1. Mit tegyek, ha valamelyik újonnan bevezetett étel allergiás reakciót vált ki a babánál? Úgy tervezem, hogy először gyümölcslevet adnék neki pár napig, aztán próbálkoznék gyümölcspépekkel.
– Allergiás reakció esetén nincs semmi teendő, csak azt az alapanyagot, amelyik a tüneteket okozta, ne add neki többé. Azért kell fokozatosan bevezetni az új alapanyagokat, három-négy nap szünetet tartva az újabbig, hogy tudni lehessen, mi volt az, ami a problémát (hasmenés, kiütés, csalánkiütés, ritkán véres széklet) okozta. A súlyos allergiás reakció, vagyis sokk nagyon ritka, de ha mégis előfordul, akkor azonnal mentőt kell hívni. Ez a nálunk szokásos első babaételeknél, például az alma-, körte-, répa-, krumplipürénél nem szokott előfordulni.
Egyébként nem muszáj gyümölcslével kezdeni a kóstolgatást, ez csak egy lehetőség a sok közül. Értelme csak akkor van, ha nincs hőkezelve, a bolti bébiitalok viszont hőkezeltek, éppen ezért meglehetősen feleslegesek. A babának értékes tápanyagokat célszerű adni.
2. Ha elkezdem bevezetni a glutént is, akkor mindennap kell kapnia attól kezdve, hogy kiderülhessen, bírja-e a gyerekem? Még akkor is, ha csak egy kanállal kap belőle?
– Ha a gyerek lisztérzékeny, cöliákiás, akkor ritkán jelentkeznek észrevehető tünetek kétéves kor előtt. Búzaallergia előfordulhat, de azzal kapcsolatban ugyanaz érvényes, mint amit az előző válaszban írtam. Nem muszáj mindennap glutént kapnia, kezeld ezt a kérdést minél rugalmasabban, természetesebben. Jó gluténforrás lehet például egy kenyérvég, amit a baba a kezébe kap, és csócsálgatja. További gluténos infók itt
3. Jó megoldás, ha otthon készítek neki rágcsálni való kekszet, amiben csak liszt, alma és olaj van? Elég ebből egy darab, ha más gluténtartalmú ételt nem kap?
– Igen, egy ilyen keksz remek megoldás a glutén bevezetésére, de eleinte biztosan nem fogja megenni a baba az egészet, inkább csak csócsálgatja. A hozzátáplálás elő időszakában (ami akár hónapokat is jelenthet) teljesen normális, ha mindenből csak egy picit kóstol a baba, vagy éppen egyféléhez ragaszkodik, és abból többet is megenne.
4. Felhasználhatom a fagyasztott anyatejkészleteket tejbegrízfőzéshez? Nem baj, ha felforralom?
– Anyatejjel ugyanúgy lehet főzni, mint tehéntejjel, de a főzés, forralás tönkreteszi benne az immunanyagok, enzimek, vitaminok egy részét – minél hosszabb a hőhatás, annál inkább, ezeknek a hasznos anyagoknak a java része ugyanis hőérzékeny. Ezért jó megoldás lehet vízzel sűrűre főzni a búzadarát vagy a gabonapelyhet, majd hőkezeletlen anyatejjel összekeverni. Az anyatej élő sejtjei a fagyasztás hatására úgyis elpusztulnak, ezen a forralás tovább már nem tud rontani. Felolvasztani úgy érdemes, hogy előző nap átteszed a mélyhűtőből a rendes hűtőbe, majd nem sokkal felhasználás előtt meleg vízbe állítod.
5. Igény szerint szoptatom a kisbabámat, szoptatás után szeretném majd kínálgatni az első falatokkal. Akkor is ezt a módszert kövessem, amikor már nagyobb adagokat eszik? Szeretném minél tovább szoptatni, de nem egészen értem, így hogyan marad abba valaha is a szoptatás, vagyis hogyan fog elválasztódni a gyerekem, ha nem szopás helyett kapja az ennivalót.
– A tapasztalatok szerint ezek a kérdések maguktól is megoldódnak, ahogy a gyerek egyre nagyobb lesz, és egyre többet eszik. A szoptatás nem csak táplálék számára, tehát amellett, hogy még sokszor szeretne szopni naponta, akár tetemes mennyiségű szilárd ételt is megehet, ha éppen úgy hozza a kedve, étvágya. Az is tény, hogy akkor, ha a szilárd ételtől jóllakik, kevésbé az éhség csillapítására, inkább cumizgatás, összebújás szándékával kívánkozik mellre.
Ez magától és fokozatosan csökkenti a tejmennyiséget, a mennyiség csökkenése pedig egy bizonyos szint alatt ízváltozást is jelenthet. Közben rendszerint az anya is távolodik a szoptatástól, és ezek a tényezők együttesen eredményezik azt, hogy a szoptatás egy szép napon abbamarad. Ebből a két könyvből részletes segítséget kaphatsz a hozzátápláláshoz, sok recepttel, étrendmintákkal, színes ételfotókkal és hasznos útmutatókkal.
6. A zöldségek bevezetése is ugyanúgy kezdődik, mint a gyümölcsöké, tehát csak a zöldséglét szabad adni, vagy ott lehet egyből pépekkel indítani (burgonya, aztán sárgarépa, cékla)? Mikor lehet kombinálni a gyümölcsöket és zöldségeket egymással?
– Nincs megszabva, hogy előbb gyümölcsöt, aztán zöldséget kell kapnia a babának. Kezdheted akár zöldséggel is a hozzátáplálást, és bátran kombinálhatod is a kettőt, csak arra figyelj, hogy az új alapanyagokat először kis mennyiségben próbád ki, és egyszerre csak egyet. Az újabb alapanyaggal várj kettő-négy napig, akkor kínáld azzal. A zöldséglé jó megoldás lehet, de adhatsz rögtön zöldségpürét is, ahogy jónak látod.
7. A védőnőm azt tanácsolta, hogy jó lenne, ha a 7. hónap végére megismertetném kisbabámat a gyümölcsökkel, zöldségekkel és a gluténnal. Mi lesz, ha nem sikerül ez ilyen rövid idő alatt?
– Ez kicsit erőltetett menetnek tűnik, hiszen azt jelenti, hogy egyetlen hónap leforgása alatt kellene ismeretséget kötni többféle zöldséggel és gyümölccsel. Ugyanakkor sok kisbaba nyolc hónapos kora előtt el sem fogad semmit, és nincs is semmi ok a sietségre. Nincs is különösebb jelentősége, ha például a zöldségek, gyümölcsök egy részével majd csak tizenegy vagy húsz hónapos korában ismerkedik meg.
Ilyen kicsi babáknak nincs szükségük nagy változatosságra, választékra. Jó, ha egyévesen étrendjük kétharmada még anyatej.
Kapcsolódó cikkek
