Hangsúlyoznunk kell, hogy ezt a hozzátáplálási listát minden esetben a gyermekedet ismerő védőnővel, házi gyermekorvossal, szükség esetén szakorvossal beszéld át. Közösen létrehozhattok így egy olyan tervet, mely biztosítja gyermeked fejlődését, így biztonságossá téve hozzátáplálását.
Arra is fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a baba legelsőként kínált étele ne a gyakori táplálékallergénekből (táblázatban jelöltük) kerüljön ki. Gyermekedet a számára megfelelő állagú ételekkel kínáld, (a kemény alapanyagokat a megfelelő állagban add oda neki – párolás, krémesítés után).
| Mit? Mikor? | Optimálisan 6 hónapos életkor (legkésőbb a gyermek 26 hetes koráig megkezdendő) 1 |
7-9 hónapos gyermek | 1O-11 hónapos gyermek | 1-3 éves gyermek |
| Gabonafélék |
|
|
– táplálékallergén |
– táplálékallergén |
| Tejtermékek, tejkészítmény, tej
(gyakori táplálékallergén) |
Mind táplálékallergén:
|
Mind táplálékallergén:
|
||
| Zöldségek |
|
|
|
|
| Gyümölcsök |
|
|
|
|
| Húsok |
|
|
||
| Tojás (gyakori táplálékallergén) | Heti 1-2 db | Heti 2-4 db | Napi 1 db | Napi 1-2 db |
| Egyebek |
|
|
|
|
| Mennyit? (ml/alkalom) | 180-210 | 210-230 | 240-250 | 3OO-350 |
Az elmúlt években kiegészültek, aktualizálódtak a nemzetközi allergiaprevenciós irányelvek2. E szerint egészséges gyermeknek 1 éves kora előtt megelőzés céljából, kis mennyiséggel, fokozatosan egyaránt bevezetendőek a gyakori táplálékallergének (táblázatban jelöltük). Ezen allergének (búza, hal, tojás, tehéntejfehérje, szója, földimogyoró) bevezetése előtt minden esetben konzultálj házi gyermekorvosotokkal, szükség szerint szakorvossal (például ha van ekcémás és/vagy tojásallergiás, vagy egyéb allergiával küzdő a családban).
Mikor kezdjük a hozzátáplálást?
Az egészséges, jól fejlődő gyermek hozzátáplálásának optimális kezdete a 6 hónapos életkor (legkésőbb a gyermek 26 hetes életkora). Az ennél korábbi kínálás ritka esetben szükségszerű, rutinból nem helyes, azonban a gyermekorvos, szakorvos javaslatára legkorábban a gyermek 17 hetes korában megkezdhető.1
A hozzátáplálás során a legtöbb gyermeket püré állagú ételekkel kínáljuk. A BLW (baby-lead weaning) egy alternatív hozzátáplálási módszer. E módszer ígéretes, megfelelő felügyelettel és felkészültséggel keresztülvihető, ám értelmezéséhez és szakmai megítéléséhez még további vizsgálatok, bizonyítékok szükségesek .1,3
A fejlődési jelekből lehet leginkább biztosra venni, hogy gyermeked készen áll a hozzátáplálásra. Ezek az időre született gyermekeknél kb. 4-6 hónapos koruk között jelentkeznek.1
A fejlődési jelek, készségek4:
- stabil nyak-,és fejtartás,
- segítséggel ülni képes (félig fekvő helyzetben a félrenyelés esélye nagyobb, így a gyermeked az étkezések alkalmával segítséggel – pl. ölben – ültethető, nagyjából 110 fokos szögben megdöntve),
- az étkezés, ételek iránt érdeklődik,
- tárgyakat egyik kezéből a másikba helyezi és a szája felé közelíti őket,
- könyökkel hason fekve kinyomja magát,
- a születési súlyát duplázta,
- a száját nyitja/elfordul, ha ételt közelítünk felé.
Az egészséges, időre született gyermek tápanyagigényét az egészséges anya körülbelül 6 hónapos korig képes fedezni a szoptatással. Vannak kivételek, néhány gyermeknek szüksége lehet vas/energiapótlásra1, de ennek eldöntése, mérlegelése a házi gyermekorvos, adott esetben szakorvos feladata.
