Kép: Getty Images
Az élettani sárgaság a babák nagyjából 70 százalékát érinti a megszületést követő napokban. Koraszülöttek esetében gyakoribb a jelenség, de időre született babáknál sem jelent általában gondot.
Mi áll a sárgaság hátterében?
Az újszülöttek nagy mennyiségű vörösvértesttel születnek, a vörösvértestjeik élettartama rövidebb, szétesésük után belőlük különböző lebontási folyamatok révén epefesték, bilirubin képződik. Az újszülött éretlen mája nem tudja ezt a viszonylag nagyobb mennyiségű bilirubint feldolgozni, ezért az lerakódik, megfesti a baba bőrét és szemfehérjét.
A bilirubinérték a harmadik és az ötödik nap közt éri el a csúcsot, általában nem emelkedik 12-15,7 mg/dl fölé, és ezután magától, esetleg átmeneti kékfény-kezelés hatására csökkenni kezd. Vérvétel segítségével pontosan megállapítható a bilirubinszint.
Meddig tart és mi a legfontosabb teendő?
Az élettani sárgaság az esetek többségében nem ér el olyan mértéket, hogy az újszülöttnek bármiféle kezelésre lenne szüksége. Általában 1-2 hét alatt rendeződik a helyzet.
A bilirubin legnagyobb része már a magzatszurokkal távozik a baba testéből. Minél többet és minél előbb kortyolgat az újszülött a kolosztrumból, annál hamarabb “szabadul meg” a nyúlós, sötétzöld masszától. Ha ellenben még a negyedik nap tájékán is pang benne, a bilirubin visszakerülhet a keringésbe, s így tovább növeli a vérben mérhető értéket.
A bilirubinnak csupán a 2-3 százaléka hagyja el a baba szervezetét a vizelettel, így itatással nem lehet “kimosni” belőle a felesleget. A megfelelő fehérje- és kalóriabevitel viszont eléri a kívánt hatást, a legideálisabb, ha ezt anyatejjel biztosítjuk.
Elhúzódó sárgaság
Akkor beszélünk elhúzódó sárgaságról, ha az egyébként egészséges, érett babánál azt tapasztaljuk, hogy az emelkedett bilirubinértékek tartósan, akár 10-12 hétig is magasak maradnak. Az elhúzódóan magas értékek azonban az egészséges, szoptatott babáknál sosem okoznak szövődményeket.
Nem tudni pontosan, hogy mi okozza az elhúzódó sárgaságot, de azt feltételezik, hogy az anya tejében egy olyan anyag lehet felelős érte, amely előmozdítja, hogy a bilirubin kiürülés helyett újból a keringésbe kerüljön. Ennek ellenére a szakértők nem javasolják, hogy felhagyjunk a szoptatással.
Egyes megfigyelések azt támasztják alá, hogy az elhúzódó “anyatejes” sárgaság különösen azoknál a babáknál gyakori, akiket késve, csupán a második-harmadik napon tettek mellre először, így kevesebb kolosztrumhoz (és így kevesebb fehérjéhez és kalóriához) jutottak.
A legrosszabb eshetőségek
Mivel súlyos betegség, életet veszélyeztető állapot is állhat a háttérben, nagyon fontos, hogy a kritikus időszakban, különösen az első egy-két héten hozzáértő, neonatológiában járatos (újszülöttek gyógyítására szakosodott) orvos is lássa az újszülöttet. A kórosan magas bilirubin azért veszélyes, mert az agyba jutva roncsolja az idegsejteket.
A magas bilirubinérték csupán egy tünet, és sokféle oka lehet:
- Vércsoport-összeférhetetlenség esetén már az első napon magas, gyorsan emelkedő bilirubinértékeket mérnek az újszülöttnél.
- Anyagcsere-betegség
- Súlyos fertőzés
- Vérömleny: Ha a babát vákuummal segítették világra és fejecskéjén kontyszerű vérömleny képződik, ennek felszívódása is tovább növeli a bilirubinértéket.
A sárgaság kezelése
Kórházi körülmények között
- Kékfény-kezelés: a kórházi szokásoktól függően 15 mg/dl vagy 17 mg/dl értékek felett kerül sor. Egyes szakemberek szerint egészséges, időre született babáknál, amikor a sárgaság kóros formáit már kizárták, csak 20 mg/dl értéktől indokolt ez a lépés. A kórházi “kék fény” nem helyettesíthető egyszerűen egy kékre festett villanykörtével, ugyanis speciális hullámhosszúságú (425-475 nanométer) fényre van szükség a bilirubin sikeres lebontásához.
- Vércsere: Ha a bilirubinértékek túllépnek egy bizonyos határt (25-29 mg/dl), a legtöbb orvos vércserét tart szükségesnek, hogy a súlyosabb szövődményeket megelőzzék. Egészséges, érett újszülöttek esetében ilyesmire szinte sosem kerül sor.
Otthoni „kezelés”
- A bilirubin lebontásában a természetes napfény is segít, még akkor is, ha csupán az ablakon át süt rá a babára. Ez persze nem jelenti azt, hogy közvetlen napfényben, hosszan napoztatni kell a kicsit.
- Gyakori szoptatás: Sárgaság esetén az édesanya azzal tud a legtöbbet segíteni, ha sűrűn, nagyjából két óránként mellre teszi a babát, éjszaka is. Fontos, hogy ilyenkor látható, hallható, érezhető szívás, nyelés legyen. Ennek megvalósulásában nehézséget okozhat, hogy a besárgult babák, az emelkedett bilirubin hatására aluszékonyabbak, ilyenkor finoman ébresztgessük a picit.
Kapcsolódó cikkek
