Énekelj neki az első naptól kezdve!
A taps, a tánc, az ének nagyban hozzájárul a két agyféltekét összekötő idegpályák fejlődéséhez és éréséhez. Az első napoktól kezdve énekeljünk a babának. Mindig ugyanazokkal a dalokkal kísérjünk egyes tevékenységeket.
Hangulatukban, tartalmukban odaillő énekeket válasszunk, például fürdéshez, pelenkázáshoz mókásat, de megnyugtatóbbat, ha már elege van, csendeset, lassút az alváshoz, vigasztaláshoz. Az érzékeny babák nagyon szeretik a kétnegyedes ütemű dalokat, különösen, ha ebben a ritmusban sétálunk velük fel-alá, mert ez az anya szívhangjára emlékezteti őket.
Amikor a baba éber, jóllakott, fogékony a “mutogatós” dalokra. Az éneket kézmozdulatokkal kísérjük. Három hónapos korban tágra nyílt szemmel figyel, hat hónapos korban már el akarja kapni kezünket, kilenc hónaposan ő is igyekszik utánunk csinálni.
Tapasztaljuk ki, mit szeret nyűgös időszakokban: a megnyugtató, lassú, véget nem érően ismétlődő, monoton dalokat vagy a tréfás, térden zötyögtetőseket. Ha nem emlékszünk saját óvodáskori, kisiskoláskori kedvenceinkre, merítsünk ötletet Forrai Katalin Ének a bölcsődében vagy Ének az óvodában című könyvéből. A legkisebbeknek szánt zenebölcsi-foglalkozásokon is sokat tanulhatunk.
Ha semmi nem jut eszedbe…
Az interneten szerencsére sok gyerekdal megtalálható, és könnyen előfordulhat, hogy elég egyszer meghallgatnod, máris visszajönnek az emlékek! A mi gyerekeinknél nagy sikere volt például a Három széklábnak, a Csiribirinek, az Épít a mesternek, a Nád a házam tetejét is szívesen énekelték-mutogatták, a Hepehupával pedig sorra vehetjük a színeket és az állatokat. Dalos kedvű apukák (és, tapasztalatból mondjuk, nagypapák) nagyszerűen tudják előadni a Tigrist, a Skótot vagy a Jön a mamutot! Amivel pedig szinte lehetetlen melléfogni: Hopp Juliska, Ha jó a kedved, tapsolj egy nagyot, Száraz tónak nedves partján.
Ha pedig sem régebbi, sem modern gyerekdalokat nem tudsz (még…), nyugodtan énekeld azt, amit szeretsz!
Kapcsolódó cikkek:
Forrás: Kismama magazin