A Honvédkórház koraszülött intenzív osztálya még nyugat-európai szemmel is kimagasló színvonalon működik: modern gépek, rendezett környezet, kedves és segítőkész munkatársak fogadják a pici babájukat meglátogató szülőket. A családbarát kifejezés itt nem csak egy szlogen, esetükben valódi értelmet is nyer: ha úgy kényelmes, a szülők akár éjjel 2-kor is benézhetnek az osztályra meglátogatni a gyereküket, sőt részt is vehetnek a picik ellátásában.
A részleg munkatársai néhány évvel ezelőtt külföldi tapasztalatokra alapozva sikeresen emelték nyugat-európai színvonalúra a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának (perinatális Intenzív Centrum, PIC) ellátását. Ennek az ellátásnak szerves részét képezi az idehaza még mindig kicsit szokatlan, ám annál emberibb hozzáállás: az osztályon nem csak hogy szívesen fogadják, de ha igény van rá, el is szállásolják a babájukat meglátogató szülőket.
Ez a PIC ugyanis az ország egyik olyan család- és bababarát osztálya, ahol gyakorlatilag nincs látogatási idő. Az anyukák és az apukák akár a nap 24 órájában bent lehetnek, és bekapcsolódhatnak a babák ellátásába. Az osztály dolgozóinak hitvallása, hogy nemcsak baba, hanem család is születik, ezért fontosnak tartják, hogy a kicsik minél hamarabb és minél többször fizikai kontaktusba kerülhessenek úgy az anyával, mint az apával.
A Honvédkórház PIC-ben jelenleg 14 ágyon folyik az ellátás, ám heteken belül bővíteni fogják az osztályt, és nem csak hogy 20-ra emelik az ágyszámot, de a már jelenleg is igen modernnek számító eszközparkot is bővítik. Az osztály működéséről, a koraszülésről és koraszülött babák ellátásáról dr. Korcsik József részlegvezető főorvossal és Eilerné Méri Katalin részlegvezető főnővérrel beszélgettünk.
Mikortól számít koraszülöttnek egy baba?
Dr. Korcsik József: A tervezettnél három vagy több héttel korábban világra jött babák esetében beszélhetünk koraszülésről. Hivatalosan ma Magyarországon a 23. hét felett tekinthetünk egy babát alkalmasnak arra, hogy az élettel összeegyeztethető funkciói legyenek. Persze egy ilyen rendkívül sérülékeny életkorban nagyon sok szövődmény léphet fel.
Milyen problémák léphetnek fel egy ilyen pici babánál?
Dr. Korcsik József: A speciális problémák leginkább attól függenek, hogy mennyire koraszülöttként jött világra a baba. Ha nagyon korán, akkor nagyon komplex dolgok fordulhatnak elő. A leggyakoribb a légzészavar, ezen kívül felléphet táplálászavar, vagy éppen az, hogy a pici nem tudja tartani a hőmérsékletét, valamint különféle fertőzések, illetve a koraszülöttséggel kapcsolatba hozható bélrendszeri vagy agyi elváltozások. Vannak az úgynevezett késői koraszülöttek, ők azok a babák, akik a 34. hét környékén vagy később születnek és náluk várhatóan már nincsenek nagyon szélsőséges problémák. Viszonylag jó a súlyuk, tudják tartani a vércukorszintjüket, illetve a hőmérsékletüket is, és a táplálásukat is szépen fogadják, érett társaikhoz hasonlóan.
Mi lehet az oka annak, ha egy baba a vártnál korábban érkezik?
Dr. Korcsik József: Ha olyan anyai betegség van, ami az anya életét veszélyezteti, vagy olyan eltérés van a babánál, ami a baba életét veszélyezteti, akkor előfordulhat, hogy muszáj hamarabb beindítani a szülést, vagy császármetszéssel kiemelni a babát. De olyan is megtörténhet, hogy magától indul be hamarabb a szülés, ennek leggyakrabban nem tudjuk a pontos okát. Ezt persze visszatartható egy ideig, de mindennek van egy határa.
Eilerné Méri Katalin: Hogy hamarabb indul be magától egy szülés, azt akár egy fertőzés is okozhatja, de nagyon sok esetben sohasem derül ki a koraszülés oka.
