A szakemberek három generáción át vizsgáltak olyan egereket, ahol az anya a terhesség során valamilyen környezeti szennyezettségnek volt kitéve. Megvizsgálták az első, második és harmadik generáció tagjainak tüdősejtjeit is és összevetették olyan egerekével, akiknél nem állt fenn ilyen helyzet. Az előbbi csoport tagjainál abnormális növekedést találtak az egyik olyan immunsejt kapcsán, amely az allergia egyik közismert jelzője, emellett egy olyan fehérjének a szintjében is emelkedés mutatkozott, amely az immunrendszer szabályozásáért felelős és az asztma kockázatának előjele is lehet.
A kockázat növekedése az első és második generációnál volt a legjellemzőbb, ami arra utal, hogy az egyre későbbi generációknál már egyre kisebb a káros környezeti tényező hatása.
A kutatásban résztvevő Alexex Fedulov megjegyezte, hogy a vizsgálati eredmények segíthetnek az orvosoknak abban, hogy egyre inkább lássák, az asztma nem csupán gyulladásos betegség, hanem ugyanennyire epigenetikus jellemzői is vannak.
Kapcsolódó cikkeink:
– A környezetszennyezés és a tisztább otthonok miatt nő az allergiások száma
– Gyermekkori asztma: odafigyelés betegségtudat nélkül
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
