Párból családdá válni izgalmas, felemelő és csodálatos. Ezenkívül kimerítő, elkeserítő és aggasztó – márpedig ez a kombináció romboló lehet arra a romantikus kapcsolatra nézve, amely által szülővé lettetek.
A párkapcsolat fenntartása a baba után sok időt és energiát igényel. Vagyis abból kell beletenni, amiből ilyenkor a legkevesebb van… a kapcsolatba fektetett munka viszont kifizetődik, míg a vitára fordított energia csak elpazarolt erőforrás. A Parents.com cikke elmagyarázza, miért olyan nehéz ez az átállás, miből lesznek a leginkább viták:
1. probléma: A háztartási feladatok megduplázódnak – velük a viták is.
Természetesen a baba születése előtt is volt mosás, mosogatás és más nemszeretem-háztartási feladatok. De soha nem volt annyiféle dolog, amit ilyen gyorsan kellett volna elvégezni. Nem halogathatod a házimunkát, ha már gyermeked van. És most mindketten úgy érezhetitek, hogy a másik nem veszi ki a részét eléggé a teherből.
“A ruhaneműt ki kellett mosni, különben bűzlött, és a babát etetni kellett, különben őrülten sírt” – meséli egy anya, majd hozzáteszi, hogy a férjével elkezdtek egyezkedni: “oké, én megcsináltam ezt és ezt, akkor te meg tedd meg ezt.”
“Mindezt úgy, hogy közben az állandó hiszti a háttérben csak nehezítette a dolgokat. Hihetetlenül nagy volt a feszültség” – ért egyet vele a férje. Ők végül úgy oldották meg a dolgot, hogy kitűzték a napi teendők listáját a hűtőszekrényre, és hetente váltották, hogy melyikért ki a felelős. Így mindenki tudta, mi a dolga éppen, és a viták véget értek.
Az biztos, hogy ilyenkor a megszokott udvariaskodás már nem működik. Nem lehet abban bízni, hogy a másik majd észreveszi, hogy mit kellene megcsinálni, meg majd “besegít”. A gyes ugyanolyan munka, mint a fizetett elfoglaltság, szóval a háztartási feladatok nincsenek megfizetve vele. Konkrétan át kell beszélni, és elosztani ezeket – remélhetően partner benne a másik fél.
2. probléma: Eltérő nevelési stílusok
Jó azt gondolni, hogy majd egyetértünk a gyermeknevelési kérdésekben, de ezt nehéz megjósolni, ha még nem volt gyerekünk. Alvás, étkezés, fegyelmezés… számos dolog, aminél ütközni lehet. Talán te megpróbálkozol az alvástréninggel, míg párod maga sem bír a könnyeivel, ha a kicsit sírni hallja. Te a szorongás első jeleire a cumi után nyúlnál, míg a párod legszívesebben be sem engedné a házba.
“Az apja sokkal lazább, mint én” – mondja egy anya a Parents.com cikkében. “Leül a földre, és bárhol elkezd játszani, ahol a fiunk van, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy felborítják a szennyeskosarat. Megengedi, hogy bárhol és bármikor elszunyókáljon. Hazajövök, és azt látom, hogy a fiunk egy játékokkal tarkított kör közepén alszik a nappali padlóján vacsoraidőben…” Ő inkább “játékállomásokat” akart felállítani, mintsem játékokat szétszórni a házban, és gondoskodni akart arról, hogy a dolgokat mindig visszategyék a helyükre.
Nekik az működött, hogy hagyták, hogy a másik foglalkozzon a módszere következményeivel. Amikor az apának jó sokáig fenn kellett maradnia a kicsivel éjszaka, mivel a baba délután 5-kor tartott szunyókálást, elismerte, hogy nem lenne rossz ötlet egy előre betervezett, korábbi alvás a kiságyban. Hasonlóképpen, azon a napon, amikor Tina sikertelenül próbált játszani fiával a játszóállomásain, miközben a házimunka is rá várt, rájött, hogy a baba mosókonyhában való játéka csekély ár lehet azért, hogy közben ki legyenek mosva a ruhák.
