- A csecsemők folyadékszükséglete az első hónapokban egészen másképp alakul, mint a nagyobb gyermekeké: fél év alatt az anyatej vagy a tápszer fedezi a szükségletüket.
- A hozzátáplálás megkezdésétől már vizet is kínálhatunk a babának, de az anyatej és a tápszer továbbra is fontos folyadékforrás marad.
- A várandósság és a szoptatás idején is megnő a szervezet vízigénye, ezért érdemes tisztában lenni az ajánlott napi mennyiségekkel.
Mennyi vizet kell inni naponta
A megfelelő folyadékbevitel nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. A víz többek között részt vesz a testhőmérséklet szabályozásában, segíti a tápanyagok szállítását, az emésztést és a salakanyagok kiválasztását. Az azonban, hogy naponta mennyi folyadékra van szükségünk, nemcsak az életkorunktól, hanem a testméretünktől, a fizikai aktivitásunktól és a környezeti hőmérséklettől is függ.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010-ben közzétett tudományos állásfoglalása korcsoportonként határozza meg a megfelelőnek tekinthető napi teljes vízbevitelt. Az értékek egészséges emberekre, mérsékelt környezeti hőmérséklet és átlagos fizikai aktivitás mellett érvényesek.
6 hónapos kor előtt általában nem kell külön vizet is adni a babának (Forrás: Getty Images)
A napi ajánlott mennyiség a csecsemőknél, a gyermekeknél és a felnőtteknél is eltérő. Külön kategóriát jelentenek a várandós és a szoptató nők, akiknek a szervezete a megváltozott élettani igények miatt több folyadékot használ fel.
| Korcsoport | Ajánlott napi teljes vízbevitel |
|---|---|
| 0–6 hónapos csecsemők | 100–190 ml/testsúlykilogramm |
| 6–12 hónapos csecsemők | 800–1000 ml |
| 1–2 éves gyermekek | 1100–1200 ml |
| 2–3 éves gyermekek | 1300 ml |
| 4–8 éves gyermekek | 1600 ml |
| 9–13 éves lányok | 1900 ml |
| 9–13 éves fiúk | 2100 ml |
| 14 éves kor feletti lányok és nők | 2000 ml |
| 14 éves kor feletti fiúk és férfiak | 2500 ml |
| Várandós nők | 2300 ml |
| Szoptató nők | 2700 ml |
Forrás: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
Fontos, hogy ezek az értékek a teljes napi folyadékbevitelre vonatkoznak, nem kizárólag a tiszta vízre. Az elfogyasztott italok mellett az ételek víztartalma is beleszámít a napi mennyiségbe. Vagyis nem kell annyi pohár vizet meginnunk, amennyi a táblázatban szerepel: a folyadék egy részét a levesekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel és más élelmiszerekkel is elfogyasztjuk.
Mennyi folyadékra van szüksége egy újszülöttnek és egy csecsemőnek?
A legkisebbeknél különösen fontos tisztában lenni azzal, hogy a folyadékszükségletük nem azt jelenti, hogy külön vizet is kell kapniuk. Az EFSA a hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknél testtömegkilogrammonként 100–190 milliliter teljes folydékbevitelt tart megfelelőnek. Ez például egy 5 kilogrammos baba esetében napi 500–950 millilitert jelent.
Ez a mennyiség azonban az anyatejből vagy a megfelelően elkészített tápszerből származik. Az egészséges, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknek általában nem kell külön vizet adni, még a nyári melegben sem. Az anyatej önmagában fedezi a baba folyadékszükségletét, meleg időben pedig a gyakoribb szoptatás segíthet a folyadékpótlásban.
A tápszeres babáknál is fontos, hogy mindig a gyártó előírásainak megfelelően készítsük el a tápszert: ne hígítsuk több vízzel azért, hogy több folyadékhoz jusson a kicsi. A megfelelő arányban elkészített tápszer biztosítja számára a szükséges tápanyagokat és folyadékot.
Mikortól ihat vizet a baba?
A hozzátáplálás megkezdése, vagyis körülbelül hat hónapos kor után már kínálhatunk vizet is a babának. Kezdetben elegendő néhány kortyot adni neki étkezések mellé, lehetőleg pohárból. Ebben az életkorban azonban az anyatej vagy a tápszer továbbra is fontos folyadékforrás, ezért a víz nem helyettesítheti a tejjel történő táplálást.
A hozzátáplálás során fokozatosan bővül a baba étrendje, így a folyadék egy része már az ételekből is származik. A gyümölcsök és a zöldségek például jelentős víztartalommal rendelkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy a víz kínálásáról megfeledkezhetünk.
A nagyobb gyermekeknél már érdemes kialakítani azt a szokást, hogy rendszeresen igyanak, és ne csak akkor kérjenek vizet, amikor már szomjasak.
Miért kell több folyadékot fogyasztani a várandósság alatt?
A terhesség alatt a női szervezet számos változáson megy keresztül, amelyek a folyadékigényt is befolyásolják. Növekszik a vér mennyisége, a szervezet több folyadékot használ fel, és a magzat fejlődéséhez szükséges élettani folyamatok is fokozott igényt jelentenek. Az EFSA ajánlása szerint a várandós nők napi teljes vízbevitele 2300 milliliter. Ez 300 milliliterrel több a nem várandós, 14 év feletti nőknek javasolt 2000 milliliternél.
Érdemes azonban észben tartani, hogy ez sem kizárólag a megivott víz mennyiségét jelenti. A levesek, a zöldségek, a gyümölcsök és más élelmiszerek folyadéktartalma ugyanúgy beleszámít a napi bevitelbe. A kismamáknak ezért nem kell mereven ragaszkodniuk egy bizonyos számú pohár vízhez, de érdemes napközben rendszeresen inniuk, és figyelniük a szervezetük jelzéseire.
Szoptatás alatt is nő a folyadékszükséglet
A szülés után sem érdemes megfeledkezni a megfelelő folyadékbevitelről. A szoptatás során az anya szervezetének folyadékra van szüksége az anyatej termeléséhez, ezért ebben az időszakban is magasabb a napi ajánlott mennyiség. Az EFSA a szoptató nők esetében napi 2700 milliliter teljes vízbevitelt javasol. Ez 700 milliliterrel több a nem várandós nőknek ajánlott mennyiségnél.
Praktikus megoldás lehet, ha az anya szoptatás előtt vagy közben odakészít magának egy pohár vizet, így könnyebben gondoskodhat a rendszeres folyadékpótlásról. Nem szükséges azonban erőltetni az ivást vagy a szomjúságérzeten túl nagy mennyiségű vizet fogyasztani: a cél a megfelelő, egyenletes folyadékbevitel.
A babák és a kismamák folyadékszükséglete tehát egészen eltérő lehet, és az ajánlott mennyiségek is változnak az élethelyzettel. A táblázat jó kiindulópontot ad, de egyéni egészségi állapot, fokozott folyadékvesztés vagy orvosi javaslat esetén személyre szabott tanácsot érdemes kérni.
A túlságosan kevés, illetve a túlzásba vitt vízfogyasztásnak egyaránt vanak káros következményei. Ezekről a Házipatika cikkében olvashatsz.
Kapcsolódó cikkek
