A kutatócsoport megállapította, hogy a csecsemők a nyugodt alvás nevű alvási szakaszban is végeznek rángatózó mozgást, nem csak a REM alvás alatt. Az eredmények azt mutatják, hogy a szundikáló csecsemők agya és motoros rendszere között több kommunikáció zajlik, mint azt eddig ismertük.
Rángatózó mozgások a nyugodt alvásfázis alatt
Az iowai kutatók évek óta tanulmányozták a csecsemők REM-alvás közbeni rángatózó mozgásait, és azt, hogy ezek a rángatózó mozgások hogyan járulnak hozzá a babák testmozgásának koordinálására való képességéhez. Ebben a tanulmányban a tudósok arról számolnak be, hogy a csecsemőknél három hónapos kor körül jelentősen megnövekednek az alvás második fő szakaszában, az úgynevezett nyugodt alvás során a rángatózó mozgások.”Ez teljesen meglepő volt, és amennyire tudjuk, csak az emberekre jellemző” – mondta Mark Blumberg, a Pszichológiai és Agytudományi Tanszék professzora és tanszékvezetője, a tanulmány egyik szerzője. “Olyan dolgokat tapasztaltunk, amelyeket patkány megfigyelések során korábban nem és a tudományos irodalomban fellelhető adatok alapján sem.”
- Kapcsolódó: Miért lélegeznek gyorsabban a csecsemők?
A kutatók 22 alvó csecsemőt – egyhetestől hét hónapos korig – és azok rángatózó mozgásait rögzítették. A tudósok eleinte kizárólag a REM-alvás során fellépő rángásokra figyeltek, összhangban más emlősök REM-alvással összefüggő rángásaival kapcsolatos korábbi kutatásaikkal. De aztán megtörtént a meglepetés: a kutatók észrevették, hogy a csecsemők a REM-alváson kívül is rángatják a végtagjaikat.”A rángások pontosan ugyanúgy néztek ki” – mondta Greta Sokoloff, az iowai Pszichológiai és Agytudományi Tanszék kutatója, a tanulmány vezető szerzője. “Nem számítottunk arra, hogy a nyugodt alvás során rángásokat fogunk látni – elvégre a nyugodt alvás azért kapta ezt a nevet, mert az emberek és más állatok jellemzően nem mozognak ebben az állapotban.”Mivel a kutatók az alvó csecsemők agyhullámait rögzítették, tanulmányozni tudták a rángásokhoz kapcsolódó agyi aktivitást. A várakozásoknak megfelelően észrevették, hogy a nyugodt alvás során a csecsemők nagy agyi oszcillációkat (időben ismétlődő változás) produkáltak, körülbelül 10 másodpercenként egyszer.
Így tanulnak a testükről
Az alvási orsók (az alvás során a non-REM három típusából az egyik) ablakot nyitnak az agy és a motoros rendszer koordinációjára. A kutatók megállapították, hogy ez a csecsemőknél három hónapos koruk körül kezdődően hét hónapos korukig növekedett, és a szenzomotoros sáv mentén koncentrálódtak, ahol az agykéreg az érzékszervi és motoros információkat dolgozza fel. Ezek az alvási orsókkal kapcsolatos tények különösen fontosak voltak, miután a kutatók felfedezték, hogy az alvási orsók és a rángások szinkronban vannak.”Az alvási orsókat széles körben összefüggésbe hozták a tanulással és a memóriával” – mondja Sokoloff. “Tehát az eredményeink azt sugallják számunkra, hogy amit a csecsemők csinálnak, az a testükről való tanulás a rángásokon keresztül az alvás egy olyan szakaszában, amelyről korábban azt hittük, hogy a csend határozza meg.”A felfedezés egy teljesen új kutatási irányt nyit a csecsemők alvása közben zajló agy-test kommunikáció kutatásában. “A csecsemőknek integrálniuk kell az agyat a testtel, hogy a rendszer megfelelően beálljon és működjön. Születéskor még nincs minden összekapcsolva. Rengeteg fejlődésnek kell megtörténnie a születés után. Úgy gondoljuk, hogy az agy és a test különböző részei közötti kapcsolódás új módját látjuk”.A kutatók megjegyzik, hogy a tanulmány kis mintán készült és a csecsemőket rövid nappali alvási időszakok alatt figyelték meg. Azt tervezik, hogy több csecsemőt is bevonnak a későbbi kutatásba és az eredmények megerősítése érdekében nappal és éjszaka is vizsgálják az alvásukat.(Cikk forrása: sciencedaily.com)