Nem csak nehézkesen lélegeznek, de enni sem tudnak rendesen. Márpedig ha éhesek, akkor nyugtalanok, sírósak, nyűgösek, álmatlanok, illetve minduntalan felébrednek.
Honnan jön a nátha?
A nátha (rhinitis) az orrnyálkahártya gyulladásával, duzzadtságával, valamint fokozott váladékozásával jár. Számos betegség okozhatja. A lényeg, hogy az orr folyik, a légvétel számára azonban el van dugulva. A náthás gyerek gyakran tüsszent. Gyerekkorban allergia csak ritkán okozza.Sokkal gyakoribb, hogy valamilyen vírusos fertőzés a ludas, ilyenkor fejfájás és láz szokta kísérni. Az őszi, téli nyirkos, hűvös időszak a nátha szezonja. Ilyenkor a több mint 200 náthavírus mintha rohamot indítana ellenünk. Az ember legsebezhetőbb pontja ebből a szempontból a száj-garatüreg és az orrüreg nyálkahártyái. Különösen, ha nincsenek tökéletes állapotban.
Túlfűtött lakások, szigetelt ablakok
A babák nyálkahártyájának egészségét valójában nem pusztán a hideg idő, sokkal inkább a fűtési szezon teszi próbára. A szülők pont azért, hogy gyerekeik meg ne fázzanak, hajlamosak túlfűteni a lakást, és spórolni a szellőztetéssel. Ablakaink is egyre jobban szigeteltek, így a lakás levegője menthetetlenül kiszárad. A gyerekek valóságos kis kályhák, akiknek az anyagcseréje sokkal gyorsabb.A hidegben kevésbé fáznak, melegben viszont könnyen kiizzadnak, nyálkahártyáik pedig kiszáradnak, sebezhetővé válnak. Ilyenkor sajnos a lehető legjobb eséllyel kapnak el légúti fertőzéseket. Ha netán még cigarettafüstöt vagy poros levegőt is el kell viselnie a gyerekeknek, nyálkahártyáik még meggyötörtebbek, érzékenyebbek.
Náthaellenes óvintézkedések
Ha tehát el szeretnénk kerülni a sorozatos babanáthát és megfázást, akkor fűtsünk kevesebbet, a szoba ne legyen 21-22 foknál melegebb. A baba nem fog megfázni, inkább a felnőttek vegyenek föl még egy pulóvert otthon. Éjszakára még kevésbé kell fűteni, a gyerekszobában elég a 16-18 fokos hőmérséklet. Arra azonban figyelni kell, hogy olyan hálózsákja legyen a kicsinek, hogy ne tudjon belőle kibújni, kitakarózni. Naponta többször szellőztessünk, lefekvés előtt feltétlenül nyissunk rövid időre ablakot. A délutáni vagy napközbeni altatás is történhet nyitott ablak mellett, a kertben vagy erkélyen. Csak ködös időben nem célszerű a levegőzés a szabadban, illetve, ha a kicsi lázas. Ekkor az egyenletes szobahőmérséklet és az ágy melege a gyógyító.Gondoskodni kell a szoba levegőjének párásításáról. Nem szükséges drága párásító készülék, elég egy-egy vizes tál a fűtőtesten vagy annak közelében, de megteszi egy száradó törölköző is, amit időnként cserélni kell.
Náthás a baba
A rendszeres séta a jó levegőn legyen mindennapi program. Még ha össze is kötjük valami hasznos kiruccanással, semmiképp se tévedjünk füstös, rossz levegőjű helyre vagy bevásárlóközpontokba, ahol csak úgy hemzsegnek a kórokozók és az azokat hordozó emberek.Bárhonnan hazaérve egy alapos kézmosás legyen az első dolgunk. Tisztába rakás, játék előtt is kezet kell mosni a családtagoknak. Ezt követően akár náthásan is lehet játszani a kicsikkel, de természetesen nem szabad rájuk tüsszenteni és rájuk köhögni. Az ölelgetésre, babusgatásra szükség van, de a puszilgatást náthásan mellőzzük. Így talán sikerül elkerülni a legfontosabb nátha-veszélyforrásokat.
