Őseink sejtjei miatt fontosak őssejtjeink
Mindössze annyian élünk Magyarországon, ahány őssejt-donort a nemzetközi donorregiszter a Föld teljes lakosságából nyilvántart. Genetikai adottságaink miatt mégis inkább magunkra, egymásra kell számítanunk. Ajánlatos tárolnunk saját őssejtjeinket, de hol?
Nem arányos az ár a biztonsággal?
Lehet az ember elég gondos? Igen! A köldökzsinórvér-banknál kötelező!
Tű a szénakazalban – donor a donorbankban
Biztosítani a családon belüli transzplantációt a köldökzsinórvér tárolásával, vagy olyan donort keresni a Föld lakói között, akinek őssejtjei megszólalásig - azaz az immunrendszer tiltakozásáig - hasonlítanak a rászorulóéhoz? A kérdés nem ilyen egyszerű.
Mennyire ősi az őssejt-tudomány?
Honnan tudtuk volna, mi az őssejt, amikor még a sejtet sem ismertük? Hogy remélhették, hogy a szájon át adott őssejt gyógyulást hozhat? Számos talány és jó néhány Nobel-díj vezetett a mai sikeres őssejt-gyógyászatig.
Elmentem a bankba gyermekünk köldökzsinórvéréért
A módszer, az eddig megszerzett gyakorlat mit sem ér, ha a transzplantációhoz nem áll rendelkezésére megfelelő őssejt. A szövetbank megszületésének gondolatához egy kislány leukémiája és szülei tenni akarása vezettek.
Öt tankolásért egy védőoltást
Egy baktérium, mely önmagában több halált okoz, mint bármelyik védőoltással megelőzhető betegség kórokozója, s kétszer annyit, mint az AIDS. A kicsik oltása a felnőtteket is védi. A kérdés csak az: Kinek kell rá költenie?
Az ekcéma eredményes kezelése
A bőrápolás nem egyszer megelőző gyógymód, ami helyi vagy tüneti kezelést is nyújt. Szükséges, de nem elegendő.
A második fecske
Az első hazai kísérleti köldökzsinórvér-bank után 2004. május 18-án újabb hazai, már szakhatósági engedéllyel is rendelkező intézmény kezdte meg szövetbanki tevékenységét, amely minden érdeklődő szülőpárt tárt karokkal vár.
A szívinfarktus gyerekkori előfutárai
Több mint fél évszázados a felismerés, hogy a későbbi szívinfarktus előjelei már fiatal felnőttkorban tetten érhetők. Ma már a körültekintő gyerekorvosok is mérik a vérnyomást, és óvodáskorú gyerekeknél is végeznek vizsgálatokat. Vajon nem túlzás ez?
Kié a köldökzsinórvér?
A jól olvasott szülők néhány újságcikk nyomán már-már úgy érezhetik, bűnt követnek el gyermekük ellen, ha nem tároltatják el köldökzsinórvérét, ami később megmentheti az életét. Sok tévhit kering a köztudatban a köldökzsinórvérről...
Minden tizenkettedik gyermek koraszülött?
A statisztikák szerint a szülések 8,4%-ánál fordul elő, hogy a baba túl korán érkezik.
Nem csak gyerekbetegség – a bárányhimlő
A bárányhimlőt az azon szerencsésen átesett mai felnőttek többsége nem tekinti súlyos betegségnek, inkább a kicsikor egyfajta, "természetes" velejárójának.
Regenerálódás szülés után
A pocakos időszak és az azt lezáró szülés különbözőképpen viseli meg a kismamák szervezetét. Az első 6 hét a legintenzívebb időszak, de a teljes regenerációhoz egy év is kellhet.
Hitek és tévhitek – a fogamzásgátlásról
A fogamzóképes korú nő elvileg az év minden napján teherbe eshet - legfeljebb nem valószínű. Ha nem élne annyi tévhit a fogamzóképességgel kapcsolatban, bizonyára kevesebb meglepetés-baba születne.
Gyógyító közeg a víz
Az ember alapvetően szárazföldi lény, de sokat köszönhet a víznek, amely lágyan simogatva, testét felemelve a gyógyítás eszköze is lehet.