Vannak csúcsszezonok? Van olyan időszak, amikor az átlagosnál több a koraszülés?
Eilerné Méri Katalin: A koraszülések nagyon hullámzóan alakulnak. Van, amikor rengeteg koraszülött van egyszerre, máskor pedig kevesebb. Nem nagyon tudjuk mihez kötni, de azt megfigyeltük már, hogy nyár végén és karácsony előtt mindig több a korababa. De nem tudjuk, hogy miért alakul így.
Mi történik, ha egy baba túl korán jön a világra? Hogyan kerül a szülészetről ide önökhöz a PIC-re és hogyan kezdik meg az ellátását?
Eilerné Méri Katalin: Ha a szülőszobába bemegyünk egy nagyon pici babához, akkor az első, amit biztosítanunk kell, az a légút és a légzés stabilizálása, mert a koraszülöttek tüdeje még nem fejlődött ki rendesen. Ez az első, amit megteszünk, ezután a többi életfunkciót ellenőrizzük, és ha minden rendben, akkor jövünk át velük a részlegre.
Dr. Korcsik József: Szülés után egy inkubátorban hozzuk őket hozzánk a hosszabb ellátást biztosító pontra. Ezen a betegponton és abban az inkubátorban, amiben átkerült hozzánk, látjuk el a babát a továbbiakban. Ez biztosítja majd számára többek között a megfelelő nyugalmat, hőmérsékletet és a páratartalmat. Ez az inkubátor egy olyan izolált környezet, amiben aztán több hetet el tud védetten tölteni.
Hol vannak mindeközben az anyukák és az apukák? Mikor látogathatják meg a babákat?
Dr. Korcsik József: Korábban az volt a trend, hogy már a baba születése alatt, vagy után az orvosok elkezdték a koraszülött ellátását, ami a szülőktől elzártan történt. Manapság viszont már nagyon támogatott, hogy az anyukák és az apukák jelen legyenek a koraszülött babák első ellátásánál. Sőt, amint megszületik egy picike baba, ha lehetséges, akkor kenguru módszert alkalmazva a lehető leghamarabb az anyuka vagy az apuka mellkasára is tesszük. Szeretjük, ha legalább egy órát így együtt van a szüleivel, bőr-bőr vagy bőr-szőr kontaktusban. Ez a módszer segít többek között a kötődés kialakításában és a tejelválasztás megindításában is. Ezután visszakerül a baba az inkubátorba, áthozzuk a részlegre és a szülők a kisbabájukat a nap 24 órájában, időbeli megkötés nélkül látogathatják. Megkapják a részlegtől a kapukódot és bármikor bejöhetnek a babához, önállóan közlekedhetnek.
Akár itt is éjszakázhatnak?
Dr. Korcsik József: Igen, erre is van lehetőség. De fontos tudniuk, hogy ha nagyon kimerülnek, éjjel-nappal itt vannak, akkor az anyuka teje elapadhat. Vannak úgynevezett anyaszobáink, ahova az anyukákat el tudjuk szállásolni, amíg nem lehetnek a családi szobában, ahol már folyamatosan együtt lehetnek a babájukkal. Az anyaszobában lepihenhetnek, eltölthetik az időt két etetés között.
Mennyi szülőt tudnak itt elszállásolni?
Eilerné Méri Katalin: Négy anyaszobánk van, ezek három-, illetve négyágyasak, ide természetesen azután jöhetnek az anyukák, miután a szülészetről elengedték őket. Itt, fent a részlegen van három családi szobánk is, ahol a közvetlenül a hazamenetel előtt töltenek el pár éjszakát az anyukák a babájukkal. Ha szeretnék, az apuka is itt aludhat. Együtt lehet az egész család. A hazamenetel előtti utolsó napokban a nővérek a szülőket arra is megtanítják, hogy hogyan gondozzák majd hazatérve a koraszülöttként világra jött babáikat.
Ha jól tudom, a szülők nem csak itt alhatnak, de a babák napi szintű ellátásába is bekapcsolódhatnak.
