Ha két hasonló lehetőség közül választhat, az emberek többsége előnyben részesíti azt, amelyet a mindennapi életben is nagyobb eséllyel választ.
Mint önálló, felnőtt döntéshozók, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az vezérli, mit választunk, hogy mit szeretünk. A John Hopkins Egyetem gyermekfejlődési laboratóriumának kutatása azonban azt sugallja, megtanuljuk, melyik választott dolog tetszik. “Ezt választottam, így nekem ez tetszik. Nem a másikat, ezért valószínűleg az nem olyan jó. A felnőttek öntudatlanul hozzák meg ezeket a következtetéseket” – idézi a John Hopkins Egyetem sajtóközleménye alapján Lisa Feigensont, a tanulmány társszerzőjét, a gyermekkori fejlődésre szakosodott kognitív pszichológust a The Bump.
A 10-20 hónapos kor közötti gyermekek bevonásával készült kutatás arra kereste a választ, hogy a preferenciákat befolyásolja-e maga a választás tette, még mielőtt tapasztalatunk lenne a döntéshozatalban.
A vizsgálatnak négy változata volt, ezekbe 189 babát vontak be, akik a vizsgálatkor még nem kezdtek el beszélni. Mindegyik változatban különböző, de élénk színű építőkockákat használtak, amelyeket a babák könnyen felismerhettek, és hasonló volt a textúrájuk, hogy kontrollálhassák a babák már esetlegesen meglévő preferenciáit a játékokkal kapcsolatban.
Az egyik változatban véletlenszerű volt a választás forgatókönyve, mert a kockákat egymástól és a résztvevő babáktól is távolabb helyezték el, hogy meghatározhassák a babák preferenciáját az által, hogy melyik építőkocka felé másznak. Ezután minden baba esetén elvitték azt a kockát, amit előnyben részesített, és helyettesítették egy hasonlóval, majd megismételték a kísérletet. Az ismételt kísérletek során az adatok következetesen azt mutatták, hogy a babák előnyben részesítették az új játékot azzal szemben, amelyiket egyszer már elutasítottak. Ebből arra következtettek, hogy a kockát, amelyet korábban nem választottak ki, előnytelennek ítélték a babák.
A változatban, amelyben a gyerekek kaptak egy építőkockát, hogy ezzel játszanak, majd ezután kellett választaniuk a két építőkocka közül, a kutatók nem találtak egyértelmű preferenciát azokkal a kockákkal szemben, amelyekkel már interakcióba kerültek a babák. Ez alapján a döntésükre az elfogultság inkább hatással lehet, mint az, hogy korábban már ismerték-e valamelyik opciót.
“A babák inkább úgy döntöttek, hogy az új tárggyal játszanak, nem pedig azzal, amit korábban nem választottak ki. Mintha azt mondanák: a legutóbb nem ezt választottam, azt hiszem, nem tetszett igazán. Ez alapvető jelenség. A felnőtteknek kevésbé tetszik az a dolog, amit nem választottak, még akkor is, ha eleve nem voltak elvárásaik. A babák hasonlóan nem kedvelik azokat a tárgyakat, amiket korábban nem választottak ki” – fogalmazott Feigenson.
Annak megállapítására, hogy az eredmények meggyőzőek-e, további kutatásokra lesz szükség. De a tanulmány azt sugallja, hogy a döntések, melyek meghozását megengedjük a babáknak, valószínűleg hosszú távon hatással lehetnek a preferenciáikra.
Kapcsolódó cikkek
