A szakemberek szerint ugyanis a korai antibiotikum-használat egyik mellékhatása, hogy a bélrendszerben kialakuló bélflórát is pusztítja, teret adva így például a káros baktériumoknak. Másfél évvel azután, hogy a koraszülött babák elhagyták a kórházat, még mindig mérhető náluk a néhány hetes korban adott antibiotikumokkal összefüggő bélflóra-változás – olvasható egy nemrég megjelent amerikai tanulmányban. Az egészséges, időre született babákkal összehasonlítva (akik nem kaptak antibiotikumot), a korababák bélrendszerében több olyan baktérium volt, amelyek betegségeket okozhattak, ráadásul az antibiotikum-rezisztens baktériumok is nagyobb mennyiségben voltak megtalálhatóak.
A tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények is alátámasztják azt, hogy a koraszülötteknek a lehető legkevesebb, és az egyéni igényeiket jobban figyelembe vevő antibiotikumot kellene kapniuk. Így ugyanis minimalizálni lehetne a kisbabák bélflórájának károsodását, és bizonyos későbbi egészségügyi problémák rizikóját is csökkenteni lehetne.
“A bélflóránk nagyjából hároméves korra alakul ki, összetétele ettől kezdve viszonylag stabilnak tekinthető. A koraszülöttek esetében azonban nem feltétlenül azok a mikrobák élik túl az antibiotikumos kezelést, amelyeket a jó egészséghez kapcsolunk. Ha az élet korai szakaszában a kártékony baktériumok képesek megvetni a lábukat a bélrendszerben, esetleg el is szaporodnak, rendkívül nehéz tőlük megszabadulni. Néhány antibiotikum-kúra még akár 40 éves korunkban is éreztetheti a hatását” – mondta Gautam Dantas professzor, a tanulmány vezető szerzője.
Az egészséges bélflóra számtalan fontos biokémiai folyamatban szerepet játszik, támogatja az immunrendszer működését, sőt az agyműködésünkre is hatással van. Azt régóta tudják a tudósok, hogy az antibiotikumok felborítják a bélflóra érzékeny egyensúlyát, hiszen nem “válogatnak” a jótékony és a káros baktériumok között. Ennek pedig sajnos súlyos szövődményei is lehetnek. Eddig azonban nem tudták azt, hogy mennyi ideig tarthat ez a zavar, vagyis mennyi idő kellhet ahhoz, hogy a bélflóra regenerálódni tudjon.
A vizsgálatban összesen 58 kisbabától gyűktöttek székletmintákat, a születéstől egészen a 21. hónapig. A babák közül 41 volt koraszülött, akik átlagosan 2 és fél hónappal korábban jöttek a világra. A koraszülött babák mindegyike kapott anitbiotikumot a kórházban: 9-en közülük egy adagot, 32-es pedig átlagosan 8-at. A kiírt időben született babák közül egyik sem kapott antibiotikumot.
A székletminták elemzése során úgy találták, hogy az antibiotikummal többször is kezelt koraszülöttek bélrendszerében még 21 hónapos korukban is szignifikánsan több gyógyszerrezisztens baktérium volt, mint az időre született babák esetében, vagy akár azoknál, akik csak egyszer kaptak antibiotikumot. A gyógyszerrezisztens baktériumok önmagukban nem jelentenek túl nagy kockázatot, feltéve, hogy a bélrendszerben maradnak. Előfordulhat azonban, hogy átkerülnek más szervekbe (pl. a húgyutakba), és ott nagyon nehezen kezelhető betegségeket okoznak.
“Ami különösen meglepő volt, hogy hiába telt el 8-10 hónap a két mintavétel között, a baktériumtörzsek ugyanazok maradtak, amelyek a korai időszakban megtelepedtek a bélrendszerben” – tette hozzá Dantas.
21 hónapos korra minden kisbabánál változatos bélflóra alakult ki, ami pozitívum, hiszen a bélflóra egyhangúsága növeli az immunológiai és metabolikus problémák rizikóját. Azonban az antibiotikummal többször is kezelt koraszülötteknél ez a változatosság lassabban alakult ki.
“Már nem mondjuk automatikusan azt, adjuk nekik antibiotikumot, csak megelőzésképpen. Tisztában vagyunk a lehetséges veszélyekkel, és sokkal kritikusabban vizsgáljuk, hogy mikor adunk a kicsiknek gyógyszert és mikor nem, és azonnal leállítjuk a gyógyszerezést, ha a megcélzott baktériumokat sikerült kiírtani. Természetesen, nem mondhatunk le teljesen az antibiotikumok használatáról, hiszen egy-egy fertőzés akár a koraszülöttek életébe is kerülhet” – mondta dr. Barbara Warner, aki nemcsak a kutatásban vett részt, de a St. Louis-i gyermekkórház koraszülött-osztályának a vezetője is egyben.
A tanulmány a Nature Microbiology című tudományos lapban jelent meg.
(via)
Ez is érdekelhet:
- Mikor kell a babának probiotikumot adni?
- Tippek az egészséges táplálkozáshoz ősszel, télen
- Az étrend már egyetlen nap alatt megváltoztatja a bél mikrobiómáját
Kapcsolódó cikkek
