Digitális babák: semmit nem tudunk róluk
“Vajon milyen változásokat hoz ez magával a gyerekek gondolkodási, érzékelési, tanulási vagy akár mozgási képességeire nézve?” – teszi föl a kérdést Konok Vera, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa cikkében.
Sejthető, hogy mindez hatással, változással jár együtt, de hogy pontosan milyen hatásokkal, milyen területeken és milyen mértékben, arról egyelőre fogalmunk sincs, mert még nem született átfogó kutatás a témában.
A generációkat különböző elnevezésekkel illetve betűkkel szokták jelölni: például az 1946-1964 között születettek a baby boom-generáció, a 65-75 közöttieket X, a 76-95 között születettek az Y, a 1995 óta születettek a Z és a 2010 utániakat Alfa-generációnak nevezték el. A technikai változások különbözőképpen hatottak a különféle generációkra, a mai kamaszokat (Z generáció) szokás digitális bennszülötteknek is nevezni, “hisz ők már beleszülettek a digitális technológiák világába, és életüket el sem tudják képzelni a mobiltelefonok és más digitális eszközök nélkül” – fogalmaz a divány.hu cikkében.
De máris itt van egy újabb generáció, a mai 0-6 éves korúak, akik gyakran előbb tudnak érintőképernyőt használni, mint járni. Ennek egészen biztosan komoly hatása van/lesz az észlelési, tanulási, gondolkozásbeli vagy éppen a mozgásbeli képességekre. Az Alfát megelőző Z generációnál is tapasztalhatóak különféle változások, amelyek a digitális fejlődésnek erre a korosztályra gyakorolt hatásaiból vezethetőek le: “például másként dolgozzák fel az információt: képesek nagyon gyorsan feldolgozni és egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking), viszont kevésbé tudnak kitartóan, hosszú ideig koncentrálni“- olvashatjuk a cikkben.
Az Alfa generáció esetében újabb változásokkal számolhatunk, de még nem tudjuk, mik lesznek ezek pontosan. Amíg a tévénézés hatásairól már komoly kutatási eredményekkel rendelkezünk, addig a, mobil, a tablet, stb. eszközök kisgyerekekre gyakorolt hatásairól szinte semmit nem tudunk. Pedig a különféle felmérésekből az derül ki, hogy a mai óvodások 50-70%-a szokta használni a digitális kütyüket.
“A 3 éves kor alatti TV nézés ártalmas hatását már számos kutatás kimutatta: negatív hatással van a későbbi, iskoláskorban mutatott olvasási és számolási készségekre is, és a figyelemzavar előfordulásának esélyét is növeli (amit egyébként a video-játékok használata is). Emiatt Amerikában már a gyermekorvosok hivatalos ajánlást adtak ki, melyben azt javasolják, hogy a 2 év alatti gyerekek egyáltalán ne nézzenek TV-t.”
Elég fontos lenne tehát tudnunk a különféle digitális kütyük kisgyerekekre gyakorolt hatásokat, már csak azért is, mert ezek újabb változásokat eredményezhetnek a kisgyerekek gondolkodási, figyelmi, tanulási és társas készségeiben egyaránt.
“Például az érintőképernyő használata valószínűleg eltolja a hangsúlyt a látási és hallási csatorna felől a kinesztetikus (test-érzékleti) csatorna felé, és ez megint csak eddig nem ismert változásokat idézhet elő az információ feldolgozásában és a gondolkodásban. Természetesen pozitív és negatív hatások egyaránt lehetnek. A figyelem megosztását, a finommotorikus (finom kézmozdulatokat igénylő) készségeket például fejlesztheti ezeknek az eszközöknek a használata, ugyanakkor a TV-hez hasonlóan túlingerlést okozhat és a társas együttlétektől vonja el az időt”- összegez a cikk.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek első éveiben a növekedés és fejlődés a külső ingerek hatására következik be és azt is jól tudjuk, hogy nem mindegy milyen típusú ingerek ezek, sem mennyiségben, sem minőségben. Egyáltalán nem biztos, hogy például a digitális játékok nem éppen a túlingerlést szolgálják.
De például az is sejthető a korábbi tévénézési- és videójátékokkal kapcsolatos kutatásokból, hogy maga a kontextus sem lényegtelen: a szülővel együtt vagy egyedül néz a gyerek tévét, megbeszélik-e a látottakat stb. Csakhogy ezek a kutatások nagyobb gyerekeket vizsgáltak. Manapság viszont már az egészen kicsik is tudnak játszani, hiszen a képernyőt csak érinteni kell, amire ők is képesek.
“Nagyon keveset tudunk tehát még ezekről a változásokról, melyek nagy valószínűséggel új kihívásokat támasztanak majd a pedagógusok, és persze a szülők felé is. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói (Miklósi Ádám, egyetemi tanár, tanszékvezető és Konok Veronika, tudományos segédmunkatárs vezetésével) ezért úgy döntöttek, hogy a világon az elsők között elkezdik kutatni az Alfa generáció digitális eszköz-használatát és ennek hatását gondolkodási és társas képességeikre.”
Kapcsolódó cikkeink:
- Könyv nélkül, de mobillal a kezükben nőnek fel
- Kütyük a gyerekek kezében: igen vagy nem?
- Púposságot okozhat az okostelefon-függés
Forrás: divany.hu
Kapcsolódó cikkek
