Baba

A csecsemőkori elhízás

A szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú, jól gyarapszik gyermekük. Sokkal később és sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy kövér, mint azzal, hogy sovány.
1999. Június 14.

Öröklődik-e az elhízás?

Leegyszerűsítve a kérdést, az elhízás öröklődő és környezeti hatásokra kialakuló energia-egyensúlyi zavar. Ha az egyik szülő kövér, a gyermekeik 41%-a, ha mindkettő, 78%-a kövér lesz. Sovány szülők gyermekeinek ezzel szemben csak 10%-ánál várható elhízás. Nehéz eldönteni, hogy az elhízásért valamely gén vagy a táplálkozási szokások és az életmód azonossága tehető-e felelőssé. Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy az egypetéjű ikrek növekedésének üteme, testtömege akkor is hasonló, ha nem együtt nőnek fel.

A környezeti tényezők szerepét mutatja viszont, hogy a testtömeg hasonlósága a szülők és az örökbe fogadott gyermekük között is fennáll, s az is tény, hogy a kövér férfiak feleségei is általában kövérek. Az öröklődő és a környezeti tényezők közé nem lehet éles vonalat húzni, mert a gyermek életmódját, táplálkozási szokásait, környezetét is a szülei alakítják a saját szokásaiknak megfelelően.

A várandós anya szerepe

A terhes anya energia-, zsír- és szénhidrátdús táplálkozása befolyásolja a magzat zsírsejtjeinek a számát, és összefüggést mutattak ki a terhesség alatti súlygyarapodás és az újszülött zsírsejtjeinek nagysága között. Tehát a gyermekkori kövérség kialakulásában a várandós anya táplálkozásának is szerepe lehet.

A tápszerek hátránya

Csecsemőkorban az elhízás elsősorban azokat veszélyezteti, akiket mesterségesen táplálnak. Szopásnál a csecsemő aktív izommunkát végez, úgy tűnik, tudja, mennyi anyatejre van szüksége – és annyit szopik. Mesterséges táplálás esetén a csecsemő szerepe paszszív, s általában annyit eszik, amennyit az édesanyja elegendőnek tart számára. A csecsemő- és kisgyermekkori elhízásnak van egy fontos, motiváló tényezője: a szülők általában maximális súlygyarapodásra törekszenek, és bár manapság már a karcsú, kisportolt alkat az ideál, csecsemőkorban még mindig sokan a dundi, gömbölyű babát tartják jól fejlettnek, és arra büszkék. Akkor elégedettek, ha a baba sokat eszik, szép “párnás” kezecskéi, “hurkás” combjai vannak.

A csecsemőkori elhízás veszélyei

Feltételezik, hogy a csecsemőkori elhízásnál nemcsak a zsírsejtek nagysága nő meg, hanem a zsírsejtek száma is megszaporodik. Ezt az állapotot rendkívül nehéz befolyásolni, és a kövérség esetleg tartósan megmarad. Egy kutatócsoport vizsgálatai szerint azon gyermekek közül, akik hat hónapos korukban kövérek voltak, sokan 5-7 éves korukra is kövérek maradtak. Mások úgy találták, hogy a kisdedeknél kisebb az elhízás gyakorisága, mint a csecsemőknél, és körülbelül 20% a kockázata annak, hogy a kövér csecsemőből kövér kisiskolás lesz.

Szoptatással az elhízás megelőzhető, és csökken az elhízás veszélye, ha a leválasztást, a szilárd ételek bevezetését csak 6 hónapos kor után kezdjük el, amikor a baba már “aktívan” részt vesz az étkezésben. Ne feledjük, nem minden síró csecsemő éhes.

“Jó étvágyú” a gyermek

A szülők általában örömmel veszik tudomásul, hogy jó étvágyú, jól gyarapszik a gyermekük. Sokkal később és sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy kövér, mint azzal, hogy sovány. Elhízásra fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknek a súlygyarapodása csecsemőkorukban nagyon nagy volt. Gyakrabban híznak el az egyke, agyonféltett, esetleg mozgásukban is korlátozott gyerekek. Az elhízás létrejöttében döntő szerepe lehet az édesanyának, aki az étkezést örömszerzésre vagy a gyermek viselkedésének befolyásolására használja.

Az étkezés az éhség csillapítására való, nem jár érte sem dicséret, sem büntetés. Ne erőltessük, hogy egyen meg mindent, amit a tányérjára raktunk. Egy falattal se egyen többet, mint amennyire szüksége van. Sok gyermek étkezéskor nem eszik sokat, viszont az étkezések között állandóan nassol, pl. tévénézés közben észrevétlenül elfogyaszt egy csomó rágcsálnivalót, édességet, ez nagy energiatöbblet bevitelét eredményezi.

Ha étkezés közben mesével, játékkal eltereljük a gyermek figyelmét, a nagyobb gyermek olvas vagy telefonál, tévét néz, észrevétlenül fogyaszthat el nagyobb táplálékmennyiséget. Ugyancsak észrevétlenül jut többletenergiához, ha víz helyett üdítőitalokat, cukrozott gyümölcsleveket iszik.

Ne felejtsük el, hogy az étkezés nyújtotta örömöt a gyermekek is, hozzánk hasonlóan, gyakran használják az unalom leküzdésére vagy a szorongás oldására. Ilyen okból soványak is ehetnek sokat, de úgy tűnik, hogy elhízást csak az arra hajlamos gyermekekben okoz.

Kevés mozgás

A legtöbb kövér gyermek nem vagy nemcsak sokat eszik, hanem keveset is mozog. Megfigyelték például, hogy a kövér lányok csak a játékidő 30%-a alatt mozogtak, a 70%-a alatt álltak, miközben a sovány lányok a játékidő 70%-át mozgással töltötték. A felnőtt lakosság több mint 85%-a még alkalomszerűen sem sportol, s csak gyermekeink 12%-ának van heti öt tornaórája. A tévénézés az egyik legvonzóbb szabadidős tevékenység!

Kapcsolódó cikkeink:

  • A passzív tévézés és a táplálkozási zavarok kapcsolata
  • Egyre több az étkezési zavaros gyerek
  • Hazánkban van a legtöbb túlsúlyos gyerek
  • Forrás: DIÉTA Magazin