Átjárható orrocskák
A leggondosabb életvitel mellett sem kerülhető el az időnkénti nátha. Félévente 4-6 nátha szinte még normálisnak mondható. Némi vigaszt nyújthat, hogy a kisebb nátháknak még haszna is van. Úgy tűnik, a kisebb-nagyobb náthás fertőzések legyőzése edzi, erősíti az immunrendszert, és felkészíti komolyabb betegségek elhárítására. Fontos része a felnőtté válásnak.Mégis, mit tegyünk, ha a baba elkapja a náthát, éhes, nyűgös, nyöszörgős? Hogyan tudunk rajta segíteni? Hiszen még orrot fújni sem tud. Az első teendő az eldugult orrlyukak kinyitása.Kendő sarkával vagy orrtisztítóval tisztítsuk ki az orrot. A patikában kapható orrszívó is jó segítség lehet. Ezután jöhet bele valamilyen orrcsepp. A legjobb az anyatej. Mindig kéznél van, és összetétele is ideális. Szoptatás előtt és után egy-egy cseppet juttassunk belőle az orrjáratokba.A duzzadt nyálkahártyákat hatékonyan összehúzza az egyszerű fiziológiás oldat, azaz az enyhén sós víz. Gyógyszertárban is kapható, de 250 ml előzőleg felforralt és langyosra hűtött vízbe fél teáskanál sót feloldva otthon is elkészíthető. Ebből nyugodtan adhatunk naponta többször is.Az orrlyukba kiürült orrcseppes üvegből tudunk a legügyesebben cseppenteni. A gyerek a hátán feküdjön, egyik kezünket a homlokára téve rögzítsük finoman a fejecskéjét, másik kezünkkel csupán egy-egy cseppet tegyünk az orrnyílásokba. A túl sok folyadékot félrenyelheti. Utána a babát felemelve, fejét billentsük kicsit előre, az orrocskát gyengéden megmasszírozva oszlassuk el az oldatot az orrnyálkahártyán. 2-3 naponta készítsünk új oldatot, nehogy beposhadjon, befertőződjön.Ha végképp nem sikerül átjárhatóvá tenni az orrjáratokat, orrcsepphez is folyamodhatunk, amit a gyermekorvosnak kell felírnia.
Szoptatni vagy sem?
A gyógyulás feltétele, hogy sok folyadékot, elegendő táplálékot kapjon a baba, és jól ki tudja aludni magát. Csakhogy az első nagy gond pont a szoptatás. A kismamákat leginkább az gondolkoztatja el, hogyan szoptassanak. Főként, ha ők maguk is náthásak, attól félnek, hogy ezzel még inkább megfertőznék gyermeküket. A valóságban pont fordítva van; általában a szoptatás a megoldás.Már csak azért is, mert a vírusok és baktériumok már akkor megérkeztek a gyermek szervezetébe az anyatejjel, mielőtt még az anyán kitört volna a nátha. Az anyában a fertőződést követően azonnal termelődni kezdenek a kórokozó elleni antitestek, ezért célszerű ezeket is átadni a babának az anyatejjel, nem pedig megvonni, pont akkor, mikor a legnagyobb szükség van rájuk. A tapasztalat szerint a szoptatott csecsemők sokkal enyhébb lefolyású formában kapják el az anyák náthás fertőzéseit.A szoptatás mellett más folyadékot, teát, limonádét, vizet is itassunk bőségesen, hogy pótoljuk a nyálkahártya által termelt és kitüsszentett folyadékot. Az innivaló biztosítja, hogy a nyákos váladék fel tudjon hígulni.
Biztonságos házi szerek
A légutak tisztántartását néhány illóolaj is elősegíti, de nem mindegy, melyeket használjuk a gyerekszobában. A menta például könnyen allergiát válthat ki. Az eukaliptuszolaj, a levendula-, citrom- és fenyőolaj fertőtlenítő és összehúzó hatású, és kisbabáknak is megfelel. Nagyjából 10 négyzetméteres szobában három-öt csepp illóolaj a fűtőtestre vagy a gyerek feje közelében, biztonságos távolságban elhelyezett vízzel tele tálkába bőségesen elegendő. Alkalmas házi szer az ágy közelében elhelyezett, félbevágott vöröshagyma is. Antibiotikus hatása így is érvényesül.Jót tesz továbbá az inhalálás is. A legjobb, ha zuhanyozáshoz magunkkal visszük a kicsit a fürdőszobába. Az ablakok ilyenkor mindenképp legyenek zárva. A baba fürödhet a felnőttel, vagy biztos helyen megvárhatja. A párás levegő megnyitja a légutakat.Minél inkább függőleges a testhelyzetünk, annál nyitottabbak a légutak. A baba szipogósan különösen ragaszkodik ahhoz, hogy karban lehessen, mellkasunkra dőlhessen. Ne vonjuk meg tőle! Lefektetéskor is próbáljunk meg számára a felső testét kicsit megemelő, ugyanakkor biztos fekhelyet készíteni. Ne párnát, inkább ék alakú fejalátétet, törölközőt használjunk. Karban is altathatjuk.
Mikor kell orvost hívni?
A náthával általában nem kell azonnal orvoshoz szaladni, de ha a kisgyermek gyanúsan rosszul van, lázas, túlságosan nyugtalan, nem kap rendesen levegőt, füle vagy torka fáj, gyulladt, az orrváladék sárgás-zöldes, sűrű és gennyes, akkor lehetőleg hívjunk gyerekorvost. A mai gyerekorvosok csak nevükben háziorvosok, sajnos egyre kevésbé gyakorlat, hogy házhoz jönnek. Pedig lázas betegség esetén, vétek rendelőbe hurcolni az amúgy is meggyötört, nyűgös gyerekeket, akik sokszor további fertőzésekkel együtt térnek haza, s a gyógyulás csak elhúzódik.Reméljük, idén télen nem így lesz!Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