A hozzátáplálás optimális időpontja fontos, hiszen ha túl korán kezded gyermekedet kínálni, növekedik az atópiás ekcéma és a táplálékallergia kockázata, ha pedig túl sokáig halasztod a kínálást, lassult súlyfejlődés következhet be1.
Az is fontos, hogy a köldökzsinór késleltetett elkötése csökkenti a baba 6 hónapos kor előtti vaspótlás valószínűségét1.
Csak óvatosan, fokozatosan!
A hozzátáplálás lényeges eleme a fokozatosság. A babát nem a legelső kóstoltatáson kínáld teljes adag étellel, a normál adagmennyiség eléréséhez változó időtartam alatt jutnak el a kicsik.
Egyszerre egyféle alapanyagot, 3-4 napos szünetekkel vezess be gyermeked számára, így esetleges reakciókat (kiütés, hasfájás, székrekedés, puffadás, hányás, stb.) tudni fogod egy alapanyaghoz kötni. Az elsőként kóstoltatott ételek bevezetése a délelőtti órákra korlátozódjon, lehetőleg hétköznap.
Még jobban figyelj a higiéniára
Gyermeked ételkészítésénél ügyelj a higiéniára, hiszen egy esetleges ételfertőzés ebben az életkorban könnyen kiszáradáshoz is vezethet. A higiénia a bevásárlásnál kezdődik:
- a nyers hús ne szennyezze a többi alapanyagot,
- a hűtött élelmiszereket a megfelelő hőmérsékleten szállítsd,
- rendszeresen moss kezet (20 másodpercig, szappannal),
- új konyhai eszközöket (fakanál, vágódeszka, lábas, stb.) használj a hozzátápláláshoz és azokat külön tisztítsd,
- a felületeket megfelelően tisztítsd,
- ügyelj a lejárati dátumokra (a gyógyszerek, készítmények esetében is).
Ha valami szokatlan dolgot észlelsz, irány az orvos
Amennyiben gyermekednél bármilyen szokatlan tünetet észlelsz, személyesen keresd fel a házi gyermekorvosát, védőnőjét, szükség esetén egyéb szakembereket (dietetikus, gyógyszerész, gasztroenterológus, allergológus, pszichológus, szoptatási szaktanácsadó).
Ne hagyatkozz a közösségi média csoportjainak laikus tanácsadóira, mert így veszélynek teszed ki gyermekedet!
A félrenyelés esetén kiemelt fontosságú, hogy gyermeked minél hamarabb megfelelő elsősegélyhez jusson. Ezt az országban már szinte mindenhol elérhető tanfolyamokon elsajátíthatod, így tudni fogod, mit kell tenned, ha bekövetkezik a baj. Könnyen félrenyelhető ételek8 alakjuk miatt az egész szőlőszem, a bébiparadicsom, a virsli, a popcorn, az egész olajos magvak, a nyers alma és a nyers sárgarépa. Ezeket félbe/negyedbe vágva csökkentheted a félrenyelés esélyét8.
A legjobb ital a tiszta víz
Ez lehet babavíz, vagy felforralt, lehűtött (és bevizsgált) csapvíz is. Az ásványvizek nem alkalmasak csecsemőtáplálásra.
A gyümölcslevek 1 éves kor alatt nem nyújtanak elegendő tápanyagot babádnak. Az 1-3 éves gyermekek gyümölcsléfogyasztását is célszerű korlátozni (napi 1-1,2 dl), mivel a gyümölcslevekkel könnyű többletkalóriát bevinni (a táplálásra hatással lehet, ha túl sok gyümölcslevet iszik gyermeked, nem lesz éhes), és nem tartalmaznak elég rostot.5
Az anyatej jótékony hatásait nemcsak pár hónapos korban fejti ki a kicsiknél, ideális táplálék a kisgyermekkorban is, bátran szoptasd minél tovább. A szilárd táplálékok mellett kitűnő tápanyagforrás marad az anyatej. Fontos elmondanunk azt is: a növényi tejek nem alkalmasak az anyatej/csecsemőtápszer kiváltására, kínálásuk kizárólag diagnosztizált állapotokban javasolt.
