A csecsemőmirigy szerepe az immunrendszer működésében
A csecsemőmirigy (thymus) a mellkasban található és a szegycsont mögött helyezkedik el. Csecsemő- és kisgyermekkorban van rá a legnagyobb szükség, ilyenkor működik.
A magzati őssejtekből a méhben különféle funkciójú sejtek képződnek. A vér őssejtjeiből például nyiroksejtek is képződnek, ezek közül azok, amelyek a vérárammal bekerülnek a csecsemőmirigybe, ott ún. tímusz-függő limfocitákká (röviden T-sejtekké) alakulnak. A születés után még sokáig képződnek T-sejtek a csecsemőmirigyben is, de egyre inkább áthelyeződik a nyirokcsomókba, itt pedig életünk végéig tart a folyamat.
Mikor megszületünk a csecsemőmirigyben lévő T-sejtek minden kórokozóval, idegen anyaggal szemben felveszik a harcot. A csecsemőmirigy egy nyirokszerv, antitesteket termel, ez biztosítja az ún. celluláris immunitást, vagyis a közvetlen, sejtekhez kötötten történő immunitást, ez a szervezet egyik védekező módja.
A csecsemőmirigy a csecsemő-és kisgyermekkorban a legaktívabb, a mérete is ekkor éri el a maximális kiterjedését (10-15 gramm). Miután felkészítette a szervezetet az idegen antigénekkel szembeni ellenállásra, elveszíti funkcióját. Serdülőkor után, felnőtt korra elcsökevényesedik és helyét zsírszövet foglalja el. A csecsemőmirigynek el kell sorvadnia felnőttkorra, ha megmarad, az problémákat okozhat: gyakori ezeknél a felnőtteknél a nagyon súlyos izomgyengeség.
Ha a csecsemőmirigy valamilyen oknál fogva nem fejlődik ki (ez nagyon ritkán fordul elő), akkor egész életen át tartó immunhiány alakul ki, amelynek következménye, hogy nagyon gyenge a szervezet immunválasza a különféle megbetegedésekkel szemben.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
