Már a születést követő első hetekben javasolt a babát a hasára fektetni akkor, amikor ébren van. Ez fontos kitétel, éjjel vagy amikor napközben alszik, mindenképp a háton alvás javasolt a SIDS vagyis a hirtelen csecsemőhalál kockázatát ezzel jelentősen csökkenthetjük.
Tehát érdemes az alig pár hetes kisbabát is hasra tenni akkor, amikor ébren van. De miért?
1, A nyak- és hátizmokat erősítése
Amikor a baba hason van, akkor emelgetni kezdi a fejét. A fejemelés gyakorlásával a nyak- és hátizmokat erősítése, valamint a stabil fejkontroll kialakítása a cél, ezek nélkülözhetetlenek a mozgásfejlődéshez, a későbbi kúszás és mászás elsajátításához.
2, Előre nyúlás
Három hónapos korára a baba hason fekve alkartámasz mellett 45 fokig emeli és forgatja a fejét. 4-5 hónapos korra alakul ki a stabil fejtartás, amely megtartása mellett tudják gyakorolni az alkartámaszból előrefelé nyúlást, a tenyértámasszal a mellkasuk emelését. Ebben az időszakban kezdik felfedezni a lábukat, valamint megtanulnak oldalra fordulni.
De mi a helyzet akkor, ha a baba nem szeret hason lenni, sír, tiltakozik? Ha a baba így reagál, akkor az erőltetés helyett gyógytornászhoz érdemes fordulni, ugyanis oka van annak, ha a baba nem szeret hason lenni. Segíthetjük őt azzal, ha egy kis törölközőt, plédet henger alakba tekerünk és megtámasztjuk, kiemeljük vele mellkasát, miközben karjain elől támaszkodik. Ha a baba egyáltalán nem tűri a hason fekvést és azt tapasztaljuk, hogy “repülőzik”, akkor ez akár izomtónusbeli eltérésre, fokozott csecsemőkori reflexműködésre utalhat. Mindenképp érdemes szólni a gyerekorvosnak, védőnőnek.
Kapcsolódó cikkek
