Ordít. Bevetjük az összes trükköt, bohóckodunk, tejjel kínáljuk, lerakjuk, felvesszük, de a mi kis drágánk úgy fújja, hogy a szomszéd is átkopog. De jó is lenne, ha valahogy beleláthatnánk abba a bájos kis buksiba, ha valahogy “el tudná mondani” nekünk a gyerek, hogy mi a baja. A szakemberek szerint a babajelbeszéd segítségével egy még nem beszélő apróság is világosan az értésünkre tudja adni vágyait, gondjait, gondolatait.
A babajelbeszéd lehetővé teszi, hogy hatékonyan kommunikáljunk a babákkal, jóval azelőtt, hogy megtanulnának beszélni – magyarázza Zentai Katalin tanfolyamvezető. – A babák okosabbak, mint gondolnánk, sok mindent szeretnének elmondani nekünk, csak még nincs meg az a képességük, hogy irányítsák a száj és a nyelv mozgását, ami a beszédhez szükséges. Kézmozdulataikat azonban már egészen korán tudják tudatosan irányítani, ez szükséges a jeleléshez. A babajelbeszéd egyáltalán nem idegen a babáktól, mert a csecsemők és a tipegők természetes gesztikulálási hajlamára épít.
Azt minden anyuka látja, tapasztalja, hogy a babák maguktól is kitalálnak, használnak néhány jelet. A babajelbeszéd lényege, hogy ehhez a néhány jelhez megtaníthatunk húszat-harmincat vagy akár százat is. Így nem kell többé azt találgatnunk, hogy miért sír a kicsi, mert egyszerűen “lejeleli” nekünk igényeit, szükségleteit, gondolatait.
Figyeld a kezem!
A jelelés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy amikor gyerekünkhöz beszélünk, a kulcsfontosságú szavakat jelekkel is kísérjük, így a kicsi a hallási ingerhez, vagyis a szóhoz vizuális (látási) és mozgásos élményt is köt. Az agyban ezáltal sokkal kiterjedtebb hálózat alakul ki a nyelvi ingerek feldolgozására. A babajelbeszéd használatának számtalan előnye van még: amellett, hogy a baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz, gyorsítja a térbeli gondolkodás fejlődését, növeli a kreatív gondolkodást, csökkenti a váratlan érzelmi kitöréseket.
Mikor kezdjük?
A babajelelést hat-kilenc hónapos korban célszerű elkezdeni, így mire egyéves lesz a kicsi, akár harminc-negyven jelet is használhat, és megjelenhetnek a jelkombinációk is. De vannak anyukák, akik két-két és fél éves gyerekükkel mennek el a tanfolyamra, mert még nem beszél, végül a babajelbeszéd segíti át őket a nehézségeken. Egyes családokban a nagyobb testvér tanítja a kicsit a jelekre. Elképzelheted, milyen fantasztikus élmény és jó móka ez az egész családnak!
Korán megértettük egymást
A babajelekről barátnőm mesélt, ő adta kölcsön a Babajelek című könyvet – meséli dr. László Renáta orvos, a hároméves Bálint és a kilenc hónapos Benedek édesanyja. – Korábban nem hallottam arról, hogy egy babával már azelőtt lehetne kommunikálni, mielőtt beszélni tudna. Igazán az győzött meg, hogy tulajdonképpen minden baba használ jeleket, például amikor pápát int, igent vagy nemet mutat a fejével. Miért ne lehetne akkor több jelre megtanítani?
Bálint kilenc-tíz hónapos volt, amikor elkezdtük a jelmutogatást. Először néhány állat jelét tanítottuk, az első, amit ő is utánzott, a hal volt, ez nálunk gyakran előfordult, mert halas kép van a szobája falán. A különböző állatok, vagy például a szirénázó autó jelének megtanulása azért volt jó, mert így interaktívabbá vált a sétánk. Ha meglátott valamit, akkor mutatta a megfelelő jelet, és én tudtam, hogy kutyának, madárnak vagy éppen egy autónak örült meg.
