Baba

A szülés utáni alváshiány ennyivel öregíthet bennünket

A túl kevés alvás a szülést követő első hat hónapban 3-7 évvel növelheti a nők biológiai életkorát - derült ki egy kutatásból. Azt egyelőre még nem tudják a tudósok, hogy ez az állapot ideiglenes vagy visszafordítható.
2021. Augusztus 25.
Az alváshiány növelheti az újdonsült anyák biológiai életkorát (Fotó: Getty Images)

Az UCLA tudósai 33 anyát vizsgáltak a terhességük alatt és a gyermekük születése utáni első évben, elemezve a vérmintáikból származó DNS-t, hogy meghatározzák “biológiai életkorukat”, amely eltérhet a valódi (naptári/kronológiai) életkortól. Megállapították, hogy a szülés után egy évvel azoknak az anyáknak, akik éjszaka kevesebb, mint 7 órát aludtak az első hat hónapos határig, a biológiai életkoruk 3-7 évvel volt több, mint azoknak, akik 7 vagy több órát aludtak – írja a sciencedaily.com.

Azoknak az anyáknak, akik kevesebb mint 7 órát aludtak, a fehérvérsejtjeikben a telomerek rövidebbek voltak. Ezek a kis DNS-darabkák védősisakként működnek a kromoszómák végén. A lerövidült telomereket összefüggésbe hozták a rákos megbetegedéssel, a szív- és érrendszeri és egyéb betegségek, valamint a korábbi halálozás magasabb kockázatával.

“A szülés után első hónapokban az alváshiány tartós hatással lehet a fizikai egészségre” – mondta el a tanulmány vezető szerzője, Judith Carroll, az UCLA George F. Solomon pszichobiológiai professzora, aki hozzátette, hogy nagyszámú kutatásból ismert, hogy a 7 óránál kevesebb éjszakai alvás ártalmas az egészségre, és növeli az életkorral összefüggő betegségek kockázatát.

A kutatásban résztvevők éjszakai alvása 5-9 óra között mozgott, de több mint felüknél ez kevesebb, mint 7 óra volt, mind hat hónappal, mind egy évvel a szülés után.

“Úgy találtuk, hogy minden további alvással töltött órával az anya biológiai kora fiatalabb volt” – mondta Carroll. “Én és sok más alvással foglalkozó tudós úgy gondoljuk, hogy az egészséges alvás ugyanolyan fontos az általános egészség szempontjából, mint az étrend és a testmozgás.”

Carroll azt javasolja az újdonsült édesanyáknak, hogy éljenek a kis extra alvás lehetőségével, például napközben, amikor a baba is alszik, továbbá fogadják el a család és a barátok segítségét, és ha lehetséges, párjuk is vonódjon be a baba körüli teendőkbe este vagy kora reggel. “Az alvási szükségletek kielégítése hosszú távon segít neked és a gyermekednek” – tette hozzá.

A tanulmány társszerzője, Christine Dunkel Schetter, az UCLA pszichológia és pszichiátria kiváló professzora elmondta, hogy bár az alváshiánnyal összefüggő, felgyorsult biológiai öregedés növelheti a nők egészségügyi kockázatát, ez nem okoz automatikusan kárt a szervezetükben. “Nem akarjuk, hogy az legyen az üzenet, hogy az anyáknak maradandóan kárt okoz a baba gondozása és az alváshiány” – hangsúlyozta. “Nem tudjuk, hogy ezek a hatások hosszú távúak-e.”

A kutatás eredményeit a Sleep Health című folyóiratban publikálták.

Dunkel Schetter elmondta, hogy a tanulmány során a legújabb tudományos módszereket alkalmazták a DNS változásainak analizálásához a biológiai életkor (más néven epigenetikus öregedés) értékelésére. A DNS biztosítja a kódot a fehérjék előállításához, amelyek számos funkciót látnak el a szervezet sejtjeiben, az epigenetika pedig arra fókuszál, hogy ennek a kódnak megy régiói “nyitottak” vagy “zártak”.

“Gondolj a DNS-re úgy, mint egy élelmiszerboltra, amelyben sok alapvető hozzávaló található az ételek elkészítéséhez. Ha az egyik soron kiömlik valami, azt lezárhatják, így abból a sorból nem kaphatsz termékeket, ami akadályozhatja, hogy elkészüljön a recept. Ha a DNS-kódhoz való hozzáférés “zárt”, akkor azok a gének, amelyek specifikus fehérjéket kódolnak, nem tudnak kifejeződésre jutni, ezért ki vannak kapcsolva” – mondta Carroll.

Mivel a DNS-en belül bizonyos részek be- vagy kikapcsolódnak az öregedéssel, így a folyamat egyfajta óraként működik Carroll szerint, lehetővé téve a tudósoknak, hogy megbecsüljék az egyének biológiai életkorát. Minél nagyobb az egyén epigenetikai kora, annál nagyobb a kockázata a betegségeknek és a korábbi elhalálozásnak.

A tanulmányban résztvevők – akik 23-45 év közötti nők voltak, akik a szülés után voltak 6 hónappal – nem képviselnek nagy reprezentatív mintát a szerzők szerint, és több tanulmányra is szükség van ahhoz, hogy jobban megértsük az alváshiány hosszú távú hatását az új anyákra, továbbá hogy milyen egyéb tényezők járulhatnak hozzá az alváshiányhoz, és azt, hogy a biológiai öregedés hatásai tartósak vagy visszafordíthatók-e.