Miért fontos a kézmosás?
A náthát okozó vírusok a nyálkahártyán keresztül jutnak be a szervezetbe, ezért a rendszeres kézmosás különösen hasznos lehet egy-egy megfázás elkerülésében. Mivel a gyerekek még sokszor nyúlnak a szájukba, dörzsölik meg a szemüket, ezért minél kisebb korban rá kell szoktatni őket a gyakori és alapos kézmosásra.
Gyorsabban és könnyebben vészelhetik át a megfázást, ha az orrukat rendszeresen megszabadítjuk a váladéktól. Amint ez már segítség nélkül is megy nekik, akkor pedig figyeljünk arra, hogy a papír zsebkendőt csak egyszer használják, ne gyűjtögessék, dobják ki azonnal.
Ha nem megy egyedül
Minél kisebb a gyerek, annál rosszabbul viseli az orrdugulást: a csecsemők különösen bajban vannak, hiszen amikor az orrlégzésük akadályozott, akkor sem aludni, sem szopni nem tudnak rendesen. Ha szájon át lélegeznek, akkor szűretlen és hideg levegő áramlik a légutakba, ami további gondokat okozhat.
Nagyjából kétéves kor körül a gyerekek már önállóan is ki tudják fújni az orrukat, ám ez még nem elég hatékony és alapos, pedig a pangó orrváladék komolyabb bakteriális fertőzéseket indíthat el. Ezért körülbelül 4-5 éves korig segíteni kell a megfelelő orrtisztítást. Ilyenkor jöhet az orrszívó, illetve a megfelelő, kíméletes, de hatékony orrcsepp, melynek kiválasztásában kérjük ki a gyermekorvos tanácsát. Bármennyire is tart tőle még mindig sok szülő, az orrszívó igen fontos és – hangsúlyozzuk – veszélytelen eszköz a gyerek orrának alapos kitisztítására.
Mire kell figyelni? Mivel használata a gyógyuló nyálkahártyát további váladéktermelésre ösztönözheti, csak akkor és addig vegyük igénybe, amíg feltétlenül fontos. Tapasztalatok szerint a gyerekek egy idő után megszokják az orrszívó használatát, s időnként már ők maguk kérik, ha kellemetlennek érzik az orrdugulást.
Ha a megfázás csupán némi orrfolyással és kevés köhögéssel jár, 1-2 nap otthonlét, ágynyugalom javíthat a helyzeten, az orvos felkeresése nem is szükséges. Ám, ha az orrfolyás napokig elhúzódik, a váladék színe zöldessé, sárgássá változik, a köhögés nem csillapodik, a gyerek levert, alig eszik, és belázasodik, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ebben az esetben valószínű, hogy a vírusok okozta megfázásból valamilyen bakteriális szövődmény – középfülgyulladás, torokgyulladás, hörghurut stb. – alakulhatott ki.
Lázcsillapítás: mikor szükséges?
39 fokig nincs feltétlenül szükség gyógyszeres lázcsillapításra, hiszen a láz a szervezet védekező folyamatait jelzi – ez a 2011 óta érvényben lévő szakmai ajánlás. A szakmai protokoll szerint csak a 3 hónapnál fiatalabb babák esnek más elbírálás alá: esetükben már 38 foktól meg kell kezdeni a láz lehúzását.
A gyógyszeres lázcsillapítás mellett létezik alternatív megoldás is: a hűtőfürdő. Ültessük be a kicsit annyi fokos vízbe, amennyi a testhője, s ezt fokozatosan – körülbelül 10 perc alatt – hűtsünk le maximum 31 fokig. Ha a kicsinek kellemetlen, akkor valamit egész biztosan nem jól csináltunk. Semmiképp sem jó, ha a kicsi reszket, didereg. Ha nem ültetjük túl hideg vízbe és nem hűtjük túl gyorsan, túl hidegre, akkor elvileg nem okozhat kellemetlen perceket a gyereknek a fürdés.
A hideg vizes borogatás (priznic) nagyon kellemetlen lehet az apróságoknak, ezt inkább mellőzzük. Lázcsillapító kúp, illetve egyéb kanalas orvosság akkor válhat szükségessé, ha a gyerek láza – a hűtőfürdő ellenére is – folyamatosan felmegy.
Hozzá kell tennünk, hogy külföldön már nem nagyon alkalmazzák sem a hűtőfürdőt, sem a borogatást, mert kétségbe vonják a hatékonyságát, úgy tartják – mindössze közérzet javítási céllal érdemes bevetni, ha a beteg a kisgyerek.
Magas láz esetén ajánlott az éjszakai gyógyszeres lázcsillapítás is. Fontos tudni, hogy a végbélben mért testhőmérséklet 0,5 fokkal magasabb, mint a hónaljban vagy szájüregben mért érték. Ma már léteznek praktikusabb és kíméletesebb eszközök is: a digitális vagy a fülhőmérő rövid idő elteltével mutatja a pontos értéket.
Kapcsolódó cikkek
