Elapadhat a tejem egyik napról a másikra? Csak akkor van elég, ha megtelik a mellem a következő szoptatásig? Hathetes kor után csak négyóránként kell szoptatni? Szoptatás után üresre kell fejnem a mellemet? Ha nem érzem a tejleadó reflexet, nincs elég tejem? Ha nincs elég tejem, pótlást kell adni? Sokszor merülnek fel ezek a kérdések a szoptatás mindennapjaiban, ám általában nyugodtak lehetünk, a természet gondoskodott a kisbaba táplálékáról. Ha megismerjük szervezetünk működését, még meggyőzőbb lesz a válasz.
Tökéletes szerkezet
A tejet a mellben mélyen elhelyezkedő tejhólyagocskák falát képező sejtek termelik. A hólyagocskákat apró hajszálerek hálózzák be, a sejtek vérből választják ki, illetve a vér összetevőiből alakítják át a tejhez szükséges anyagokat. A tejhólyagocskák a bodza virágához hasonlatos fürtökben helyezkednek el, és apró tejjáratokba torkollnak. Ezek közös vezetékekben egyesülnek, melyek a mellbimbó mögött tejöblökké szélesednek.
A tejöblök újra összeszűkülnek, és végül a mellbimbón lévő apró nyílásokban végződnek. Ez a felépítés teszi lehetővé, hogy a kisbaba bármikor anyatejhez juthasson, ha édesanyja megszoptatja. Azt, hogy a tej csak akkor folyjék, amikor kell, a tejhólyagocskákat körülvevő, illetve a mellbimbóban elhelyezkedő sima izmok működése szabályozza. A mell önkarbantartása is kiválóan működik: a bimbóudvar szélén található Montgomery-mirigyek fertőtlenítő és védő balzsamot termelnek.
Mellünk titkai
Kamaszkorban indulnak rohamos fejlődésnek a mirigyek és a tejjáratok, de a szoptatásra való végső felkészülésa várandósság alatt történik meg. A keletkező hormonok hatására már a terhesség első heteiben megnő a mell vérellátása, növekszik a mirigyállomány, a bimbóudvar sötétebbé válik, érzékenyebb lesz, rugalmasabbá válik a mellbimbó. A mell formáját és méretét a kötőszövet, a támasztószövetek minősége, a zsírszövet mennyisége alakítja.
Nem igaz, hogy a mell mérete határozná meg a tejtermelő képességet. Kis mellből is lehet akár ikreket is szoptatni! Ritkán előfordul, hogy a mell fejlődése valamelyik szakaszban elakad. Ebben az esetben kicsik maradnak, és még a terhesség hatására sem változnak. A mell tejtermelő képességét egy rosszul sikerült mellkisebbítő műtét vagy mirigyállományt roncsoló sérülés is kedvezőtlenül befolyásolhatja, de egy mellből is lehet szoptatni.
Mitől termelődik az anyatej?
A várandósság tizenhatodik hetétől kezdve kisebb-nagyobb mennyiségű előtej termelődik. Sok kismama észre sem veszi, hogy melle már “működik”, másoknak viszont néha csöpög a tejük, van, aki már ilyenkor melltartóbetétet kényszerül hordani. A várandósság során termelődött előtej mennyiségének nincs köze ahhoz, hogy később bő tejű lesz-e az anya.
A prolaktin hormon segíti a tejtermelést
A tej termelésének megindításában több hormon is részt vesz. Ezek közül a legismertebb és legnagyobb hatású az agyalapi mirigyben keletkező prolaktin, de fontos még az inzulin, a mellékvesekéreg hormonjai és a pajzsmirigyhormonok is. A várandósság alatti bőséges tejtermelődés megindulását a méhlepény hormonjai akadályozzák meg. Az újszülött és a méhlepény megszületése után szabad az út: másfél-három nap múlva megtörténik a tejbelövellés, a baba végre rendesen megtöltheti a pocakját.
A későbbi, kielégítő tejtermelődés érdekében rendkívül fontos, hogy az első szoptatás, illetve ennek hiányában a fejés az első tizenkét órában megtörténjék, és ettől kezdve minél gyakrabban ürüljenek a mellek.
