A legfrissebb cikkünk Családi adókedvezmény témában itt olvasható: Családi adókedvezmény 2016-ban: összeg, feltételek, az igénylés menete
A családi adókedvezmény – hivatalos nevén családi járulékkedvezmény – lényegében az összevont adóalapra alkalmazható kedvezmény, amely a családi pótlékra is jogosult, eltartott, kiskorú gyermek után vehető igénybe. Számításánál figyelembe veszik az összes még tanuló, nem kereső gyerek számát is. A kedvezmény alapfeltétele, hogy a társadalmi jogszabály alapján biztosított legyen az igénylő.
Sokan nem tudják a családi járulékkedvezményről, hogy…
…a kedvezmény már a magzat 91. napos korától igényelhető, tehát a megadott magzati kort betöltő baba is kedvezményezett gyermeknek minősül, (ez esetben orvosi igazolással támaszthatja alá az igénylő a fogantatás hivatalos időpontjától számított min. 91 napos magzati kor tényét);
…az adóbevallás során – ha a kifizető nem vette figyelembe, pedig lett volna rá lehetőség – visszaigényelhető;
…nemcsak „normál” munkabérnél alkalmazható, hanem CSED-nél, GYED-nél is (ha fennáll biztosítási jogviszony);
…a kedvezményt a jogosultak között meg lehet osztani, és közösen lehet érvényesíteni (ez akkor jöhet kapóra, ha az egyik jogosult kereső bruttó jövedelme nem éri el azt az összeget, amivel ki lehet használni a maximum családi kedvezményt, vagy elváltak a szülők);
…a családi pótlékra jogosult gyermek, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is kaphatja.
Mi változott 2015. január 1-től?
A legfontosabb változás az előző évhez képest, hogy bővült a jogosultak köre: ezentúl a családi pótlékra jogosult szülő családi pótlékra nem jogosult házastársa is igénybe veheti az adókedvezményt. (Ez abban az esetben jöhet jól, ha nem vér szerinti gyermeket nevel házasságon belül egy szülő, azaz nevelőszülő.)
Az is fontos, hogy a számítás alapjául szolgáló adóalapba beleszámítandó a munkaviszonyos jövedelmen túl az egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem is (pl. állandó megbízási szerződéses, továbbá az ingatlan bérbeadásból származó bevétel). Ilyen esetben a kifizetőtől adóelőleg igazolást kell kérnie az igénylőnek.
2016-tól még az adóbevallásban, a munkáltatói elszámolásban NEM kötelező feltüntetni az eltartott gyermek(ek) adóazonosító jelét, azaz adószámát. Ha többen érvényesítik vagy megosztják a családi adókedvezményt, akkor a másik fél adószámát is be kell írni.
2016. is tartogatott változást a kétgyermekesek számára: emelkedett a kétgyermekesek gyermekenkénti kedvezmény összege. A tervek szerint 2019-re a mostanihoz képest megduplázódik az összeg 2015-höz képest úgy, hogy 2016-tól évente fokozatosan – 2500 Ft-tal- növelik a kedvezményt.
Mennyi a családi adókedvezmény összege 2015-ben és 2016-ban?
A kedvezmény havonta érvényesíthető az eltartott gyermekek számától, illetve a kedvezményezett gyerekek számától függően.
A családi adókedvezmény mértéke:
- 1 gyermek esetében gyermekenként 62 500 Ft az adóalap kedvezmény, tehát a családi adókedvezmény által maximum 10.000 Ft-tal kell kevesebbet befizetni az államnak,
- 2 gyermek esetében még 2015-ben 62 500 Ft volt az adóalap kedvezmény gyermekenként (s ez 10 000 Ft megtakarítást jelentett gyermekenként), addig 2016-ban 83 330 Ft az adóalap kedvezmény, tehát a családi adókedvezmény által maximum 12.500 Ft-tal kell kevesebbet befizetni az államnak,
- 3 vagy több gyermeknél gyermekenként 206 250 Ft az adóalap kedvezmény, tehát a családi adókedvezmény érvényesítése révén maximum 33 000 Ft-tal marad több a zsebben.
A családi járulékkedvezmény kiszámítása
A számolás alapja a bruttó bér (továbbá alapértelmezetten az ehhez tartozó SZJA), s a gyermekek számától függő adókedvezmény mértéke.
2014. január 1. óta a személyi jövedelemadó mellett a járulékokra is érvényesíthető az adókedvezmény. Ez azért lényeges, mert sok esetben a kereseteknél nem volt felhasználható maximálisan a kedvezmény, hisz a SZJA (a személyi jövedelem adó) összege nem érte el a lehetséges felső határt, így „fel nem használt kedvezmény” keletkezett. (Például 2013-ban egy 98.000 Ft-os minimálbért kereső szja-ja 15 680 Ft volt, amire nem tudta felhasználni a 2 gyermekre járó 20 000 Ft-os kedvezményt.) 2014-től azonban a járulékokra is kiterjeszthető a kedvezmény, nevesítve a 7%-os egészségbiztosítási járulékra, továbbá a 10%-os nyugdíjjárulékra. Így gyakorlatilag 33%-ra nőtt az adóalap rátája, amire potenciálisan kiterjed a kedvezmény.
A számítás szemléltetésére példaként vegyük a minimálbért, ami 2015-ben bruttó 105.000 Ft volt. Ha nincs gyermeke a minimálbért keresőnek, akkor 68 775 Ft-ot kap kézhez. Tegyük fel, hogy a minimálbért kereső gyermekes, és igénybe veszi a családi adókedvezményt. Ha 1 gyermeke van, 78 775 Ft, ha 2 gyermekkel bír, akkor 88 775 Ft, ha 3 gyermeke van, akkor 103 425 Ft a nettója. (Tehát az 1 gyermekes 10 000 Ft-tal, a 2 gyermekes 20 000 Ft-tal, a 3 gyermekes 34 650 Ft-tal többet keres, mint a kiskorú gyermeket nem nevelő munkavállaló.)
Mi a különbség az eltartott és kedvezményezett között?
Eltartott, de nem kedvezményezett az a gyermek, aki felsőoktatási intézményben tanul, 18 elmúlt, családi pótlékot már nem kap utána a szülő, de még otthon lakik, és még nem keres. Eltartott és kedvezményezett az a gyermek, aki után jár családi pótlék, 18 év alatti.
Ha az a szituáció adódik, hogy van eltartott, de nem kedvezményezett gyermek a háztartásban, akkor kombinált számítási mód lép érvénybe: például van 2 egyetemista gyermeked, aki után családi pótlék nem jár, és egy kiskorú otthon, akkor hiába csak 1 gyermek a kedvezményezett, 2 nem, ennek ellenére a 3 vagy több gyermekesek családi kedvezmény sávjára érvényes szorzó alkalmazandó. Számszerűsítve ebben az esetben 206 250 Ft adóalap kedvezmény jár. Ez havi 33 000 Ft megtakarításban realizálódik, mert 3 gyermekesek esetében ennyi jár gyermekenként, de csak 1 gyermek a kedvezményezett, ezért 1-gyel szorozzuk be a kedvezmény összegét.
Hogyan kell intézni a családi adókedvezményt?
Az igényléshez ki kell tölteni egy adóelőleg nyilatkozatot, s ezt be kell adni a munkáltatóhoz. A havonta folyósított kedvezmény visszamenőlegesen nem kérhető, a következő jogosultsági hónaptól érvényes.
Pontos kalkulációkhoz hasznodra lehet a NAV családi járulékkedvezmény kalkulátora és a HR portál bérkalkulátora is.
Kapcsolódó cikkek
