Emlékszem, amikor alig több mint két éve a kisfiam születésére készültünk, még életben voltak a koronavírus miatt karanténszabályok és a hozzám hasonlóan akkortájt szülő anyukáktól egyre szomorúbb beszámolókat hallottunk, hogy a férjük nem lehetett ott a szülésnél. Nekünk szerencsénk volt, azon a héten oldották fel a látogatási tilalmat, így a párom végig bent lehetett a szülésnél és az ő kezébe adták oda a kisfiunkat, hogy kettesbe tölthessék el az úgynevezett “aranyórát”.
Kapcsolódó cikkünk: Szülés után: az aranyóra fázisai
Gyermekem édesapja azóta is arról az óráról áradozik, állítja, hogy ott és akkor alakult mély kötelék közte és a kisfiunk között. Tény, imádják egymást, szinte mindenben egy húron pendülnek.
Kapcsolódó cikkünk: Aranyóra: ne legyen presszió, csak lehetőség
Ez jutott eszembe, amikor láttam az alábbi videót a szülés után első óráról, melyen egy édesapa törölgeti a könnyeit, miközben az anya kimerülten simogatja kisbabájukat, aki mintha máris érdeklődne az anyatej iránt.
Kapcsolódó cikkek
