Az Essex és az Oxford Egyetem kutatói háromféle baba-mama kettőst vizsgáltak a kicsik négyhetes korában: a terv szerinti, például négyóránkénti etetéshez igazodókat, azokat, akik próbáltak időbeosztást kialakítani, de nem sikerült, és azokat, akik a babák igényeit követték – írja a Daily Mail.
Az adatok kiindulási pontja a “The Avon Longitudinal Study of Parents and Children” című tanulmány, amelyben több mint 10 000 gyereket vizsgáltak, akik az 1990-es évek elején születtek Bristolban és a környékén.
Az eredmények azt mutatják, az igény szerinti etetés nyolcéves korra magasabb IQ-szinttel párosul, öt-, tizenegy, illetve tizennégy évesen pedig jobb eredményt érnek el a gyerekek nemzeti alaptanterv tesztjein. A vizsgálatnál figyelembe vettek olyan háttértényezőket is, mint a szülők végzettsége, nevelési elvei, a család jövedelme, a gyerekek neme és kora, az anya egészségi állapota.
3 óránként vagy igény szerint etessünk?
A tanulmány szerint a terv szerint etető anyák általában fiatalabbak, alacsonyabb műveltségűek, sokan közülük egyedülállók, szociális alapú bérlők. Azok a gyerekek, akiknek az édesanyja sikertelenül próbált etetési rendet kialakítani, az igény szerint etetettekhez hasonló eredményeket produkáltak.
– A terv szerint és az igény szerint etetett gyerekek között tapasztalható különbség megvan a mellre tett és az üvegből cumiztatott picik között is – mondta dr. Maria Iacavou, az Essex Egyetem Társadalmi és Gazdasági Kutatóintézetének munkatársa. ? Az IQ-szint négy-öt pontos különbsége statisztikailag kiemelkedő jelentőségű, de nem tenne egy rossz tanulót osztályelsővé, hiába észrevehető.
A doktornő állítása szerint a négy-öt pont körülbelül annyit jelent, hogy egy harmincfős osztályban az a tanuló, aki a tanulmányi átlag szerinti rangsor alapján a tizenötödik, a tizenegyedik vagy a tizenkettedik lehetne.
A tanulmány, mely a European Journal of Public Health című folyóiratban jelent meg, azt is megállapítja, hogy az etetési rendet kialakító anyák általában több pihenéshez jutottak, így jobban ki tudták élvezni ezt az életszakaszt. Úgy tűnik azonban, van egy váltás, a terv szerint etetett gyerekeknek öt és tizennégy év között minden korosztályban rosszabb az iskolai előmenetelük és az IQ-tesztjeik is.
Maria Iacavou elmondta, ez volt az első nagyszabású tanulmány, mely a terv szerinti etetés és az igény szerinti etetés különbségeit hosszú távon vizsgálta, és óvatosságra int azzal kapcsolatban, hogy ok-okozati összefüggést keressünk az etetési szokások és az IQ-szint között.
– Ez a kutatás azonban széles körű adatokon alapul, és biztosan állíthatjuk, nagyon alacsony a kockázata annak, hogy eredményeinket a véletlen alakította volna ki. Mindazonáltal ez az első és egyelőre az egyetlen tanulmány a témában. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen kijelenthessük, az etetés módja hosszú távon kihat a gyermek IQ-jára és iskolai előmenetelére – nyilatkozta dr. Maria Iacavou.
Ezeket is érdemes elolvasnod:
Kapcsolódó cikkek