Eilerné Méri Katalin: Igen, az anyuka részt vehet gyakorlatilag minden fontos ellátásban. Ott lehet a viziten, a nővérrel együtt pelenkázhatja a babáját, sőt, ha olyan beavatkozást végzünk, amiről tudjuk, hogy a babának fájni fog – például a vérvétel -, akkor jelen lehet az anyuka is, foghatja a baba kezét, megvigasztalhatja. Tényleg próbáljuk őket mindenbe bevonni, ez pedig mindenkinek csak a hasznára válik. Egy idő után a nővéreknek is könnyebbség, ha az anyukák el tudják látni a babájukat. És ez jó természetesen a babának és az anyukának is. Igazi család- és bababarát ellátásra törekszünk. Ez egyébként azért is segít, mert egy koraszülött babával az anyukák sokszor tehetetlennek érzik magukat, nem tudják, mivel segíthetnének a babájukon, ez így nekik is jót tesz. Bevonódhatnak, hasznosnak érezhetik magukat.
De mindez nekünk is sokat jelent. Mivel akár több hónapot is eltölthetnek itt a babák, nagyon a szívünkhöz tudnak nőni. Megismerjük a szülőket is, összebarátkozunk velük, akik aztán később is szívesen visszajárnak hozzánk, hoznak fényképeket a babákról, láthatjuk, milyen kisgyerekek lesznek belőlük. A jövő afelé mutat, hogy gyakorlás és magabiztos tudás birtokában akár már sok kisebb, kifejezetten nővéri munkát is elláthatnak majd a szülők. Ez a család és bababarát ellátás egyik sarkköve. Később ugyanezek a szülők a frissen megszületett koraszülöttek anyukáinak és apukáinak tudnak majd sokat segíteni, eligazodni a nehézségekben, lelki erőt adni.
Ezen a koraszülött osztályon komplex ellátást tudnak biztosítani az babáknak, vagy van esetleg, hogy más kórházakat is be kell vonniuk?
Dr. Korcsik József: Olyan általában nincs, hogy egy intézményben minden specialitás egyszerre elérhetően működjön. Budapesten is megvan valamennyi speciális szakmai profilt ellátó intézet, van sebészetre, idegsebészetre vagy éppen kardiológiai ellátásra szakosodott intézmény. Ha egy baba csak koraszülött és nincsen semmilyen járulékos problémája, – azt leszámítva, hogy még éretlen a tüdeje, a bélrendszere és a keringése – akkor a részlegünkön teljesen el tudjuk látni. Az osztály profilja a koraszülött babák és társult betegségeinek ellátása. Ez az ellátás egyébként három progresszivitási szintre van besorolva mindenhol a világon. A teljesen egészséges babáknak nincs semmilyen extra ellátási igénye, nem igényelnek semmilyen orvosi beavatkozást és 2-3 nap után elhagyhatják a kórházat. Nyugat-Európában trend a születést követő mihamarabbi, időnként már hat órásan történő hazabocsátás. A leggyakoribb általánosságban persze a két nap kórházi tartózkodás. Végül is a születés nem betegség. Az ő ellátásuk az egyes szint. A kettes szinten vannak azok a babák, akik a fogantatást követő 32-34. hét után jönnek a világra. Náluk már nagyobb az esélye annak, hogy szükséges például a légzésüket valamennyire támogatni. A hármas szinten azokat a babákat fogadják, akik a 23-24. hét után, életképesen jönnek világra. Részlegünk is hármas szintű feladatokat lát el. Budapesten összesen 4-5 ilyen progresszivitási szintű ellátóhely van, országszerte pedig nagyjából 20.
A koraszülött ellátás tekintetében milyen szinten állunk Nyugat-Európához képest?
Dr. Korcsik József: A csecsemőhalandóság mutatója szépen javult itthon az utóbbi 5-6 évben, már az európai átlagot tudja Magyarország felmutatni. Emellett az eszközpark és az ellátási lehetőségek is közelítik a nyugat-európai ellátás szintjét. A Honvédkórházban pedig tulajdonképpen mind eszköz-, mind szakmai szempontok alapján lehet is hozni a nyugat-európai színvonalat. Ez egyébként Budapesten még sok helyen megvalósul, több osztályon is erre törekszenek és úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk. Ha Budapesten a koraszülött osztályok közötti összefogás több súlyponttal meg tud valósulni, úgy a világszínvonalú ellátás nem lehet kérdés a jövőben.
Kapcsolódó cikkek
