Már az is meglepő, hogy a tudomány ennyit foglalkozik ezzel, hiszen a múlt század elejéig senkinek sem jutott eszébe ez a kérdés. A csecsemő szopott, nőtt, vékonyka volt vagy dundi, ráhagyták.
Anyatejen növekedve
Ma, a józan paraszti megoldástól (megmérik evés előtt és után) a legújabb technológiával megtervezett izotópos vizsgálatig mindenféle gyakorlati és elméleti megközelítést felvonultatva kutatják ezt a témát. Az eredményeket látva bátran kijelenthetjük: egyáltalán nem tudjuk megmondani, hogy a kisbabának mennyi anyatejre van szüksége. A vizsgálatok eredményei között ilyen adatok szerepelnek: egy átlagos három hónapos baba napi 700 gramm anyatejet szopik. De ezt az adatot azonnal szögre is akaszthatjuk, hiszen átlagos baba nem létezik.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az egészséges, normálisan fejlődő három hónapos babák napi anyatejadagja 500 és 1200 gramm között mozog! Hogy mi az oka ennek a különbségnek? Egyrészt az, hogy a babák nagyon különbözőek. Kezdjük ott, hogy a normál születési súly 2500 és 5000 gramm között mozog. Nem gondolhatjuk, hogy ilyen különbséggel egyforma kell hogy legyen a „fogyasztásuk”. Másrészt az anyatej összetétele a csecsemő korának, a szoptatás hosszának, gyakoriságának, a szopás intenzitásának, de még az adott napszaknak is függvénye.
Vagyis nem tudjuk pontosan megmondani, mikor mennyi került a pocakba, csak azt, hogy jó úgy, ahogy van. Tehát nem érdemes mérni a fogyasztást!
Ha a baba igény szerint és hatékonyan szopik, csak anyatejet kap, és naponta legalább ötször-hatszor súlyos, pisis a pelusa, akkor szinte biztos, hogy minden rendben van. Ha a szülőknek kétségeik vannak, heti egy súlymérés is jó támpontot ad: ha a kezdeti súlyesés a negyedik-ötödik napon megáll, és a baba gyarapodni kezd, hetente legalább 12 dekát hízik, nyugodtak lehetnek.
A hízás mértéke és az elfogyasztott tej mennyisége ráadásul nincs is mindig szoros összefüggésben egymással. Miután megduplázta a születési súlyát (a 4-6. hónapban), a gyarapodás lendülete csökkenni szokott.
Ha nem szopik a baba
A WHO ajánlása szerint féléves korig csak tejre van szüksége a csecsemőnek. A legjobb az anyatej lenne, de ha a szoptatás akadályba ütközne, akkor a saját édesanya lefejt tejét, ha ez nem áll rendelkezésre, más anya tejét, ha az sincs, akkor a kisbaba igénye szerint módosított tejet, vagyis tápszert javasol az Egészségügyi Világszervezet. A tápszer összetétele nem változik a csecsemő igénye szerint, a cumisüveg pedig kifogyhatatlan, újratölthető forrás, amiből egyenletes sebességgel dől a tej, amíg csak szopja a baba.
Tápszer esetében tehát határt szoktak szabni a fogyasztásnak, nehogy túlterheljük a kisbaba szervezetét. Az általános ajánlás 150 milliliter testsúlykilogrammonként naponta. (A közhiedelemmel ellentétben az eddig elmondottak miatt ezt szopós babákra nem alkalmazhatjuk.) Vagyis egy négykilós babának 600 milliliter tápszer jár egy nap. Az sem mindegy, mekkora adagokban. Étvágya a nemétől, a genetikai adottságaitól, a hőmérséklettől, sőt a temperamentumától is függ.
Egyáltalán nem biztos, hogy minden etetésnél éppen ugyanannyit szeretne kapni, mint ahogy senki emberfia nem eszik egyforma adagot reggelire, ebédre, vacsorára.
Az egész világ népességét érintő ajánlásokat az ENSZ egészségügyi intézménye, az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) fogalmazza meg, kizárólag egészségügyi szempontokat figyelembe véve, mindenféle gazdasági és politikai nyomásnak ellenállva. Gyakran hangoztatott nézet, hogy a WHO-ajánlások csak a fejlődő országokra, a szegényebb régiókra vonatkoznak. Ez tévedés, az európai régióra vonatkozó ajánlások is megtalálhatóak a WHO dokumentumai között.
Olvass a második fél évről itt!
Kapcsolódó cikkeink:
– A mérlegfrász: miért nem hízik a baba?
– Nem hízik eleget, kapjon főzeléket?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