Nyilván a legjobb az, ha a fontosabb kérdésben egyetértetek, de nem fogunk hazudni: ez vélhetően nem lesz mindig így.
3. probléma: Fele annyiszor szexelsz, de kétszer annyi macerával jár.
“Szeretem a szexet, nagyon szeretem – sóhajt az egyik idézett anya – csak jobban szeretek aludni. Hiszen fáradt vagyok, elborít a nyál és a kajamaradék. Ettől még ugyanúgy szeretem a párom, csak épp semmi kedvem meztelenül bújni a takaró alá…”
Lehet, hogy kiábrándító, de a kisgyerekeseknek bizony be kell tervezni az időt a szexre. És még akkor sem biztos, hogy összejön… Ne feledd, amikor régen randevúztál, akkor is ezt tetted. Megtervezted az estét, akár az éjszakát és vele a szexet is, és biztos, ami biztos, készültél rá. Csak azért, mert ma már kapcsolatban élsz, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne randevúzni – akár otthon, a kanapén.”
A tapasztalt szülők azt javasolják, hogy a hálószobát tartsuk “babamentesen”, legalább az esti lefekvéskor. Nincs kiábrándítóbb, mint az előjáték alatt ráfeküdni egy macira, ami helyes kis dallamot kezd játszani. És még valami: nem csak este lehet szexelni. Hanem gyakorlatilag bármikor, amikor a kicsi elszenderedik, és nekünk nincs sürgős tennivalónk (tudjuk, olyan nincsen…).
4. probléma: A kettesben töltött időt ma már családi időnek hívják.
Mindig együtt vagytok, de már nem kettesben. Nem jó, ha ez állandósul. Ráadásul egyre többféle kombinációban kell időt biztosítani magatoknak. Mert jó esetben sokat tudtok lenni a gyerekkel, de kettesben, a barátokkal és még egyedül is. Az se jó, ha csak úgy van “énidő”, ha az ember elmegy otthonról, hiszen mindenki szeretne a lakásban is egyedül lenni néha: tévézni, olvasni, csak úgy pihenni.
Szerencsés esetben ezekre mindre lehet találni egy-két órát a héten – persze nem mondjuk, hogy nem zsonglőrmutatvány.
Amire figyeljetek: a praktikus megbeszélnivalókkal ne a nehezen megszervezett négyszemközti randevútokat terheljétek – ezeket intézzétek el otthon, röviden, két más dolog között. Amikor végre a nagyinál tudjátok hagyni a kicsit, és ti kiszabadultok fürdőbe, moziba vagy vacsorázni, akkor már ne a gyerekről, a háztartásról meg a pénzről folyjon a szó…
Sokaknak egyébként lelkiismeret-furdalásuk van, ha a gyerek nélkül is töltenek szabadidőt. Pedig ezekre az órákra nem úgy kéne tekinteni, amit tőle vesztek el, hanem épp, mint ha ajándékot adnátok neki, hiszen kipihenten és jókedvűbben tértek majd vissza. “Könnyebb a férjemtől szívességet kérni, ha épp akkor tért vissza a futásból vagy a biciklizéstől, mintha megőrült volna a játszóterezésben” – teszi hozzá egy édesanya.
5. probléma: Nem teszel semmit “csak magadért”.
A csecsemő gondozása olyan sok energiát felemésztő feladat, hogy “szabadidődben” szerencséd van, ha eljutsz a szupermarketbe. Felháborító kényeztetésnek tűnhet, ha pusztán önmagadért teszel valamit. Márpedig mindenről nem szabad lemondani, ha épelméjűek akarunk maradni. Találjuk ki, mi az az egy dolog, ami csak rólunk szól, és ahhoz minden héten ragaszkodjunk! Ügyeljünk arra, hogy partnerünk is kapjon ugyanannyi időt magára.
A lécet viszont érdemes alacsonyabbra tenni egy időre. Háromórányi biciklizés már nem fog beleférni, ezt el kell fogadni. De a harmadik hónap végére valami kicsit talán elkezdhetsz visszaszerezni a saját életedből… majd meglátod, ez is mekkora öröm lesz!
