A csecsemő humorérzéke fokozatosan fejlődik. Kezdetben nevet, ha megcsikizzük, vicces hangokat adunk ki, később a váratlan fordulatok láttán is derül: kinevet, ha megbotlunk, kicsúszik a szappan a kezünkből, leesik a kanálról a falat. Használjuk ki ezeket a helyzeteket, és nevessünk együtt nagyokat, akár ismételjük meg sokszor. Amellett, hogy jót nevetünk, példát is mutatunk kisbabánknak: nem kell mindenen bosszankodnunk, humorral könnyebben túljutunk az apró sérelmeken.
Öltözködés közben puszilgasd, ahol csak éred, meglátod, nevetni fog!
- Pelenkázáskor nyomjunk hangos puszikat a hasára, csiklandozzuk meg hajunkkal, harapdáljuk meg egy kicsit a lábujjait.
- Ha már jóllakott, lepjük meg egy elkanyarodó falattal: felé indul a kanál, de saját szánk felé kanyarodik aztán. Ne kapjuk be, adjuk oda neki.
- Ha jó kedvünk van, ugráljunk, táncoljunk nyugodtan – tetszeni fog a babának, ha bolondozunk egy kicsit.
Nagyjából hathetes kortól számíthatunk a baba első valódi mosolyára. Ebben az életkorban keresi legintenzívebben az emberi tekintetet. A szemkontaktus, odafordulás, kedves beszéd önmagában is mosolyra fakasztja. Négy-öt hónapos korától kezdve élvezi a gyengéd csiklandozós játékokat. Használjuk ki az öltöztetés perceit egy kis dögönyözésre.
Mókás bábukkal, plüssállatokkal is megnevettethetjük. Elég, ha a bábut újra és újra elrejtjük valami mögé, majd előkapjuk onnan valami mulatságos hang kíséretében. Az ismétlést és az izgalmas helyzetre való várakozást élvezi a lovagoltatós játékokban is. Hat-nyolc hónapos kortól kezdhetjük térdünkre ültetve zötyögtetni valamilyen mondóka ritmusára. Fogjuk át mellkasán a hónalja alatt, és a döcögés végén hirtelen ejtsük két térdünk közé.
A bújócskázós játékoknak is eljött az ideje. Először üldögélve, takaró, kendő mögé bújva játsszunk, majd ha már kúszik, bújjunk előle egy-egy bútor mögé, onnan lessünk ki. Ne csapjuk be, annak örül, ha a várt helyzetet éli át. Csak egyéves kora körül tud a váratlan és szokatlan helyzeteken nevetni, de lehet, hogy megijed, ha vicces kalapot, krumpliorrot vagy pápaszemet biggyesztünk magunkra. Mindig figyeljünk jelzéseire, és vegyük észre, amikor elfáradt. A játékot nyugalmas énekkel, ringatással fejezzük be.
Kapcsolódó cikkek:
- Ösztönből nevetünk, sírni csak később tanulunk meg
- Játékos dögönyözés – Minden gyerek imádja!
- Játékok csupaszon
- Amíg társas lénnyé válik
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
