Gondoljunk csak bele: amíg a babánk a pocakunkban növekszik, fizikailag is egységet alkotunk vele. És a pici születése pillanatában nem szűnik meg azonnal ez az egység.
Dienes Angéla pszichológussal foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat erről az időszakról.
– Szülés után továbbra is megmarad a baba és a mama egysége, hiszen a baba élete ekkor szinte kizárólag a mamától függ, nagyon fontos, hogy egymásra hangolódjanak, és az anyuka felismerje a kicsi jelzéseit, hiszen így tudja táplálni, életben tartani kezdi a szakember. – Ez akkor valósul meg, ha minél nagyobb a szimbiotikus összetartozás kettőjük között.
Helyem a világban
Az első időszak fontossága megkerülhetetlen, hiszen ilyenkor olyan dolgokat tanulunk és tapasztalunk, amiket később már ebben a formában nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk pótolni.
– A baba ilyenkor tanul stabilitást és biztonságot. Tehát ha megtanulja, hogy az ő igényeire megfelelően válaszol az anyuka – aki akkor meg az egész külvilágot testesíti meg -, akkor a világ később is egy biztonságos hely lehet számára. A kötődés szempontjából ez egy fontos és kritikus időszak, hiszen a gyermek anyával kapcsolatos tapasztalatai a világgal kapcsolatos első tapasztalatai is, amelyek később majd hatnak az emberi kapcsolataikra is – folytatja a pszichológus.
Ez a szakirodalomban “duáluniónak” nevezett jelenség nagyjából öt hónapig tart, ebben az időszakban a gyerek nem tudja elválasztani a saját énjét másokétól.
Hagyd felfedezni
Később a kicsi elkezd ráébredni arra, hogy ő egy külön kis egyéniség. Ahogy beindul a mozgásfejlődés, elkezdi felfedezni a környezetét, és persze ahogy egyre messzebb tud menni, fizikai és egyben lelki értelemben is kezd elszakadni az édesanyától. – Ha viszont a leválás nem szép fokozatosan történik meg, akkor benne ragadhatnak ebben a mintában, és ez továbbra is megjelenik a nyelvi fordulatok szintjén – int óvatosságra a pszichológus. – Ilyenkor az feltételezhető, hogy a leválás az anyukának nehezebb, és számára ez a szimbiotikus fázis még nem ért véget ilyenkor a kérdés is felmerülhet, hogy vajon tudja-e korának megfelelően kezelni az anyuka a gyermeket.
A biztonság fázisai
Nagyon nehéz és kényes terep, hogy meddig kell óvnunk a kicsiket, és hol van az a pont, amikor azzal teszünk jót, ha hagyjuk, hogy megtapasztaljanak bizonyos dolgokat.
Ha az édesanya részéről nehezen megy a leszakadás, akkor az a téma kerülhet középpontba, hogy ő mennyire van rendben a saját életével.
Ezért jó, ha a nyelvi fordulatokon kívül figyelünk a természetes fejlődési folyamatokra, és mindig a kicsi korának megfelelő szinten biztosítjuk neki az önállóságot. Ha így teszünk, akkor mar biztosan nem fogjuk az mondani az érettségi után: nagyon ügyesek voltunk matekból!
A cikk a Kismama magazinban jelent meg.
Kapcsolódó cikkeink anyaság témában:
- Ami az anyaságban a legnehezebb
- Az anyák még sosem voltak ennyire frusztráltak, mint most
- Anyának lenni jó!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
