyabbak voltak iskolaérettség tekintetében. A szegénységi küszöb közelében lévő családok csemetéi mutatták a legrosszabb eredményeket.
Érdekes módon a magas jövedelemmel rendelkező családok gyermekeinek iskolaérettsége és tévézési szokásai nem mutattak ilyen összefüggést. A kutatók szerint ez azért lehet, mert a jobb egzisztenciájú családokban valószínűleg a kicsik több tanító jellegű tartalmat fogyasztanak, és a szülők is gyakran velük nézik ezeket. Ez utóbbi esetben a gyerekek valóban tanulhatnak a látottakból.
Szintén érdekes eredmény, hogy a tévénézés negatívan befolyásolta a gyerekek matematikai és vezetői képességeit, míg a szövegértés kapcsán nem találtak hasonló hatást. A kutatók véleménye szerint ez azért lehet, mert a tévé sokkal inkább a műveltségre fókuszál, mintsem a matematikai tudásra.
“Az eredmények azt feltételezik, hogy a gyermekeket tévézés közben körülvevő környezet hatással lehet arra, hogy mennyire negatívan befolyásolja a képernyő előtt töltött idő a tanulási képességeiket” – mondja Caroline Fitzpatrick, a kutatás egyik vezetője.
Kapcsolódó cikkeink tévézés témában:
- A reklámok hatására többet nassolnak az ovisok
- Ti mennyit tévéztek egy nap?
- Állítsuk fel a gyereket a televízió elől!
Kapcsolódó cikkek
