Baba

Aranyóra: a szülés után ezt a 9 fázist éli meg a baba, ha hagyják

A háborítatlan aranyórának hosszú távú előnyei vannak mind a csecsemőre, mind pedig az édesanyára nézve.
anyuka újszülött babával, háborítatlan szülés

Fotó: Getty Images

Mi az az aranyóra?

Az aranyóra ideális esetben nem is egy, hanem akár két óra hosszúságú is lehet és zavartalan, ami azt jelenti, hogy az újszülöttet csak ezután mérik meg és öltöztetik fel. Ebben a nyugodt, egymásra figyelő állapotban jó, ha bőr-bőr kontaktusban van anya és baba, azaz a kicsit a megszületése után azonnal az anyuka meztelen hasára vagy mellkasára teszik. Ez a lehető legjobb életkezdés a babának.

Az aranyóra pozitívumai a babára és anyára nézve

Ha ez az egy-két órányi ráfordítás, odafordulás meg tud valósulni, akkor az újszülött könnyebben képes adaptálódni, egyértelmű vegetatív válaszokat adva. Ha az aranyóra 9 fázisa háborítatlanul zajlik, akkor a a babának nem esik le a vércukorszintje, kevesebbet sír, jobban kötődik, stabilabb a hőháztartása, és sikeresebb lesz a szoptatása is. Azaz lényegesebben könnyebben adaptálódik a megszületése után.

Az, hogy hogyan telik az első óra, nem csak a babára, de az anyára is hosszú távú hatással van. A zavartalan aranyóra biztosítása növeli az édesanya kompetencia érzését, segíti a szoptatást és a kötődés kialakulását.

Utánkövetéses vizsgálatok alapján azok a babák és anyák, akik békében megélhették az aranyóra kilenc fázisát, egy évvel később jobban értették egymást, harmonikusabb volt a kapcsolatuk, mint azoknak a baba-anya párosoknak, akiknél nem történt meg az aranyóra. Természetesen nem az aranyóra megléte vagy hiánya az egyetlen tényező, ami alakítja a kötődést, de a megszületés/szülés utáni érzékeny első órákban sokat tehet azért, hogy egymásra hangolódjon a család (ugyanis jó, ha az édesapa is részt vesz a folyamatban és a bőr-bőr kontaktusban).

Az aranyóra 9 fázisa

A jól elkülöníthető fázisok csak abban az esetben figyelhetők meg, ha a bőrkontaktust semmi sem zavarja meg és nem szakítják félbe.

  1. Sírás fázis: Megszületéskor vagy kicsit utána a kisbabák általában felsírnak, aztán az anya testére helyezve megnyugszanak.
  2. Relaxácós fázis: A kisbaba rövid pihenőt tart (kb. 1 perc), ilyenkor szájmozgás sincs.
  3. Ébredési fázis: A kisbaba felélénkül, kinyitja a szemét, mozgatni kezdi a kezeit és a fejét, vállát.
  4. Aktivizálódás: A baba kinyitja a szemeit, fokozódó szájmozgásokat végez, gyakran néz az anyukájára. Kis éhség hangokat is hallathat.
  5. Pihenési fázisok: Az aktív időszakok között rövidebb-hosszabb időre a baba megpihen, akár el is alszik.
  6. Kúszás: A kúszási fázisban (kb. a 35. perctől) a baba élénk végtag mozgásokat végez, megközelíti a mellet, elsősorban a szaglására támaszkodva keresi a helyes irányt.
  7. Ismerkedés: A kisbaba nyalogatni kezdi a mellbimbót és a bimbóudvart. Eközben kezével masszírozza a mellet. Ennek hatására az anyánál oxitocin hormon szabadul fel, ami méhösszehúzódásokat okoz, és serkenti a tejfolyást. Ez a fázis nagyjából a 45. perctől van és 20 percig tart.
  8. Szopási fázis: A baba önállóan szopni kezd. Körülbelül 50 perc telik el, amíg a baba eljut a mellig és szopásig.
  9. Alvási fázis: A szopási fázis után a baba elégedetten mély álomba merül. Ez az alvási fázis kb. a megszületést követően 1,5-2 órával érkezik el.

Az első szoptatás

A kisbaba a megszületését követő fél-egy órában már önállóan szopik, ha biztosított a háborítatlan aranyóra. Amint eléri a mellett, beindul az anya oxitocin termelése, ez pedig segíti a tej megindulását.

Az újszülött ekkor jut hozzá az előtejhez, azaz a kolosztrumhoz, ami egy sűrű, sárga anyag, elképesztően magas kalóriatartalommal és immunanyaggal. Ilyenkor csak pár kortyot szopizik a baba, hiszen a gyomra még csak akkora, mint egy cseresznye és tartalékkal érkezett a világra.

A kolosztrumnak hashajtó hatása is van, ami segíti a magzatszurok vagy más néven mekónium kiürülését és a bilirubin távozását is, ami nagyban befolyásolja, hogy később besárgul-e a baba vagy sem.