De mi történik a szülés és a tejbelövellés közötti időben? Tán valami mást kell adnunk a kicsinek, hogy ne maradjon éhes? Szerencsére nem. Az éretten született csecsemők olyan folyadék- és energiatartalékkal jönnek világra, ami átsegíti őket ezen a szűkösnek tűnő időszakon. A születés után előtejhez jutnak, ami – bár kevésnek tűnik – magas fehérjetartalmával, védőanyagaival és sok más jótékony hatásával nélkülözhetetlen táplálék és gyógyszer számukra.
A tejtermeléshez szükséges prolaktinszint a szülés utáni első három hónapban viszonylag egyenletesen magas marad, de a baba szopásának hatására minden alkalommal megemelkedik az alapértékhez képest. A gyakori szoptatás több prolaktint, s ezáltal több tejet eredményez. A prolaktin ráadásul a tejképző sejtek érzékenységét is növeli, ami azt jelenti, hogy később ezek a sejtek már kevesebb hormon hatására is intenzív tejtermelésbe fognak. A harmadik hónap során a prolaktin szintje csökken, a tejtermelés mégis megfelelő marad, sőt a baba igényének megfelelően akár fokozódhat is.
Kereslet-kínálat
A tejtermelést a későbbiekben főleg a baba igénye szabályozza: minél több tej fogy a mellből, annál több tej képződik helyette. Ennek a fordítottja is igaz: minél ritkábban üríti ki a mellet a baba, annál kevesebb fog termelődni. Így akadályozza meg szervezetünk a pazarló túltermelést. A tejjel együtt termelődő különleges fehérje hiúsítja meg túltermelés esetén a tejképző sejtek felesleges működését. Minél ritkábban üríti ki a mellet a baba, annál nagyobb töménységben jelenik meg ez a fehérje, így egyre csökken a tejmennyiség.
Ha ellenben gyakrabban szopik a baba, több tej termelődik. Az elfogyasztott mennyiség hatvan-hetven százaléka a szoptatások idején termelődik. Máris választ kaptunk arra a kérdésre, miért nem jó az anyatejjel “takarékoskodni”, és kihagyni vagy tápszerre cserélni egy szoptatást, hogy legközelebb több legyen belőle. Gyakori szoptatás esetén a tej zsírtartalma magasabb.
A tej útja
A tejet tehát a tejképző sejtek termelik, a tejhólyagocskákban gyűlik először össze, innen a tejvezetékeken át a tejöblökig szabad az útja. Onnan nyelvének jellegzetes hullámzó mozgásával préseli ki a tejet a baba. De miért nem csöpög folyamatosan a mell, hiszen a tej szünet nélkül termelődik? A bimbóudvar és a mellbimbó sima izmai érintés hatására összehúzódnak: a bimbó kiemelkedik, a tejáratok megnyílnak: csak ekkor válik szabaddá a tej útja. És mi szabályozza a mellek kiürülését?
A szoptatás során még egy hormon, az oxitocin is főszerepet játszik. Feladata, hogy összehúzza a hatása alatt álló sima izmokat. Amikor a baba szopni kezd, oxitocin termelődik, és ez néhány másodperccel a szopás megkezdése után hirtelen, lökésszerűen jelenik meg a vérben. Az oxitocin hatására a tejhólyagokat körülölelő sima izmok összehúzódnak, és a tej a tejöblökbe áramlik, sőt, akár csöpögni, folyni is kezd a másik mellből.
Sokan csak abból következtetnek a tejleadó reflex működésére, hogy látják: a kisbaba nagyobbakat és gyorsabban nyel egy-két percig. Van, aki enyhe fájdalmat vagy bizsergést érez a reflex kiváltódásakor. Ez az érzés a hónapok múlásával egyre enyhülhet, majd meg is szűnhet, annak ellenére, hogy a tejtermelődés megfelelő marad. Az anyatej teljes elapadásához átlagosan negyven napra van szükség, ha ezalatt nem tesszük mellre a babát. Az anyai szervezet működése tehát nagyon jól “ki van találva”. A szoptatást többnyire helytelen módszerek, hiedelmek, rossz tanácsok teszik nehézzé vagy lehetetlenné.
Ezek is érdekelhetnek:
- Így játszanak veled a hormonok a szülés után
- Utolsó fájdalmak, első kortyok
- Túl sok a tej!
- Mitől apad el az anyatej?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