A jelek többsége a könyvből könnyen megtanulható, de voltak Bálint által átalakított jelek és olyanok is, amiket mi találtunk ki. Összesen harminckilenc jelet használtunk, ezek többsége a különböző állatok, használati tárgyak (fogkefe, fésű, sapka, cipő) jele volt. De igazán hasznos az volt, amikor absztrakt jeleket is elsajátított, mint a fáj, enni, inni, hideg, meleg, (kérek) még, elég, segíts. Nem egyszer okozott vidám perceket, amikor az eleinte kétkedő nagyszülők is boldogan mutogattak az unokájuknak. Másfél éves korától már a beszéd mellett használta a jeleket.
Minden embernek elemi igénye, hogy kifejezze magát, és megértsék, nincs ez másképp egy pici babánál sem. A testvérénél is mindenképp használni fogjuk, sőt, nagyon kíváncsi vagyok, hogy igaz-e, amit a könyvben leírtak: az egyik legjobb tanító a nagyobb testvér.
A nagypapának is lett jele!
Mi azért vágtunk bele, mert én is és a férjem is viszonylag későn, hároméves korunk körül kezdtünk el beszélni – magyaráz Fésüs-Tolmácsi Petra (29) ipari termék- és formatervező mérnök, Zalán (3) és Janka (10 hónapos) édesanyja. – Úgy gondoltuk, hogyha ez esetleg Zalánnal is így lenne, biztos nagy hasznát vennénk ennek az alternatív kommunikációs technikának. Így is lett. Nagyjából kilenc-tíz hónapos volt, amikor elkezdtem neki három-négy jelet mutatni. Több hetet kellett várni arra, hogy először visszajeleljen.
Kétéves is elmúlt, mire rohamosan fejlődni kezdett a beszéde, de még sokáig használt jó pár jelet is. Volt olyan, hogy szopizás közben mondókáztam neki, és mivel a cicit nem akarta elengedni, újra a kezével mutatta a “még” jelét.
Az első jel, amit használt, a béka jele volt (kinyújtott nyelv), valamiért ez tetszett meg neki, és ezt rögtön utánam csinálta. Innentől kezdve a hangutánzó szavak mellett rohamosan bővült a jelszótára is. Végeredményben közel nyolcvan jelet tanult meg, bár természetesen egy-egy jelet több dologra is használt.A leghasznosabb jelek persze az éhes, szomjas, cici, még, elég, meleg, álmos és a kérek jelek voltak talán, de a hétköznapokban mindegyiknek hasznát vettük. Alig több mint egyévesen az állatkertben rengeteg állatot felismert, és mutatta a jelüket.
Zalán sok jelet alakított át, vagy alkotott sajátot. Így lettek a személyes élményekből jelek. Például amikor már tudta mutatni, hogy “én”, magára mutogatva, a nagyapja elkezdte ököllel verni a mellét, hogy én vagyok a nagypapi, és te vagy Zalán. Ezt addig-addig mutatta neki, hogy a nagypapi jele a mellveregetés lett. A családtagok, ismerősök is gyorsan kértek egy-egy jelet, ezeket elég nehéz volt kitalálni, de Zalán sokszor segített ebben is, például a nagynénjét az állában levő piercinggel azonosította.
A mi esetünkben mindez különösen hasznosnak bizonyult, mivel Zalán hozzánk hasonlóan későn kezdett beszélni, de mindenképpen játéknak fogtuk fel, és rengeteg vidám percet kaptunk tőle mi is és az egész családunk.
Kapcsolódó cikkeink:
– Képességfejlesztő játékok – Beszéd
– Szó, szimbólum, érzelem, kommunikáció
– “Szólj hozzám, kicsim!” – A megkésett beszédfejlődésről
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
