Gyakori hiba, hogy a szülők nem hallgatnak a megérzéseikre, és az ellentmondásos tanácsok miatt stresszt élnek át, holott ez az időszak vicces, élvezhető is lehet. Ne aggodalmaskodjatok, csupán néhány dolgot tartsatok szem előtt – javasolja Lukasz Rebeka azoknak, akik most kezdik a hozzátáplálást. A gyerekekkel foglalkozó dietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens, a Kiskanál Kommandó vezetője azt kéri az édesanyáktól, hogy csak felkészült szakembereknek higgyenek, akik a legújabb ajánlásokat követik.
Mikor kezdjük el?
Többféle javaslat született már azzal kapcsolatban, hogy a hozzátáplálást mikor érdemes elkezdeni. A szakember szerint azonban ez nem egy kőbe vésett dátum: időre született, egészséges gyermek esetében elég hat hónapos kor körül elkezdeni a kóstoltatást, feltéve, hogy a kicsi már stabilan tartja a fejét és a nyakát. Az ételek túl korai – négy hónapos kor előtti – bevezetése magasabb allergiakockázattal járhat, de a félrenyelésre is nagyobb még ilyenkor az esély. A túl későn – hét hónapos kor után – indított hozzátáplálás esetében pedig gyakori, hogy vashiány, energiahiány lép fel, illetve ebben az esetben is megnőhet az ételallergia kockázata – sorolja Lukasz Rebeka hozzátéve: ha magas az allergiakockázat (igazolt ételallergia vagy súlyos ekcéma esetében), mindenképp érdemes szakorvossal egyeztetni az allergének bevezetéséről, ami az esetükben akár a javasoltnál korábbi időpontot jelenthet.
Sokan tartják be azt a régebbi javaslatot, miszerint ha a baba tápszeres, hamarabb kell megismertetni vele az ételeket, hogy megkapjon minden létfontosságú tápanyagot. Ez azonban tévhit (bár nem véletlenül került be a köztudatba). Sok szülő szerint ugyanis míg az anyatej íze és összetétele folyamatosan változik, a babák egy idő után megunják az egyhangú tápszert. Ez azonban nem indokol hamarabbi kezdést, az ő esetükben inkább a túltáplálásra kell figyelni, így ugyanis az új ízek megismertetése borítékolhatóan nehéz lesz – fogalmaz a dietetikus, aki gyakran találkozik ezzel a problémával.
Püré vagy BLW?
A szülők nagy része pürékkel kezdi a hozzátáplálást, bőven akadnak azonban, akik inkább a BLW módszert részesítik előnyben. Ennek alapja, hogy már a kezdetektől kézbe vehető, puha ételeket adnak az arra érett babának. A BLW-t jelenleg a hazai irányelvek nem ajánlják, viszont látni vitathatatlan előnyeit. A szakember szerint jó, ha a baba minél előbb a családdal eszi a neki kisebbre felvágott ételeket, hiszen az evés egy tanulási folyamat. Kiemeli azonban, hogy ez megkövetel bizonyos szabályokat. A helyes ülés például elengedhetetlen: ilyenkor semmiképp se megdöntve kínáld a babát! Legyenek a talpai stabil lábtartón, a térdei behajlítva, a medence előre döntve, az asztallap pedig köldök, vagy afeletti magasságban. – Kínáld meg a babát, egyél vele, és bízd rá, hogy miből mennyit kér!
A módszer hátránya lehet, hogy a baba megfelelő növekedése érdekében szükség van bizonyos tápanyagok biztosítására, erre pedig nem minden BLW-s baba képes, vagy éppen a szülei nem figyelnek erre eléggé. Ha tehát ezt a módszert választod, fontos, hogy figyelj az ételek megfelelő energia-, és vastartalmára, illetve mindenképp kerülj bizonyos hozzávalókat! Nyers tojást, húst és halat, túl kemény állagú vagy túl sós ételeket ne tegyél elé, illetve figyelj a falatok megfelelő formájára, állagára – ajánlja a szakember, aki szerint akár pürével, akár darabos ételekkel kezdünk, jó, ha a baba 8-10 hónapos korára már a családdal együtt falatozik puha, kézbe fogható ételeket.
Az anyák rémálma: a félrenyelés
Van, aki retteg tőle, és emiatt a kelleténél tovább eteti pürével a gyerekét, más kevésbé fél, de azért betanulja, mi ilyenkor a teendő. Egy biztos: félrenyelés bármikor bekövetkezhet az első években, tehetünk azonban ellene óvintézkedéseket. Mielőbb a baba tegye például az ételt a szájába, ne te etesd, hiszen úgy nő a félrenyelés esélye, az elsősegély-tanfolyamot pedig végezd el időben, hogy tudd, mi a teendő, ha étel, vagy akár más idegen tárgy kerül a légutakba.