A cukrot és a sót felejtsd el
Egyik cukorféleség sem jobb számottevően a másiknál, mindegy, miből vonták azt ki. Egyéves korig semmiképp se, de utána se érdemes édesítened rendszeresen cukorral gyermeked ételeit, italait. Ha mégis több cukrot viszel be gyermeked szervezetébe, könnyen hozzászokhat az édes ízhez (például nem fogadja el a vizet, csak az édes italokat), megnőhet egyes betegségek (magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, stb.) kialakulásának esélye. Édesítőszereket nem tanácsos egészséges gyermeknek kínálni csecsemő és kisgyermekkorban sem.
A mézet 1 éves kor előtt veszélyes bevezetni6 gyermeked számára, mivel egy baktérium (C. botulinum) nagyon ellenálló méreganyagát tartalmazhatja.
A megfelelő fogápolás kiemelt jelentőségű a hozzátáplálás ideje alatt is. Gyermeked fogacskáit minden nap, rendszeresen mosd meg étkezések után a számára megfelelő fogkrémmel.
A sózást kerüld 1 éves kor alatt, hiszen gyermeked veséit feleslegesen terhelnéd vele. Sokkal fejlettebb ízérzékeléssel rendelkeznek, mint mi felnőttek. Ha te sótlannak is érzed az ételeit, ő nem feltétlen. 1 éves kor után is maximum napi 2 g7 mennyiségben fogyasszon sót gyermeked.
Semmit sem kell erőltetni, de feladni sem szabad
A büntetést, zsarolást, jutalmazást ne alkalmazd az étkezésekhez kötve. Gyermeked feladata eldönteni, hogy az általad kínált ételből szeretne-e enni, és az is, ha már nem kér, jóllakott. Van, hogy 1-1 ételt 10 alkalommal kell kínálni, hogy elfogadja. Ne add fel! Az étkezés a családi asztalnál együtt történjen, felügyelet alatt, jó hangulatban. Nem legyen elvárás, megfelelési kényszer!
Felhasznált irodalom:
1. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition Fewtrell, Mary; Bronsky, Jiri; Campoy, Cristina; Domellöf, Magnus; Embleton, Nicholas; Fidler Mis, Nataša; Hojsak, Iva; Hulst, Jessie M.; Indrio, Flavia; Lapillonne, Alexandre; Molgaard, Christian Journal of Pediatric Gastroenterology & Nutrition: January 2017 – Volume 64 – Issue 1 – p 119-132 doi: 10.1097/MPG.0000000000001454 Society Statements p 15-16
2. Melvin B. Heyman, Steven A. Abrams, SECTION ON GASTROENTEROLOGY, HEPATOLOGY, AND NUTRITION, COMMITTEE ON NUTRITION, Pediatrics, American Academy of Pediatrics, Fruit Juice in Infants, Children, and Adolescents: Current Recommendations, 2O17
3. Amy Brown, corresponding author Sara Wyn Jones, and Hannah Rowan: Baby-Led Weaning: The Evidence to Date. Curr Nutr Rep. 2017; 6(2): 148-156.
4. Uptodate.com – Starting solid foods during infancy beyond the basics
5. Melvin B. Heyman, Steven A. Abrams, SECTION ON GASTROENTEROLOGY, HEPATOLOGY, AND NUTRITION, COMMITTEE ON NUTRITION, Pediatrics, American Academy of Pediatrics, Fruit Juice in Infants, Children, and Adolescents: Current Recommendations, 2O17
6. I Brook, Infant botulism, Journal of Perinatology (2007) 27, 175-180. doi:10.1038/sj.jp.7211651
7. Salt and Health Scientific Advisory Committee on Nutrition 2003-p 58
8. Pediatrics 2010;125;601 Committee on Injury, Violence, and Poison Prevention Prevention of Choking Among Children, DOI: 10.1542/peds.2009-2862 originally published online February 22, 2010;
9. Decsi Tamás (szerk.) A beteg gyermek táplálása, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009
Kapcsolódó cikkek
