A gyerekemet az életem árán is…
Azonban, ha a szülőt a veszély a kicsinyei társaságában éri, teljesen másképp viselkednek: elszántan védelmezik azokat. Mi készteti ilyenkor a szülőket, hogy akár saját életük feláldozásával, de védelmezzék az utódaikat?
A lisszaboni székhelyű, Champalimaud Centre for the Unknown szervezet kutatási eredményei szerint a megváltozott viselkedésért, miszerint a saját maguk védelmezése helyett a kicsinyek védelmezését választják az állatok, az úgy nevezett “szerelemhormon”, az oxitocin felelős. Az anya és gyermeke közti kötődés kialakításáért a hormon felel, mint ahogy a párok közötti “kémia” fenntartásáért is. A hatásai még nem pontosan ismertek, valószínű rengeteg útvonalon hat, így sok folyamatot befolyásolva. Ismert azonban, hogy felszabadulása gátolja a megdermedést, mint önvédelmi mechanizmust, ennek pontos oka mindeddig nem volt világos.
A kutatás során nemrégiben szült nőstény patkányokon kísérleteztek, s segítségével sikerült összerakni a kirakóst. “Kifejlesztettünk egy kísérleti modellt, mellyel tanulmányozhatjuk az anya viselkedését veszélyhelyzetben akkor, ha jelen van a kicsinye, és akkor, ha nincs. Emellett mérni tudjuk, hogy változik-e az oxitocin szintje a teszt közben. A vizsgálat során kondicionálták az anya patkányt, méghozzá úgy, hogy a borsmenta illatát kapcsolják össze a veszélyt jelentő elektrosokkal. Megfelelő ismétlés után a patkányok már csupán az illat hatására is megdermedtek.
Ezután a kutatók az utód jelenlétében is megismételték a kísérletet, s ekkor nem fagytak le az anya patkányok. Ellenkezőleg, ekkor a kicsiny védelme érdekében megtámadták a csövet, ahonnan a borsmenta illat áradt, illetve a közelben talált anyagok segítségével próbálták eltömíteni a lyukat. Idősebb kicsinyek esetén az anya terelni kezdte őket a biztonságos hely felé, miközben végig szoros kontaktust tartott velük. A kutatók ezután gátolták az oxitocin hatását az agyban, aminek a hatására az anya az utód jelenlétében is megdermedt, mintegy “elfelejtve szülői kötelességeit”.
A kutatás másik fontos eredménye, hogy a gátolt esetben, mikor az anya megdermedéssel válaszolt az utód jelenlétében is, a kicsinyek nem ismerték fel, hogy a borsmenta illat veszélyt jelenthet. Miután ezeket az állatokat külön, egyedül helyezték a dobozba, s megjelent a jellegzetes illat, nem dermedtek meg, folytatták az addigi tevékenységüket. Másként, mikor az anya annak rendje és módja szerint reagált, az utódok külön is felismerték a veszélyhelyzetet. Az anya viselkedésében gyökerezik valószínűleg a kicsinyek túlélési adaptációja.
Kapcsolódó cikkeink:
– Ezt teszi a testeddel a szeretet-hormon
– Az oxitocin hatása a spiritualitásra
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