Csak emiatt egyébként nem jó kitolni a pürés időszakot, hiszen egy idő után a legtöbb baba megunja ezeket, tiltakozik, eltolja a kanalat, elfordítja fejét. A 200 grammnyi püré kalóriatartalma csekély, annak súlya nem az alapanyag súlya, ezért becsapós lehet a darabos falatokat ehhez viszonyítani. Etetés helyett ezért az önálló evés legyen inkább együtt eszegetés, tanulás, kínálás, és ne izgulj, ha ez olykor csak néhány falatnyi étel! Gyakorlatilag minden recept átalakítható úgy, hogy a felnőttek és a babák is ehessék, nem kell tehát feltétlenül kétfélét főzni – nyugtat meg a dietetikus.
A rettegett allergének
Az allergének bevezetésének javasolt ideje is sokszor változott már az évek során. A legújabb kutatások szerint a megfelelő időben való allergén és glutén-bevezetés a hozzátáplálás egyik fő célja, hiszen így csökkenthetjük a későbbi civilizációs betegségek, allergiák, érzékenységek, illetve az atópiás dermatitisz kockázatát. – Sajnos ebben szakmai berkekben sincs egyetértés, pedig ha egyéves korig nem kerülnek bizonyos allergének (tejfehérje, tojás, földimogyoró, búza, szója, hal és olajos magvak) a baba tányérjára, sokkal nehezebben, vagy nem is alakul ki védelem. Ne félj tehát ezektől, sőt megfelelő formában valamennyit egyenként, időben vezesd be – javasolja Lukasz Rebeka. – Bár a földimogyoró a leginkább rizikós, darálva, vagy krémként az ételhez keverve, illetve földimogyorós pufi formájában a többi allergénnel és a gluténnel együtt ezt is egyéves kor előtt kell bevezetni.
Mivel a babáknak alapvetően nem ételeket, hanem allergéneket vezetünk be, egy-egy újdonsággal 3-4 naponta ajánlott őket megismertetni. Ennyi idő kell ugyanis egy esetleges allergiás reakció megjelenéséhez. Könnyebbség azonban, hogy egy-egy allergén sok ételt lefed: amikor például a tejfehérje kerül sorra görög joghurttal, azzal már az összes tejterméket (sajtot, túrót, kefírt) bevezetted a babának. 12-18 hónapos korra jó, ha a családi ételek zöme már megjelent a tányérján a megfelelő formában, állagban, hiszen ahogy mi, ő sem párolt, ízetlen burgonyát akar enni. Ahogy pedig egyre változatosabb az alapanyag-kínálat, az elkészítésben is lehetsz bátrabb. – Ne ragadj le a párolásnál, nyugodtan süss, piríts, grillezz, aztán pedig jöhetnek a fűszerek – tanácsolja a dietetikus, aki szerint a hús- és májfogyasztásra kiemelten oda kell figyelni, ezek hiányában ugyanis vashiány léphet fel.
És mi a helyzet a tehéntejjel?
A tehéntej váltotta ki az utóbbi évtizedben az egyik legtöbb vitát a hozzátáplálással kapcsolatban. Volt idő, hogy higított tejjel táplálták már az újszülötteket is, később hároméves korig egyenesen tiltották. A jelenlegi ajánlások szerint tehéntej már egyéves kor előtt használható bizonyos ételek elkészítésekor, sőt, a szakemberek inkább ezt javasolják növényi alternatívák helyett. Ellenőrzött forrásból származó tehéntejet egyéves kor után ihatnak a kicsik, de erre ne italként gondolj, inkább kalciumforrásként. Az a legjobb, ha a tejtermékek, tejkészítmények, mint például a joghurt, a túró vagy a sajt megfelelő állagban már egyéves kor előtt is a napi étrend részét képezik. Sok édesanya fordul hozzám, aki ezt nem tartja be, az ő gyermeküknél pedig gyakori a kalciumhiány – osztja meg a dietetikus. Természetesen ha igazolt allergiája vagy érzékenysége van a gyermeknek, akkor a mentes változatokkal kell megismertetned, de erről csak szakorvos jóváhagyásával dönthetsz, egy dietetikus által összeírt étrend alapján.
Nemes-Mozer Mária
Kapcsolódó cikkek
