A PTSD, vagyis poszttraumás stressz zavar olyanoknál alakul ki, akik különösen félelmetes, felzaklató vagy stresszes eseményen esnek át. Gyakori például a háborúból hazatérő katonáknál, de közel sem csak a férfiakat érinti. Milliónyi nő szenved PTSD-ben: a szülés számukra olyan trauma, amelyet csak nagyon nehezen képesek feldolgozni, ráadásul sok esetben nem is foglalkoznak velük, nem kapnak segítséget, támogatást. “A traumás szülésen átesett nők félelmet, tehetetlenséget, rettegést élhetnek át, újra és újra. Gyakran vannak rémálmaik vagy kínzó gondolataik a szülésről, szoronganak vagy akár pánikrohamaik is lehetnek, például ha olyan dolgokkal találkoznak, melyek erre a negatív eseményre emlékeztetik őket. Sajnos, ebbe az is beletartozik, hogy nem tudnak beszélni a traumáról” – magyarázza Patrick O’Brien, az anyák mentális egészségével foglalkozó szakember, a Royal College of Obstetricians and Gynaecologists nevű brit szakmai szervezet egyik szóvivője.
Annak ellenére, hogy mennyi nő szenved ettől a problémától, csak az 1990-es években ismerték el a létjogosultságát, amikor az Amerikai Pszichiáterek Társasága (American Psychiatry Association – APA) megváltoztatta annak leírását, mi is számít traumás eseménynek. Korábban ugyanis úgy tartották, a PTSD kialakulásához olyan különleges dolog kellett, mely “a megszokott emberi tapasztalatokon kívül található”. A meghatározást azonban úgy írták át, hogy traumának számíthat mindaz, mikor “valaki elszenvedője vagy szemtanúja valamilyen komoly fizikai fenyegetésnek vagy sérülésnek, és amelyre az illető félelemmel, rettegéssel vagy tehetetlenséggel reagál”.
A szülés pedig – sajnos – beleillik ebbe a leírásba, hiszen nagyon sok nő szerez életre szóló sérüléseket közben, és a mai napig 800-nál is több nő hal meg szülés közben vagy az azzal összefüggő kompikációk miatt naponta a világon.
Kevés hivatalos adat áll a rendelkezésünkre arról, hány nőt érinthet a szülés utáni PTSD, és mennyire gyakori ez a probléma, részben azért, mert a kelleténél ritkábban ismerik fel és foglalkoznak vele. A becslések szerint a szülések legalább 4 százaléka trauma az anya számára. Ráadásul, az apákat is érintheti a PTSD, hiszen előfordulhat, hogy végig kell kísérniük a párjuk traumás szülését. A hatások akár éveken keresztül tarthatnak, és a tünetek is sokféle formában jelenhetnek meg. “Gyakran élénken újra átélem a szülést, és állandóan azt érzem, hogy veszélyben vagyok” – mondja az egyik érintett anyuka, míg egy másik így fogalmaz: “Kényszeres lettem és mindenen szorongok. Nem bírom elviselni, ha a kisbabám nincs mellettem, és képtelen vagyok megengedni másoknak, hogy akár csak megérintsék. Folyamatosan attól rettegek, hogy valami rossz történik a szeretteimmel.” A partnerrel vagy az idősebb gyerekekkel való kapcsolat is tönkremehet a PTSD miatt, és azt is megerősítették, hogy a kezdeti időszakban a kisbabát is elutasíthatja a traumán átesett anya, sérülhet az anya-gyerek kötődés.
Szubjektív, hogy ki mit él meg traumaként, így azt sem lehet előre jelezni, hogy kinél alakul ki a szülés után PTSD. “Könnyen lehet, hogy valaki úgy érzi, nem tartja a kezében a dolgokat, a feje fölött döntenek, vagy éppen nem kap megfelelő ellátást és támogatást. Ez pedig növeli a PTSD rizikóját” – írja két kutató, Elizabeth Ford és Susan Ayres, akik a traumás szülések hatásait vizsgálják.
Az is előfordulhat, hogy valakinél már a szülés előtt kialakul a PTSD, és a szülés traumája csak tovább ront az állapotán. A szakemberek szerint nagyobb a kockázata ennek azoknál, akiket bántalmaztak vagy szexuális erőszakon estek át, esetleg súlyos depresszióval vagy szorongással küzdöttek.
Miért alakul ki a PTSD a szülés után?
Az emlékek eltárolása és feldolgozása rendkívül bonyolult agyi folyamatokon keresztül történik, melyek központja a hippokampusz. Ha azonban ehhez trauma is társul, egy másik agyterület, a félelemért felelős amygdala is bekapcsolódik az emlékképzésbe. Ennek következménye, hogy ha valami az adott eseményre emlékezteti a PTSD-ben szenvedőt, kevésbé emléknek, sokkal inkább valós élménynek érzi azt, ez pedig olyan fizikai reakciókkal járhat együtt, mint a pánikroham.
Nagyon sok nő esetében megnehezíti a diagnózist, illetve a kezelést a szülés utáni PTSD-hez kapcsolódó stigma. Nem beszélnek róla, nem keresnek segítséget, mert attól félnek, rossz anyának, hálátlannak tartják őket, akik nem “örülnek eléggé” a kisbabájuknak.
Hogyan kezelhető?
A PTSD általában kognitív terápiával, gyógyszerekkel, transzcendentális meditációval és egyéb módszerekel jól kezelhető, de ehhez azonban az kell, hogy az érintett anyák megfelelő támogatást és ellátást kapjanak. Jó néhány esetben félrediagnosztizálják az anyukákat (már ha egyáltalán kapnak diagnózist), rossz érzéseiket baby blues-nak vagy szülés utáni depressziónak tartják.
Jó néhány szakember szerint azonban inkább a megelőzésre kellene koncentrálni. “Az egész rendszer részt vesz a traumák létrehozásában. Az orvosok és a szülésznők gyakran képtelenek kellő odaadással végezni a munkájukat, hiszen fáradtak, kiégtek” – mondja Rebecca Moore pszichiáter, aki szerint apró változtatásokkal (pl. kedvesebb szóhasználattal) hatalmas hatást lehetne elérni, és csökkenteni lehetne a traumás szülések számát. Hazánkban a Másállapotot a szülészetben mozgalom vállalta azt a feladatot, hogy közvetítsen az egyén, az ellátórendszer, a társadalom és a döntéshozók között, küldetésüknek tekintik, hogy itthon a “nőközpontú szüléskísérés”, a korrekt és emberi bánásmód, a tájékoztatás minél jobban elterjedjen a szülészeteken, és csökkenjen a felesleges beavatkozások száma.
(via)
Ez is érdekelhet:
- Szülés utáni depresszió vagy baby blues?
- Boldog akartam lenni
- A szülés utáni depresszió az apát sem kíméli
Kapcsolódó cikkek
