Pár hét ide vagy oda nem sokat számít, gondolják sokan, és még irigylik is azt, aki kicsit hamarabb hozza világra gyerekét, hiszen így megszabadult az anyuka az utolsó hetek kényelmetlen várakozásától. Ám az érintettek általában nem örülnek ennek a „szerencsének”, hiszen az a néhány hét is sokat jelent a baba életében.
Már a fogadtatás is teljesen más lehet, hiszen a korábban érkező kisbabáknak, még ha teljesen egészségesnek tűnnek is, több vizsgálaton kell átesniük születésük után, gyakrabban kerülnek inkubátoros megfigyelésre, távol édesanyjuktól. Ezért gyakori, hogy nem rakják őket rögtön mellre, de ha mégis, akkor is fáradtabbak, aluszékonyabbak lehetnek, hiszen kisebbek, gyengébbek időre született társaiknál.
A gondot csak tetézi, hogy sok kismama önmagát hibáztatja, amiért korábban érkezett a baba, és ettől kétségbe esik. Emellett pedig ott van a koraszülöttséggel járó számtalan szövődmény rémképe, amelyek szerencsére sokkal ritkábbak a 34. és 37. hét között születő kisbabáknál.
Milyen gondok merülhetnek fel?
Gyakoribb császármetszés, izgalmak a szülőszobai ellátásban
A koraszülés önmagában még nem ok a császármetszésre, a statisztikák szerint mégis gyakrabban kerül rá sor, ha a vajúdás idő előtt indul be. Pedig jó tudni, hogy a születés közben termelődő stresszhormonok segítik a pici tüdő érését, így a szülés, vagy legalább a császármetszés előtti vajúdás inkább erősíti, mintsem kellemetlenül érinti az újszülött szervezetét. A korán érkező kisbabáknál gyakrabban számíthatunk arra, hogy nehezebben állnak át az önálló légzésre, és első életperceikben segítségre szorulnak.
Elhúzódóbb sárgaság
A koraszülött babák pár nappal később mutatják először a sárgaság tüneteit, mint időre született társaik, de náluk tovább tarthat ez az állapot. Minél kisebb a baba, annál komolyabban kell venni a sárgaságot. A koraszülött baba ugyanazzal a vérvizsgálati értékkel hamarabb kerül kék fény alá kezelés céljából, mint az időre születő.
Alacsony vércukorszint
Az utolsó hónap hízása nem felesleges, hiszen ekkor szedik magukra a magzatok azt a zsírmennyiséget, amely majd mozgósítható energiatartalékot jelent számukra a külvilágban. Itt ugyanis már nem érkezik folyamatosan a táplálék, és jelezniük kell, hogy éhesek. A koraszülött babáknak nincs aranytartalékuk, ezért gyakrabban kell számítani arra, hogy – különösen nem kielégítő táplálék-utánpótlás esetén – alacsonyabb vércukorszint alakuljon ki.
Ha alacsony a vércukorszintje, aluszékonyabb lehet az újszülött, hogy ezzel is kímélje magát az energiavesztéstől. Ezért a 37. hét előtt született babáknál nem lehet minden esetben igény szerinti szoptatást javasolni, hiszen az újszülött nem mindig tudja megbízhatóan jelezni, hogy mikor éhezett meg.
Általában az tanácsolható, hogy amíg az újszülött el nem éri a magzati korban számított 38. hetet, illetve a három kiló körüli testsúlyt – ekkor válik „érett újszülötté” –, addig mindenképpen nagy odafigyeléssel, gyakran kell etetni. Azaz ha rendszeresen három óránál hosszabban alszik a nappali időszakban, akkor bizony ébresztgetni kell.
Ha szoptatási nehézségeitek vannak, fordulj nemzetközi vizsgával rendelkező szoptatási szaktanácsadóhoz. Minősítésüket a nevük után álló IBCLC rövidítés jelzi.
Nem eszik eleget
A 34. hét után született babák többsége szerencsére már tud szopizni, de reflexeik fejletlensége miatt nehezebben hangolják össze a szívás–nyelés–légzés bonyolult műveletét. Nem tudnak még olyan erőteljesen szopni, mint időre született társaik, és ebben a nagy munkában hamarabb elfáradnak, mint ahogyan jól laknának. Ezért ha egy ennyi idős kisbaba elalszik szopizás közben, nem biztos, hogy jóllakottságát jelzi, lehet, hogy egyszerűen csak kimerült.
Nem könnyű kivitelezni, de bármilyen édesdeden alszik is, érdemes ébresztgetni. Ennek legjobb módszere, ha levetkőzik az anya, és a babát egy szál pelenkában a melle közé fekteti, mert a közvetlen bőrkontaktus segít ébren tartani a babát.
