Baba

Mit látnak, mit hallanak, és mit éreznek az újszülöttek az első életórában?

A születés utáni első életórának óriási jelentősége van, bármennyire is furcsa ezt elhinni egyetlen órácskáról. Dr. Szabó Miklós, neonatológus a Semmelweis Egészség Napok rendezvényén az újszülöttek első órájáról tartott előadást.
2021. Március 25.

A megszületés egy nagyon különleges start, sok mindent befolyásol, akár determinálhat is. Dr. Szabó Miklós, neonatológus, egyetemi docens az úszók példájával illusztrálta mekkora jelentőséggel bír a megszületés utáni első óra: egy versenyúszó a rajtra külön készül, a verseny szempontjából a rajtnak, az elstartolásnak óriási szerepe van. A kisbabák nem készülnek külön erre a startra, vagyis a megszületésük utáni első órára, de a szülők és különösképpen az egészségügyi szakemberek készülhetnek rá. Ez a készülés pedig nem más, mint az aranyóra biztosítása.

Az újszülötteknek veleszületett, konkrét percepcióik vannak, amik ha azonnal teljesülnek a megszületésük után, akkor a környezet abban erősíti meg őket, hogy fontosak, biztonságban vannak. Ennek pozitív vegetatív válaszai is vannak az újszülöttnél.

Mit tud egy újszülött az első életórában?

Ahhoz, hogy megértsük, miért van nagy jelentősége annak, hogy mi történik az újszülöttel az első órában, érdemes tudni, hogy mit is tud egy éppen világra jött baba.Egy érett újszülött, ha felnőttkori fogalmakkal kéne leírnunk, színvak, súlyosan távollátó, azaz a közeli tárgyakat nem látja élesen. Egy koraszülött baba súlyosan gyengén látó és fénylátó, ha felnőttkori fogalmakat szeretnénk használni. Tudjuk, hogy az újszülött az emberi arcot preferálja, főleg, ha álló, szembe néző pozícióban van, ha kontrasztos. Ezzel az úgy nevezett vizuális diszkriminációval jövünk a világra, ez nem egy tanult, hanem veleszületett képességünk.Az újszülött érez illatokat, szagokat. Kísérletek bizonyítják, hogy ha bármilyen formában is megérzi az anya illatát, akkor éhségjeleket mutat. Ez is egy veleszületett képességünk.Az újszülött baba a magasabb tónusú, gyermek típusú hangokat preferálja. Képes megkülönböztetni mind az anya, mind az apa hangját másokétól, sőt, az anya és apa hangjait is meg tudja különböztetni egymástól és jobban preferálja az édesanyja hangját. Ez a méhen belüli tanulás következménye, tehát tanult képesség, nem veleszületett.

Mire tanítanak minket az újszülöttek?

Dr. Szabó Miklós előadásában elmesélte a bogotai kenguru-módszer vagy kenguruzás megszületésének sokak számára ismert történetét: Columbiában a szegény társadalmi státuszú családoknál korán hazaadták a koraszülött babákat, az orvosok az anyák lelkére kötötték, hogy tartsák minél többet a babákat a testükön, a mellükön és táplálják őket anyatejjel, ha szoptatva még nem megy a korababáknak, akkor pipettával vagy bármilyen más eszközzel, de kapják meg a lefejt anyatejet. Utánkövetéssel kiderült, hogy az 1500 gramm alatti, korán hazaadott koraszülött babák túlélése nemhogy rosszabb, hanem egyenesen jobb volt, mint azoknak, akik kórházban maradtak. Innen jött a kenguru-módszer alkalmazásának újrafelfedezése, hiszen a szoros testkontaktus, a bőr-bőr kontaktus anya és baba közötti fontossága évezredes múltra tekint vissza.Miben ennyire jelentős a kenguru-módszer? Mert a Rey és Martinez által 1978-ban kifejlesztett kenguru-módszer lényege, hogy az anya tulajdonképpen egy élő inkubátor a korababa számára. Amellett, hogy a szinte folyamatos bőr-bőr kontaktus elősegíti az anyatejes táplálást, erősíti a baba immunrendszerét, jótékonyan hat a légzésére, a keringésére, a kötődésre, biztosítja a testhőmérsékletét, csökkenti a kórházi fertőzések veszélyét. Megvalósul általa mindaz, ami a babáknak rendkívül lényeges: az érintés, az illat, a hang és a vizualitás is.De korántsem csak a koraszülött babáknak nagyon fontos a bőr-bőr kontaktus. Ha az újszülöttnek (és az anyának) megfelelő környezetet biztosítanak, akkor minden érett újszülött kilenc ösztönös, programozott fázison megy keresztül élete első órájában. Ezek a fázisok: sírás fázis, relaxációs fázis, ébredési fázis, aktivizálódás, pihenési fázis, kúszás, ismerkedés, szopási fázis, alvási fázis. Ez nem más, mint az aranyóra fázisai. Akikkel megtörténik ez a kilenc fázis, vagyis háborítatlan lehet az aranyórájuk, azoknak a babáknak nem esik le a cukra, kevesebbet sírnak, jobban kötődnek, könnyebben adaptálódnak, stabilabb a hőháztartásuk, és sikeresebb lesz a szoptatásuk is. Utánkövetéses vizsgálatok alapján azok a babák és anyák, akik békében megélhették az aranyóra kilenc fázisát, egy évvel később jobban értették egymást, harmonikusabb volt a kapcsolatuk, mint azoknak a baba-anya párosoknak, akiknél nem történt meg az aranyóra.Dr. Szabó Miklós kitért arra is, hogy korábban általános volt az alábbi gyakorlat az újszülött első órájában:születése után azonnal elvágták a köldökzsinórt

– azonnali légúti leszívás

– szárazra törlés

Apgar-teszt

– fürdetés

– szárazra törlés

– szemcseppentés

– bepólyázás, felöltöztetés

– majd megmutatták a babát az anyának és elvitték, hogy az anya pihenni tudjon, addig ma már tudjuk, hogy a kívánatos és követendő gyakorlat ez (kéne hogy legyen):- megszületés után azonnal az anyára helyezés

– köldökzsinór elvágása akkor, amikor már nem pulzál

– aranyóra

– csak ezután mérni az újszülöttet, hagyni, hogy mindvégig együtt legyen az anyával,

– nem kell megfürdetni

– együtt elhelyezni őket.Ha ez az egyórányi ráfordítás, odafordulás meg tud valósulni, akkor az újszülött könnyebben képes adaptálódni, egyértelmű vegetatív válaszokat adva. Láthattuk, hogy hosszú távú hatása van mind a babára, mind az anyára (kompetenciaérzés növelése, szoptatás segítése, kötődés kialakulása) az aranyórának, annak, hogyan telik az újszülött első életórája.