Ez persze reménytelen vállalkozás volna, hacsak nem költöznénk lakatlan szigetre, távol a civilizáció “áldásaitól”. Szülőként azonban kevésbé szélsőséges eszközökkel is célt érhetünk.
Amikor az ízlés kialakul
Az első életévek meghatározóak, és nem csak a nevelés, hanem az étkezési szokások kialakítása miatt is. A kisbaba, a kisgyerek nem fog olyan ételeket követelni, amelyeket nem is ismer, ez egészen biztos. Ugyanilyen biztosak lehetünk abban is, hogy kíváncsi lesz arra, szülei mit, mikor és miért esznek. Ami rendszeresen belekerül a bevásárlókosárba, azt előbb-utóbb a kicsi is meg akarja kóstolni, és nem lesz könnyű meggyőzni az ellenkezőjéről. Vegyük sorra, mi az, amire legalább az első években jobb ügyelni!
Ne legyen jutalom és ajándék az édesség!
“Ha megeszed, kapsz csokit!” – így hangzik az a figyelmeztetés, amit az állítólag rossz evő gyerek gyakran hall. Lehetséges, hogy egyszer-kétszer célt érünk így, de nagy kárt okozhatunk ezzel a módszerrel. A kicsi megtanulja, hogy a csoki az igazi kincs, az étkezés lényege, és a gyönyörűségek netovábbja. Az ételben csak turkál, jóformán semmit sem szeret, csak arra vágyik, hogy hozzájusson a nassolnivalóhoz. Ugyanilyen kártékony szokás kisgyereknek édességet vinni ajándékba.
Nagyon sok más lehetőség közül választhat a nagyszülő, a rokonság, a babazsúrra hívott látogatósereg. Még Mikulásra, Húsvétra sem muszáj édességet ajándékozni, legalábbis nem annyit, és nem olyan fogromboló fajtákat (tojáscukor, álcsokiból készült mikulás, gumicukor, nyalóka), mint amilyenekkel tele vannak a boltok polcai. Az édességek közt is vannak fokozatok, ám tény, hogy túró rudi attól, hogy túró is van benne, még nem válik egy csapásra egészséges étellé. Hébe-hóba akár kaphat is belőle a kisgyerek, de jobb, ha nem válik a napi menü részévé.
Ajándékötletek édesség helyett
Néhány tipp: kicsi képeskönyvek, apró játékok, saját készítésű pici állatkák, babák, egy pár csinos zokni, hajpánt, karkötő színes fagyöngyökből, vastag, színes ceruza, rajzolószén, egy-egy tégely ujjfesték, apró kiegészítők meglevő játékokhoz, új babaruha, babaágynemű, különleges kő, csigaházak
Ehető, egészséges ajándékok
Íme pár egészséges ajándék ötlet: gyümölcs, mogyoró, mandula, aszalt gyümölcs, egy palack frissen préselt gyümölcslé.
Mellőzzük a cukrot!
A kicsik, de még a nagyobbacskák és a felnőttek számára is ártalmas a túlzott cukorfogyasztás. Tönkreteszi a fogakat, kedvezőtlenül befolyásolja a nyál kémhatását, és így elősegíti a fogszuvasodást. A cukor másik nagy hátránya “üres kalória” voltából fakad: úgy lakat jól és veszi el az étvágyat, hogy közben semmilyen hasznos tápanyagot nem ad a szervezetnek.
Ezért javasoljuk, hogy kétéves korig lehetőleg kerüljük használatát. A gyümölcsteák cukrozása felesleges, legfeljebb házi süteményekbe tegyünk egy keveset, de általában igaz, hogy a receptekben megadottnál kevesebb cukorral is jó ízű lesz. Ne kínáljuk a csecsemőt, kisgyereket cukrozott gyümölcslevekkel, üdítőkkel, szörpökkel. Ha a kevésbé édes ízekhez szokik hozzá, nem is fogja igényelni egészségtelen mennyiségben a cukrot.
Édesíthetünk vele
Egyéves kortól egy kevés mézzel, banánnal, sütőtökkel, aszalt gyümölccsel lehet édesebbé tenni az ételeket.
Természetes ízek, egészséges alapanyagok
A leveskockák, “ételízesítők”, mesterséges színezékek, aromák feleslegesek, mivel megfelelően változatos fűszerezéssel, friss és ízletes alapanyagokkal sokkal jobb, természetesebb ízhatást érhetünk el, mint az egyenízű leveskockák segítségével. Manapság sajnos a legtöbb fűszerkeverékbe, ételízesítőbe nátrium glutamátot, azaz ízfokozót kever a gyártó.
Nagy mennyiségben kimondottan káros az egészségre, és ezt a nagy mennyiséget nem is olyan nehéz elérni, hiszen lassan mindenben ott van az ízfokozó: felvágottban, készételben, levesben, melegszendvics-krémben. A természetes ízek éppen elég jók, felesleges fokozni!
Ugyanígy felesleges és káros az epernél is eperízűbb aroma, a mesterséges színezékkel rikítóvá varázsolt gyümölcslé és gyümölcsjoghurt. Lehetőleg ne vásároljunk olyan terméket, amely ilyen öncélú, csupán a vásárlási kedvet fokozó, de az élelmiszer értékét inkább csökkentő összetevőket tartalmaz. A ketchupban például sok más is van paradicsompürén kívül (cukor, állományjavító, tartósítószer, ecet – egyik sem fontos építőköve egészségünknek). Jobban járunk, ha sűrített paradicsomból készítünk magunknak házi változatot.
E-számok
A csomagoláson mindig feltüntetik a termék összetevőit. Ne sajnáljuk az időt a böngészésre. Az adalékanyagokat E-számokkal jelölik, de nem mind mögött áll “bűnös” vegyület. Az E-300 az aszkorbinsav (C-vitamin), az E-160 jelölés a karotinokat takarja, az E-967 pedig a xilittel azonos. Ezek mindegyike hasznos vegyület. Ám egyes forrásmunkák az adalékanyagok közel harmadát “problémásnak” minősítik. A tájékozódás kedvéért érdemes egyszer átlapozni egy, az E-számokról szóló kiadványt, és a gyanúsakat megjegyezni.
Túl sok só és zsír van benne
A különféle felvágottak, a virsli, a füstölt húsáru, kolbász, szalámi nem való csecsemők, kisgyerekek tányérjára. Rengeteg só van bennük, zsírtartalmuk egészségtelenül magas. A kolbász, füstölt sonka ráadásul nyers, így a kicsik emésztőrendszere sem birkózik meg vele könnyen. Semmi akadálya, hogy kis mennyiségben belefőzzük az ételbe, de fogyasztása egészségünk érdekében ne váljék mindennapossá.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
