Ez a kérdés a szülőket is foglalkoztatja, de jól teszik, ha nem gyerekeik serdülőkorában gondolnak először ennek a problémának a megelőzésére. A függőséget többnyire az alkoholnak és a kábítószereknek tulajdonítják, pedig ez még nem minden. A szakértők régóta tudják, hogy az emberek a szerencsejátéktól a csokoládéig, édességig bármitől függővé válhatnak.
Az addikció az első behatással kezdődik, és az időszakos használat idővel függőséggé alakul. Dr. Gillian Tober, a brit Addiktológiai Kutatási Társaság szervezet elnöke szerint minden függőség az első használattal kezdődik. „Ennek általában valamilyen társadalmi oka van, barát, barátnő, kortárs csoport, általában nem kellemes, de társadalmi jutalommal jár” – állítja a szakértő. Ez később megerősítést nyer. Az emberek általában azt mondják, hogy az első cigarettájuk pocsék ízű. Néhányan soha többé nem kóstolják, mások viszont továbbmennek, és megtapasztalják farmakológiai hatását.
A kábítószerek az agy jutalmazási útvonalait táplálják közvetlenül, és az agy még a szerencsejáték esetében is képes arra, hogy előre várja a kellemes érzést. Az agy alkalmazkodik a kábítószerhez, toleránssá válik, és mindig többet követel. Így jön létre a fizikai függőség.
Mondhatnánk erre azt, hogy szép-szép, de ismerünk számos embert, aki a sok édességevés ellenére, dohányzás ellenére, alkalmi drogozás, alkoholizálás ellenére mégsem válik függővé.
Így igaz! Nagyon sokan isznak, de kevesebben válnak nagyivóvá, és még kevesebben alkoholistává. Ilana Crome, a Keele Egyetem addiktológus-pszichiáter professzora szerint az utóbbi időben komoly előrelépések történtek ennek megértésében. A szakértők kezdik megismerni a függőség folyamatában végbemenő különféle mechanizmusokat, azt azonban továbbra sem tudjuk pontosan, mi okozza az addikciót. A viselkedés lényegével áll összefüggésben, ezért olyan nehéz kutatni és megérteni.
Az orvosok nem tudják megjelölni azt az egyetlen okot, amely felelős a függőségek kialakulásáért, azonban van néhány ismert kockázati tényező. Egyesek szerint a genetika is szerepet játszik, a függőségre való hajlamot lehet örökölni. A bántalmazás és elhanyagolás gyermekkorban, illetve a szülői házban látott kábítószer-használat is a kockázati tényezők közé tartozik, csakúgy, mint az elmebetegség, a nyomor és az alacsony iskolázottság.
Természetesen számos olyan esetet ismerünk, amelyekben egyik említett kockázati tényező sem jut szerephez. Nem lehet pontosan megjósolni, ki lesz függő, az azonban elgondolkodtató, hogy sok nehéz háttérrel rendelkezőnél várható lenne a probléma, mégsem alakul ki addikció.
Babaszoba
Az okok megtalálása és azonosítása nehéz, mint minden olyan jelenség esetében, amely valójában sok tényezővel, többek között a véletlennel is összefügg. Hiszen a függőség kialakulásában a neveléstől az étkezési szokásokon át az éppen aktuális élethelyzetig nagyon sok minden szerepet játszik. Néhány dologra azonban már csecsemőkortól érdemes figyelni, hogy ne közvetíts és taníts meg úgynevezett rossz válaszokat a gyerekednek.
A gyerek rosszkedvére, nyűglődésére személyes odafordulás legyen a válasz, ne cumi, teáztatás vagy egy darab keksz, piskóta kézbe adása. Rossz élmények után (például fájdalmas orvosi beavatkozás) ne legyen édesség a kompenzáció.
Vedd komolyan, ha a gyerek szemlátomást rosszul érzi magát, kedvetlen. Próbáld megtalálni az okokat, és kommunikálj vele az életkorának megfelelően. Például: kis csecsemőnél az éhségen kívül a rosszkedv fő oka, ha nem részesül elegendő testközelségben. Ezért jó válasz a szoptatás, amely jóllakatja és vigasztalja is egyszerre.
DE! Ahogy a gyerek cseperedik, egyre inkább fogékonnyá válik más válaszokra is. A szoptatás egy-két éves kor után is maradhat vigasztaló, de ne ez legyen az egyedüli lehetőség! Azzal a sokféle válasszal, amit a gyereked viselkedésére adsz, tanítod is őt arra, hogy a negatív dolgokra, érzésekre többféle válasz lehetséges. Ezért rossz megoldás ugyanakkor, ha a cumit általános vigasztalóként használod: túlságosan egysíkú, a valódi megoldást pedig nem adod meg vele.
Forrás: Medipress- babaszoba.hu