A Demográfiai Portré legfrissebb, 2018-as tanulmányával már több cikkben foglalkoztunk, gyermekvállalással, demográfiai megállapításaival. Makay Zsuzsanna és Spéder Zsolt azt is vizsgálta, hogy a 20-44 éves népesség körében hogyan alakult az apákkal szembeni elvárás.
A kutatásból az derül ki, hogy miközben a legelterjedtebb Magyarországon a kétkeresős családmodell, aközben a magyarok szerint a férfiak elsődleges feladata a család pénzügyi hátterének biztosítása, de közben azt is elvárják, hogy a magyar apák családcentrikusak legyenek, tevékenyen részt vegyenek a család mindennapi életében.
A szerepekre és elvárásokra vonatkozó kérdéseket először 2009-ben tették fel, így már 7 év trendjeit lehet megfigyelni – írja az Index. A vélemények ebben a hétéves periódusban nem változtak számottevően, de az megfigyelhető, hogy megerősödtek azok az elvárások, ami a hagyományos férfiszerepre érvényesek, azaz a férfi legyen a kenyérkereső a családban.
2016-ban eszerint a magyarok nagyjából harminc százaléka azt várja el a férfiaktól a családban, hogy keressenek pénzt. A válaszadók nagyjából hatoda szerint ugyanakkor az a legfontosabb, hogy az apa legyen családcentrikus.
A válaszadók csaknem fele minkét szerepet elvárja: amellett, hogy biztosítsa a család anyagi biztonságát, vegyen részt a napi feladatokban, a gyerek ellátásával kapcsolatos tevékenységekben is.
A válaszadók nagyjából hét százaléka bizonytalan volt az elvárásaival kapcsolatban.
A válaszadók többsége olyan elvárásokat támaszt az apák felé, ami egyszerre, egy időben gyakorlatilag egymást akadályozó feladatok.
Nemzetközi kitekintésben azt látjuk, hogy miközben Magyarországon 93 százalék úgy gondolja, hogy a férfiaknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyedül is eltartsák a családjukat, addig pl. Németországban a válaszadók csupán negyede gondolja így. Abban is különbség látszik, hogy a németek többsége szerint a férfiak is otthon maradhatnak a gyerekeikkel, addig a magyar válaszadók kétharmada szerint a férfiaknak nem való a háztartásbeli szerep.
A láthatatlan munka kérdését vizsgálva annak tükrében, hogy az apáktól is elvárás az otthoni teendőkben való részvétel azt látjuk, hogy a nők naponta több mint két órával több időt töltöttek mosogatással, takarítással és főzéssel, mint a férfiak. A háztartási munkával töltött idő azonban életkoronként is változik.
Magyarországon egy gyerektelen, kétszemélyes háztartásban is több házimunkát végeznek a nők, ugyanakkor a fiatalabb férfiak jobban kiveszik a részüket a házimunkából, mint az idősebbek.
Az esetek több mint felében a főzés, a mosás és a takarítás elsősorban a nők feladata, de az esetek másik felében a párok közösen végeznek bizonyos feladatokat (a főzést az esetek harmadában, a takarítást az esetek felében, a bevásárlást az esetek kétharmadában intézik közösen).
Az idősebb, gyerekeket nevelő párok esetében viszont még ennél is jóval egyenlőtlenebb a munkamegosztás: ebben a korosztályban az esetek 77 százalékában a nők főznek, a mosást és a takarítást pedig 70 és 66 százalékban végzik egyedül, tehát egyértelmű, hogy a gyerekvállalást követően megnő a munkamegosztás egyenlőtlensége.
A tanulmány kérdésként fogalmazza meg, hogy lehetséges, hogy ez a jelenség azért alakul így, mert nagy többségben a nők maradnak otthon a gyerekkel, ebben az időszakban pedig a hagyományos munkamegosztás rögzül a kezdeti egyenlőség elvhez képest, és ez akkor sem változik meg, amikor az anya visszatér a munkaerőpiacra.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
