Az Emmi módszertani levele ad támpontot arra nézve, hogy melyek azok az esetek, amikor érdemesebb elhalasztani az oltást. Minden esetben a járványügyi helyzet, valamint a védőoltással megelőzhető betegség veszélyessége határozza meg, hogy mikor ajánlatos nem beadni az oltást. Ezek az ellenjavallatok:
1. Lázas betegség
2. Immunológiai károsodás
Élővírus-tartalmú vakcina, illetve BCG nem adható:
-veleszületett immundefektus gyanújavagy fennállása esetén
-szerzett immunhiányos állapotokban: alapbetegség okozta, vagy kezelés során, másodlagosan kialakult immunkárosodás (pl. autoimmun kórképek).
3. Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása
Egy adott oltóanyaggal összefüggésbe hozható, korábban átvészelt anafilaxiás reakció (a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégeödéma, hipotenzió, sokk) abszolút ellenjavalt az ugyanazon összetételű oltóanyaggal végzendő védőoltásnak.
Ha az oltóanyag olyan összetevőt tartalmaz, amellyel szemben az már korábban súlyos hiperérzékenységi reakcióval válaszolt, az oltás az alapellátásban nem végezhető el, az oltandót védőoltási szaktanácsadóba kell irányítani.
4. Várandósság
Élő közvetítőt tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció és a tervezett várandósság között 3 hónap várakozás javasolt. Élő kórokozó tartalmú oltóanyaggal várandósság alatt -tervezetten -immunizáció nem végezhető.
Ha a terhesség a védőoltás beadása után derül ki, nem szükséges annak megszakítása.
Várandósság alatt mérlegelni kell a megelőzendő fertőzés veszélyét. Amennyiben a fertőzés megelőzése egyértelmű előnnyel jár (tetanusz vagy a veszettség, influenza elleni oltás, hepatitis A, meningococcus, pertussis elleni oltás) az immunizáció az első trimeszterben is elvégezhető.Az életkorhoz kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van arra, hogy átmenetileg elhalasszuk az oltást és később pótoljuk. A folyamatos oltási rendszer lehetőséget ad arra is, hogy a gyermeket optimális egészségi állapotában immunizálják: az oltások végzése ugyanis nem korlátozódik egészen szűk időtartamra, mint kampányoltás esetében. Fontos az indokolt ellenjavallatok figyelembevétele, azonban legalább ilyen fontos, hogy a védőoltások időben megtörténjenek, tehát ha ellenjavallat nincs, minden oltható gyermeket a megadott időben be kell oltani.
Milyen betegség nem számít ellenjavallatnak?
Az alábbiakban felsorolt állapotok, betegségek nem tekinthetők kontraindikációknak, tehát az oltásokat el kell végezni:
allergia, asztma, atópiás dermatitis, étellel összefüggő tojásfehérje allergia, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség,krónikus szív-, tüdő-és vesebetegség, neurológiai betegségek stabil állapota és Down-szindróma, újszülöttkori sárgaság, újszülöttkori kis súly, koraszülöttség, alultápláltság.
Egyedi elbírálást igényelő állapotok
Mindenképpen egyedileg kell meghatározni a védőoltás beadatását:
HIV-fertőzött személyek
A HIV-fertőzött anyák újszülöttjei nem részesíthetők BCG oltásban. A vertikális fertőződés kizárása után (a csecsemő HIV PCR vizsgálata negatív) a BCG oltás elvégezhető.
Tünetmentes HIV-fertőzött személyek -az élő kórokozó tartalmú oltóanyagok kivételével -az életkorhoz kötött kötelező és az ajánlott védőoltásokkal immunizálhatók. Élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal csak megfelelő kezelés és ellenőrzött immunstátusz mellett olthatók.
Splenectomizáltak
Funkcionális vagy anatómiai léphiány a tokos baktériumokkal szembeni csökkent védekezőképességgel jár. Tervezett műtét előtt 2 héttel, baleset miatt történt splenectomia után 7-10 nappal pneumococcus és meningococcus elleni védőoltás szükséges az életkornak megfelelő aktuális ajánlás szerint, a szezonális influenza elleni oltás mellett. A Hib ellen alapimmunizált gyermekek ismételt védőoltása és a felnőttek Hib elleni oltása a kedvező járványügyi helyzet miatt nem szükséges.
Immunkárosodottak
Veleszületett immundefektus és alapbetegség kezelésének következtében kialakult immundefektus (hemato-onkológiai, autoimmun betegség stb.) esetén a betegek egyéni oltási terv alapján olthatók. A beteg közvetett védelme érdekében a környezetében élő személyek oltása javasolt (influenza, pneumococcus, meningococcus, bárányhimlő).
Koraszülöttek oltásai
A koraszülöttek fertőzésre való hajlama jelentős, melyet a tartós kórházi ápolás, a beavatkozások, a diagnosztikus vizsgálatok, műtétek fokoznak. Az életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül a meningococcus és a rotavírus fertőzés elleni oltásokat klinikai állapottól függően, az időrendi életkorban (testsúlytól függetlenül) ajánlott elkezdeni. Stabil állapotú csecsemő, egészségügyi intézményben ápolt, gondozott baba is oltandó. Az egy időben adott több oltás a koraszülötteknél sem növeli az oltási reakciók súlyosságát és az oltást követő nemkívánatos események gyakoriságát.Kapcsolódó cikkeink:
- Védőoltások: az eredményekről még mindig keveset beszélünk
- Nem kötelező védőoltások
- A szülők fele nem adatja be a választható védőoltásokat
Kapcsolódó cikkek
