Mennyire ártalmas a gyerekre a röntgen és a CT?
A gyogyhirek.hu cikke foglalta össze a röntgen, a kontrasztanyagos röntgen, CT (számítógépes rétegvizsgálat), az izotópvizsgálat, a mágneses rezonancián alapuló MR és az ultrahangvizsgálat lehetséges mellékhatásait.
Röntgen
Még a hozzá nem értők is tudják, hogy a röntgensugár ártalmas az emberi szervezetre, az izotópvizsgálat úgy szintén, a vizsgálat során felhasznált radioaktív anyagok miatt. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a radioaktív dózist sok szempontból is vizsgálják és csak azt a vizsgálatot javasolják elvégeztetni az orvosok, am több hasznot hoz, mint amennyi kárt okoz vagy veszélyt jelent. A másik fontos elv a röntgendiagnosztikában, hogy a legalacsonyabb sugárdózissal kell elkészíteni a felvételeket, azt a legalacsonyabb dózist kell megtalálni, amivel még megfelelő információ szerezhető.
Sajnos azonban nehezen megjósolható az, hogy kinél milyen mértékű a hatása egy adott vizsgálatnak, azt pedig főleg nehezen tudjuk megmondani hogy milyen hosszútávú következményei lesznek. Az úgynevezett determinisztikus hatás azt jelenti, hogy egy bizonyos küszöbdózis felett jön létre a károsodás, ami például a szemlencse elszürkülését, a bőr égését és a szőrzet elvesztését jelenti. Ez egészségügyi diagnosztikai alkalmazás esetén gyakorlatilag nem alakulhat ki.
Ugyanakkor kisebb dózis alatt is elképzelhető, hogy károsodás jön létre, akár génmutáció is, ami a következő generációkban (az egyén gyermekin, unokáin) okozhat tüneteket.
Mivel a sugárdózis halmozódik, ezért figyelembe kell venni a korábban elvégzett vizsgálatokat is, de nem számszerűen, nem létezik ugyanis felső határ, ami fölött nem végezhető el a vizsgálat.
Egy sima röntgenfelvétel sugárterhelése kisebb, mint a kontrasztanyagos vizsgálaté, leginkább azért, mert sorozatfelvétellel készül. Vannak olyan kontrasztanyagos vizsgálatok, amelyeket nem javasolnak gyerekek számára, ilyen a gyomor-vékonybél működés kontrasztanyagos vizsgálata és a vesefestés is.
Gyermekeknél mindig a legnagyobb körültekintéssel és mérlegeléssel végzik el a vizsgálatot, hiszen náluk jelentkeznek leginkább mellékhatások.
“Nem csak azért 2-5-ször (egyes szerzők szerint 10-szer) érzékenyebbek a sugárterhelésre, mert gyors sejtosztódás megy végbe a szervezetükben, hanem azért is, mert hosszabb idő áll rendelkezésre életük folyamán, hogy megjelenhessen az ionizáló sugárzás okozta késői következmény. A leukémia lappangása 10 év, a daganatoké akár 40 év is lehet. A felnőttekétől eltérő testarányok és a szöveti eloszlás miatt is radioszenzitívebbek a gyermekek”- írja a gyogyhir.hu.
Sajnos pont a gyerekek azok, akiknél a vizsgálat ismétlődése gyakori, mert még nem képesek az együttműködésre, például rövidebb ideig tartó mozdulatlanságra.
CT
Rétegvizsgálat, és mint ilyen sok felvételt jelent. Az elv ugyanaz, mint a már fentebb említett: a lehető legalacsonyabb és legoptimálisabb sorozatszám mellett az abból nyerhető legmagasabb és – megfelelőbb információ nyerése.
Becslések szerint annak a rizikója, hogy egy viszonylag magas dózisú CT-vizsgálat következtében az élet folyamán súlyos rákos megbetegedés alakuljon ki 1:1000 (pl. 1000 gyermekből, akin hasi CT-vizsgálatot végeznek, 1 ennek köszönhetően lesz súlyos rákos beteg élete folyamán, az egyéb daganatos megbetegedés esélye ennek duplája).
A kontrasztanyagoknak is lehetnek mellékhatásai ezért gyermekkorban kevésbé tömény, nem ionos anyagokat használnak a vizsgálatok során. Az intravénás kontrasztanyag adásnak nagyon ritkán előforduló szövődménye a túlérzékenységi reakció, ami akár életveszélyes is lehet.
Gyermekek esetében nagyon fontos, hogy megfelelő folyadékbevitel legyen a kontrasztanyag adása előtt és után. A vese éretlensége miatt a babák első 3 hónapjában az intravénás kontrasztanyag alkalmazása nem javasolt.
A szájon át adható kontrasztanyagoknak is lehetnek mellékhatásaik: székrekedés, bélelzáródás.
Izotópvizsgálat
Fontos diagnosztikai vizsgálat. Gyerekeknél leggyakrabban a vesegyógyászat és a csontelváltozások területét használják. A sugárterhelés mértéke nagyobb, mint a hagyományos röntgenvizsgálatoké.
MR-vizsgálat
Széles területen alkalmazható ez a képi diagnosztikai vizsgálat. Viszonylag új eljárásról van szó, ezért nem áll még rendelkezésünkre minden adat a mellékhatásaival kapcsolatban. Amit tudunk és ismertebb, de ritka mellékhatások az a szédülés, hányinger, fülcsengés, fémes ízérzés, szöveti felmelegedés. A gyermekradiológiában a sugárterheléssel járó vizsgálatok helyett egyre inkább az MR-t alkalmazzák.
Az MR-kontrasztanyag szövődményeként 2-3 hónaptól évekig terjedő intervallumban megjelenő tünetek a következők lehetnek: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír, a bőr megvastagodását és a belső szervek elmerevedése. Minél kisebb dózis használata, alacsonyabb kockázattal járó kontrasztanyagok alkalmazása javasolt. Ebben az esetben is fontos a folyadékpótlás biztosítása.
Mivel az MR-vizsgálatok sokszor teljes mozdulatlanságot igényelnek, ezért gyermekek esetében gyakran altatásban végzik.
Ultrahang
Az ultrahangvizsgálatnak nincs ismert mellékhatása.
Könnyen hozzáférhető, sokszor ismételhető. Nem igényel altatást. Az ultrahangos kontrasztanyagok alkalmazása során a mellékhatások többnyire enyhék, fejfájást, szédülést, fülcsengést, ízérzés zavarát tapasztalhatjuk.
Ha összehasonlítjuk az ultrahangos kontrasztanyagok mellékhatásainak gyakoriságát az MR-kontrasztanyagokéval és a CT-kontrasztanyagokéval, akkor elmondható, hogy lényegesen ritkábban fordul elő ultrahang esetében mellékhatás.
Kapcsolódó cikkeink:
- A babák komplex ultrahangos szűrővizsgálata
- Veszélyes-e az ultrahangvizsgálat?
- Mikor kell röntgenvizsgálatra vinni egy gyereket?
Forrás: gyogyhirek.hu/babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
