Baba

Megvan, hogy indul be a babák légzése

A Virginai Egyetem Orvostudományi Karának kutatása rávilágít, milyen életre szóló változások történnek a légzőrendszerben, melyek az első lélegzetvétellel következnek be.
2021. Január 29.
Életmenő változást vált ki az agyban a baba első lélegzete (Fotó: Getty Images)

A kutatócsoport egy olyan jelzőrendszert fedezett fel az agytörzsben, amely szinte azonnal aktiválódik születéskor, hogy támogassa a korai légzést. Úgy tűnik, ezt a támogató rendszert a baba első lélegzetvétele indítja be.

“A születés traumatikus az újszülött számára, mert át kell vennie az önálló irányítást fontos testfunkciók felett, beleértve a légzést – idézi a Sciencedaily.com Douglas A. Bayliss-t, a Virginai Egyetem Orvostudományi Karának Farmakológiai Osztályának elnökét. A szakértő hozzátette, hogy úgy gondolják, ennek a rendszernek a születéskor történő aktiválása extra biztonsági tényezőt jelent ebben a kritikus időszakban.

Az új megállapítások segítik a kutatókat abban, hogy meg tudják érteni az átmenetet a légzés korai és törékeny állapotából egy stabil élettani rendszerbe, amely hibátlanul látja el a szervezetet oxigénnel az élet során. A baba az anyaméhben még nem úgy jut oxigénhez, mit világrajövetele után, légzési mozgások pedig csak szakaszosan fordulnak elő nála, így az átmenet születéskor nagyon sérülékeny lehet.

A kutatók egereken végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy születéskor egy specifikus gén azonnal egy neuroncsoportba csatlakozik, amely az egereknél szelektíven szabályozza a légzést. Ez a gén egy PACAP nevezetű peptid neurotranszmittert termel (az aminosavak egy olyan láncát, mely információt továbbít az idegsejtek között), amelyet az idegsejtek a baba születésekor szabadítanak fel.

A kutatók megállapították, hogy a peptid elnyomása az egereknél légzési problémákat okozott, és megnövelte az apnoék – potenciálisan veszélyes szünetek a légzésben – gyakoriságát. Az apnoék gyakorisága a környezeti hőmérséklet változásával is tovább növekedett. Ezek a megfigyelések azt feltételezik, hogy a neuropeptid rendszer problémái a bölcsőhalál (SIDS) kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Az új kutatás szerint a neuropeptid rendszer problémái növelhetik a csecsemők hajlamát a SIDS-re és más légzési problémákra. A PACAP az első olyan jelzőmolekula, melyről kimutatták, hogy specifikusan és tartósan a születéskor aktiválódik, és genetikailag kapcsolatban van a SIDS-szel. De a kutatók megjegyezték, hogy a SIDS okai valószínűleg összetettek, és más fontos tényezőit is felfedezhetik.