Rengeteg kutatást végeztek arról, hogy mennyiben befolyásolj az alvás minőségét a kisbaba, de azzal, hogy mi a helyzet az anyukák álmaival, csak kevesen foglalkoztak. Dr. Tore Nielsen, a Montreali Egyetem pszichiátriai professzora az egyetlen kutató a világon, aki a szülés utáni álmokat tanulmányozza. 2007-ben a Sleep folyóiratban tette közzé kutatását, melyet 273 nő bevonásával végzett, akik éppen babát vártak, frissen szültek, vagy soha nem voltak még terhesek. A tanulmány ugyan kevés létszámú résztvevővel készült, és önbevalláson alapultak az adatok, érdekes összefüggéseket mutatott.
A vizsgálatban résztvevő szinte összes nő emlékezett az álmaira – a várandós vagy frissen szült nők többet álmodtak, gyakrabban voltak rémálmaik, és sokat álmodtak újszülöttekről. Sokan álmodtak közülük olyat, ahol a kisbaba fuldoklott. A már szült nők nagyobb valószínűséggel tapasztaltak szorongást álmaikban, és ők meg is próbálták menteni a babájukat, akinél álmukban azt tapasztalták, hogy veszélyben van – ezt nevezzük álommegvalósító viselkedésnek. Ilyenkor megpróbáljuk fizikailag is végrehajtani az álmunkban tapasztalt dolgokat, például ordítással, rúgással, ütéssel vagy ugrással. Amikor álmodunk, az agyunk általában kikapcsolja az izmainkat, hogy ne mozogjanak közben, azonban ilyenkor a testet bénító mechanizmusok gátolva vannak.
Arra nincs semmiféle statisztika, hány ember tapasztalja álmában ezt a fajta viselkedést, de néhány előzetes bizonyíték arra utal, hogy ez gyakoribb a friss édesanyáknál. Dr. Nielsen 2007-es tanulmánya szerint a résztvevő anyukák kétharmada számolt be erről. A kutatók számára nem egyértelmű, hogy mi okozhatja ezt esetükben, de véleményük szerint részben az olyan hormonok, mint az oxytocin, a prolaktin vagy a vazopresszin ingadozó szintjének lehet ehhez köze, másrészt pedig a minőségi alvás hiányának.
Dr. Carolina Marcus, a New York-i Rochester Egyetemi Klinika orvosának, egyetemi docensének elmondása szerint egy normál éjszaka során négy-öt alvási cikluson haladunk végig, és a gyors szemmozgásos szakasz, azaz a REM fázis a vége általában ezeknek a ciklusoknak. A REM szakasz az, amikor az emberek a legaktívabban álmodnak és amikor a leginkább fel tudja dolgozni az agyuk a napi dolgokat, de ha ezt valami rövidre zárja, például egy síró csecsemő hangja, az egész kezdődik elölről. Ezért lehet, hogy az édesanyák, akiket óránként kétszer felébreszt a kisbaba, soha nem érik el teljesen a REM fázist.
Éppen ezért nem csak az a kérdés, hogy mennyi alvás jut egy édesanyának, hanem hogy az mennyire minőségi. Ha az édesanyák több éjszaka egymás után nem jutnak megfelelő minőségű alváshoz, az agy megkíséreli pótolni az elveszett álmokat úgy, hogy erősebbeket készít a REM fázisokban. Amikor ez megtörténik, az álmok annyira élénkké válhatnak, hogy a test nem tudja rendesen megfékezni az izmait, és nem tudja megakadályozni a mozgást. Ez magyarázhatja, miért próbálhatják meg a friss anyukák meg is valósítani, amit álmodnak. A szakemberek szerint az újdonsült édesanyáknak éppen ezért lenne fontos, hogy legalább 3-4 órát aludjanak egyhuzamban az éjszaka során, és ilyenkor a partnerük vállalja át az etetést.
A New York Times szerzője arról számolt be Dr. Nielsennek, hogy újdonsült anyukaként megesett vele az is, hogy valahol az alvás és az ébrenlét határán azt érzékelte, hogy egy farkas áll az ágya mellett, de amint felült, az állat eltűnt. A szakember szerint ezek a hallucinációk sem ritkák az anyukáknál, és eközben is gyakran megbénulnak az izmok. Dr. Nielsen elmondta azt is, hogy tanulmányából kiderült, hogy az újdonsült anyáknak gyakran vannak olyan hallucináció illetve álmai, amelyek mozgásra késztetik őket, vagy arra, hogy megnézzék a csecsemőt, hogy biztonságban van-e.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:
- Álomfejtés várandósoknak
- Éjszakai pánikroham
- Légy álomférj – Hagyd aludni a feleséged!
- Miért riad fel éjszaka?
Kapcsolódó cikkek