Érdemes gyakrabban megkínálni, mint ahogyan éhségét jelezné. Ha ennek ellenére sem gyarapszik, akkor nagyon fontos, hogy az édesanya fejjen a szoptatások után, hogy így is szaporodjon a termelődő tej mennyisége. Az anyuka lefejt tejét legegyszerűbben pohárból, kiskanálból vagy egyéb „szoptatásbarát” módon, például Szoptaníttal vagy fecskendővel érdemes adagolni. A cumisüveg használata a legrosszabb megoldás, hiszen az alig kialakult reflexeket összezavarhatja, és további szoptatási nehézségeket idézhet elő.
Gondok az emésztéssel
Gyakori, hogy a 34. hétre születő kisbaba bélrendszere még nem elég érett arra, hogy használatba vegyék, hiszen az eredeti terv szerint ekkor még köldökzsinóron keresztül kapná a táplálékot, közvetlenül a véráramba. Ezért náluk gyakori, hogy rosszul bírják a számukra ideális mennyiségű táplálékot, puffad a hasuk, gyakran buknak. Ezek a problémák szerencsére jóval ritkábbak anyatejes táplálás esetén. Ha sikerül a kizárólagos anyatejes táplálás, akkor bizonyos gyulladásos bélrendszeri szövődményekre is lényegesen ritkábban lehet számítani. Ennek ellenére előfordulhat, hogy ideiglenesen infúziós táplálásra van szükség.
Esendőbb immunrendszer
Az immunanyagok nagy része a harmadik harmadban jut a méhlepényen keresztül a babába. Ha hamarabb születik meg, kimarad ez a fontos lépcsőfok, és nagyobb a különböző fertőzések veszélye. Nem ilyen rossz a helyzet, ha sikerül szoptatni! A szervezet egyik csodája, hogy a koraszülött kisbabák anyukájának teje sokkal több immunanyagot tartalmaz, mert teste így pótolja, amit a méhlepényes kapcsolat hiánya miatt elveszített. Erre pedig a legjobb tápszer sem képes!
Néhány jó hír!
– A 34. hét után született babák tüdeje általában elég érett ahhoz, hogy ne legyen szükségük hosszas lélegeztetésre, bár az önálló légzésre való áttéréskor igényelhetnek segítséget.
– A hőháztartásuk már elég jó, így nem kell feltétlenül inkubátorba kerülniük! Ez azt jelenti, hogy számukra is a rooming-in elhelyezés lenne a legelőnyösebb, ha nem lép fel szövődmény.
– Szervrendszereik már elég fejlettek ahhoz, hogy náluk ritkábban forduljon elő a koraszülötteket fenyegető agyvérzés vagy szembetegség.
Ne dőlj be a leggyakoribb tévhiteknek!
„Ez a baba elég nagy, biztosan nem koraszülött!”
Az újszülött és a koraszülött között nem a súly a legfontosabb választóvonal, hanem az, hogy hányadik héten jött a világra. Egy nem kezelt vagy nehezen beállítható terhességi diabétesz mellett akár a 34 hetes újszülött súlya is elérheti a 3500 grammot, ez elvileg normális születési súly – ám ez a kisbaba attól még immunrendszerében, reflexeiben, esendőségében ugyanúgy koraszülöttnek számít, mint a 2000 grammal született hasonló terhességi korú társa.
„Ez a baba nagyon kicsi, biztosan koraszülött!”
Időre is születhetnek nagyon pici, akár 2000 gramm alatti babák is. Ezt akár az anya, akár a magzat betegsége, de a méhlepény részleges leválása, korai meszesedése vagy sorvadása is okozhatja.
Mérni kell, mennyit szopnak?
Nem az a fontos, hogy egy alkalommal mennyit szopizik a baba, hiszen ez a napszaktól, a tej összetételétől, az anya lelkiállapotától és a gyerek fáradtságától is függhet. Az első izgalmas időszakban okosabb naponta egy állandó alkalommal (általában az esti fürdetés előtt) mérni a meztelen súlyt, és ennek változását nyomon követi. Kezdetben naponta, majd az idő múlásával egyre ritkábban. Ez kevesebb idegeskedésre ad okot, mint az állandó és változó eredményeket hozó szoptatás előtti és utáni méricskélés.
Szaktanácsadó: dr. Kiss Eleonóra gyermekgyógyász, szoptatási szaktanácsadó IBCLC, a Péterfy Sándor Utcai Kórház újszülöttes orvosa
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
