Epileptikus tünetek
Dr. Altmann Annát, a Budai Gyermekkórház neurológus főorvosát kértük meg, ismertesse a legfontosabb tudnivalókat a kisgyermekek lázgörcséről. – Bármi, ami infekciót okoz, okozhat lázgörcsöt is. Legtöbbször a testhőmérséklet radikális változásakor fordul elő: egyaránt kialakulhat a láz emelkedésekor és hirtelen csökkenésekor. (Ám lázcsillapító adása lázgörcs megelőzési céllal nem indokolt, mivel nem a láz, hanem maga a fertőzés az okozó. – a szerk.) A tipikus, igazi, szimpla lázgörcs eszméletvesztéssel jár, a szem fennakad, a végtagok görcsbe rándulnak, vagyis a lázgörcs generalizált epilepsziás roham formájában zajlik. (Nem tévesztendő össze a lázas állapotban gyakori egyszerű hidegrázással.) Leggyakrabban 1-5 éves kor között fordul elő, ritkábban egyéves kor alatti gyerekeknél, illetve 5-6 éves korúaknál. Hatéves kor fölött már nem szokott jelentkezni.
Azoknál a gyerekeknél, akik epilepsziásak, vagy akiknek a családjában előfordult lázgörcs vagy epilepszia, különösen oda kell figyelni a lázcsillapításra. Növelheti a görcskészséget, hajlamosíthat lázgörcsre az eredetileg is fennálló neurológiai betegség, például szülési sérülés, fejlődési elmaradás is – ismertette a főorvosnő.
Teendők
Fontos, hogy egy ilyen jellegű rohamnál a szülő ne ijedjen meg, ne essen pánikba, hanem gondoskodjon a gyermek biztonságáról, nehogy leessen vagy megsérüljön. Fektesse a gyermeket az oldalára, a környezetéből tegyen el mindent, ami révén megsérülhet. És maradjon vele a lázgörcs időtartama alatt. Maga a roham spontán oldódik, tehát bármilyen ijesztő tünetekkel jár is, semmi teendő nincs vele a fentieken túl! Semmiképpen nem szabad (mint ahogy epilepsziás roham esetében sem) a beteg szájába tenni semmit – ha békén hagyják, nem kell félni attól, hogy megfullad, lenyeli a nyelvét, stb. (Visszatérő lázgörcs esetén a gyermek kaphat erre szolgáló, rektálisan adható görcsoldót, azaz kúpot.) Semmiképpen nem szükséges, de nem is ajánlatos tehát a lázas beteg gyermeket az első lázgörcs esetén azonnal felkapni és kórházba vinni. Meg kell várni, amíg kialussza magát, és csak utána forduljanak a gyermekorvoshoz. Ismétlődő lázgörcs esetén ugyanez a teendő, de a lázas betegség gyógyulása után ez esetben neurológiai vizsgálat is indokolt.
Szimpla vagy komplikált?
Fontos megfigyelni azt, hogy a roham szimmetrikusan terjed-e ki a gyermek testére, vagy egyik oldalon intenzívebb megnyilvánulásai vannak. Lényeges diagnosztikai jelzésértéke van például annak, hogy ha egyik oldalon jobban megfeszül a teste, a végtagrángás csak a jobb vagy csak a bal oldalon jelentkezik, vagy a szemei egy irányba fordulnak és így tovább. Ha utóbb az orvosnak beszámolnak a tapasztaltakról, a szakember ezekről a jelenségekről meg tudja állapítani, hogy szimpla vagy komplikált lázgörcsről van-e szó. Ez utóbbi ugyanis első jele lehet egy később esetlegesen kialakuló epilepszia betegségnek.
A szimpla lázgörcs felismerhető arról, hogy csak lázas állapotban jelenik meg, generalizált módon történik, vagyis egész testre, szimmetrikusan kiterjed, nem ismétlődik. Ilyenkor csak belgyógyászati teendő van: a láz okát meg kell állapítani, kezelni a betegséget (nem a lázra fókuszálva), de neurológiai vizsgálat, EEG nem szükséges. Csak a komplex lázgörcsnél vizsgálják az esetleges epilepszia lehetőségét, ezért az ilyen tünetekkel együtt járó lázgörcs elmúltával keressék fel a gyermekneurológiai osztályt is. A lázgörcs ismétlődhet 1-5 éves korig. Tapasztalatok szerint ha kisebb korban kezdődik, gyakoribb az ismétlődés.
Altmann doktornő osztályán az a gyakorlat, hogy a második roham után az EEG-t is megcsinálják, és a harmadik előfordulás után preventív gyógyszert kap a kicsi. Gyógyszert az alapján választanak, hogy milyen formában jelentkezik a görcs – szerencsére azonos betegnél ez mindig azonos formában történik. Például ha rögtön a magas lázzal együtt alakul ki, akkor beállítják tartós gyógyszeres kezelésre körülbelül öt éves korig. Ha azonban a lázgörcsöt mindig megelőzi a lázas betegség egy szakasza, akkor csak a lázas periódusra kap rektálisan adható görcsoldó gyógyszert (kúpot).
Hogyan csillapítsunk lázat?
Ha nincsenek adatok a hajlamosító tényezőkről, akkor érdemes hagyni a lázat, hiszen az nem más, mint a szervezet védekezése a kórokozók ellen. Amennyiben rossz lesz a gyermek közérzete, érdemes lázat csillapítani attól függetlenül, hogy mekkora a gyermek láza.
Altmann doktornő felhívta a figyelmet arra a tévhitre, amely szerint sokan azonnali görcsoldó hatást tulajdonítanak a fenobarbitált tartalmazó lázcsillapítónak. Ez a hatóanyag ugyanis akkumulálódik, csak napokkal később fejti ki hatását.
Viszont ha fennállnak a görcskészséget növelő tényezők, akkor az átlagosnál gondosabb lázcsillapításra van szükség. Ilyenkor “körkörös védelem” ajánlható: akár 1-2 óránként is lehet adni lázcsillapítót. Arra kell figyelni, hogy azonos fajtájú hatóanyagot tartalmazó szert csak négyóránként adjunk. Különböző hatóanyagút váltogatva azonban ennél sűrűbben is lehet! Akár az orvos, akár a gyógyszerész szívesen tanácsot ad azzal kapcsoltban, hogy melyik lázcsillapító milyen hatóanyagot tartalmaz. Jótékony hatású lehet a nem gyógyszeres lázcsillapítás, a hűtőfürdő és a hűtőborogatás is. Ezeknél azonban nagyon ügyelni kell a fokozatosság betartására. A lázgörcsre hajlamos gyermekeknél tartósan alacsonyabb testhőmérsékletet inkább gyógyszeres lázcsillapítással lehet elérni.További hasznos információk
Kapcsolódó cikkek