- Kapcsolódó: Boldog párból boldog szülő
6. probléma: A nagyszülők a helyszínen vannak, és sok időt szeretnének a babával.
“Nagyszerű volt látni, ahogy a férjem apává válik” – meséli egy megszólaló. “De azt látni, ahogy a férjem szülei a gyermekem nagyszüleivé válnak, teljesen elképesztő volt. Most, hogy gyerekünk lett, azt gondolják, hogy a nap huszonnégy órájában hozzáférésük van az otthonunkhoz és az életünkhöz.”
A megoldás itt a határok kijelölése. Jogod van nemet mondani, függetlenül attól, hogy a rokonok milyen nagylelkűek voltak az ajándékokkal vagy a gyerekfelügyelettel. Légy kedves, de határozott. Mondd például ezt: “Szofi olyan szerencsés, hogy ti vagytok a nagyszülei! Csak hát mindannyian egy kicsit belefáradtunk a dolgokba, és több időt kell szánnunk magunkra.”
Még ennél is fontosabb, hogy jogod van megkérni a párodat, hogy beszéljen a szüleivel – mondja Gayle Peterson családterapeuta. “A nagyszülők fenyegetve érezhetik magukat a menyüktől, és jobban reagálhatnak saját gyermekükre.”
“Amikor végül elmondtam a férjemnek, hogy nem bírom tovább, mondott valamit az anyjának. Azóta legalább telefonálnak, mielőtt beugranak hozzánk” – meséli egy érintett.
Egy másik józan észt megtakarító stratégia az, hogy a hét folyamán konkrét időpontokat válassz, amik a legjobbak neked. Ha a szülők úgy érzik, szakítanak időt rájuk, kevésbé lesznek rámenősek.
- Kapcsolódó: Apák lelki krízisben
7. probléma: A pénz többet számít, mint gondoltad.
Ha hozzászoktál, hogy mindig is dolgoztál, és volt fizetésed, az első pár hónap után valószínűleg rosszul fogod viselni, ha feleannyiból kell megélned. Pláne, ha külön kasszán vagytok a pároddal. Bár van, akit meg kimondottan az idegesít, ha a másiknak kell őt “eltartania”, noha a gyermeketek is közös.
A pénz általában plusz stresszt jelent a friss szülők számára, némiképp jogosan. Hiszen a kiadások nőnek, a bevételek csökkennek. Sokan eleve nem is alapítanak családot attól való félelmükben, hogy nem tudják majd eltartani a gyerekeiket. Ez vélhetően alaptalan aggodalom egy átlagos körülmények között élő párnál, bár az igaz, hogy ugyanazt a korábbi életszínvonalat nem lehet fenntartani.
Nagyjából két megoldás van: előre takarékoskodni a gyermekgondozási időszakra, vagy szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Vigaszként elmondjuk, hogy azért lesznek olyan kiadások is, amik most kiesnek, egy ideig például nem lesznek elmenős programok, nyaralások, nem kell új ruhákat, cipőket vennünk (bár nem biztos, hogy ez nagy vigasztalásnak számít…).
Érdemes megfontolni, vajon feltétlen mindenből szükség van újra? A babás dolgok legtöbbje nagyszerű állapotban marad használtan is.
Ha még mindig maradnak viták…
Ahelyett, hogy azt mondod: “Soha nem csinálsz itt semmit”, próbálj konkrét kérést megfogalmazni: “Kérlek, vegyél egy nagy adag nedves törlőt, mert elfogyott.”
Ahelyett, hogy ezt mondanád: “Szerinted rendetlenül hagytam a konyhát? Tegnap még nagyobb rumli volt utánad” inkább arra koncentrálj, hogyan oldhatod meg a problémát.
Tarts 20 perces szünetet, ha a veszekedés túl hevessé válik! Utána gyere vissza, és csak öleld meg a párodat. Arra van most a legnagyobb szüksége.